Gyurkity Péter
Az App Store menti meg a játékipart
Miközben többen a PC-s játékszegmens közeli halálát jósolják, elégedetten vehettük tudomásul, hogy az ágazat növekedését a gazdasági válság sem tudta eliminálni, jóllehet a 2008-as kiugró eredményeket némi visszaesés követte. A most megjelent felmérésekben azonban arra mutatnak rá a szakértők, hogy fontos súlyponteltolódás következett be, aminek köszönhetően már nem a hagyományos alkotások és a konzolok vannak előtérben, hanem az új keletű App Store-ok és az ott megjelenő fejlesztések. Nem véletlen, hogy egyesek megpróbálják levédetni a nevet, és egyre többen szállnak be saját megoldásaikkal.
2009 közepén még arról olvashattunk, hogy az elemzők az akkor megjelent eredményeken vitatkoznak, próbálva választ találni azon kérdésekre, hogy vajon a gazdasági válság hatása érződik-e némi csúszással az ágazat teljesítményén, avagy mindössze az egy évvel korábbi kimagasló adatok után kerül vissza minden a régi kerékvágásba. Az amerikai és a globális számok után azonban leszögezhettük, hogy nincs ok a pánikra, a játékfejlesztők és -kiadók továbbra is élvezhetik a biztos kereslet nyújtotta előnyöket, így folytatódhat a növekedés. Tavaly (milyen furcsa ezt kimondani 2010-zel kapcsolatban) már arról szóltak a hírek, hogy egyértelműen lassulóban van az ágazat, ám a konzolok erősödést mutatnak, mostanra pedig ez is megváltozott.
Az NPD a napokban tette közzé a tavalyi évet átfogó, azt összegző felmérését, ebből pedig azt olvashatjuk ki, hogy az amerikai fogyasztók nagyjából 15,5 milliárd dollárt(!) költöttek játékokra. Ez nyilván nem kis összeg, és jól mutatja az ágazatban rejlő lehetőségeket, és mindenekelőtt azt teszi világossá mindenki számára, hogy visszaesésről szó sincs. Mégis, amennyiben a számok mögé tekintünk, fontos változásokat látunk az elemzés részadatai révén, amelyek mélyreható következményeket mutatnak és egyben megjósolják a vásárlói kereslet várható alakulását. Lássuk, mire is számíthatunk ezen a téren!
Elsőként azt szögezhetjük le, hogy az (amerikai) eladások összességében véve nagyjából a 2009-es szinten maradtak, vagyis jelentős növekedésről sem számolhatunk be. Mindenképpen érdekes, hogy mind a dobozos formában megjelenő játékok, mind pedig a hagyományos konzolok egyértelmű visszaesést mutattak, ezzel egy időben azonban jelentős mértékben nőtt a digitális letöltések, a mobiljátékok, valamint a közösségi portálokon alkalmazok szoftverek jelentősége, azok aránya, vagyis a súlypont jól láthatóan eltolódott ez utóbbiak irányába. Az internet terjedése, a különböző szolgáltatások általánossá, hétköznapivá válása tehát meghozta eredményét, ez pedig immár az eladási adatokból is jól kitűnik.
A fenti eredményt támasztja alá a különböző online szoftverboltok forgalmát követő, azt elemző Distimo több felmérése, amelyek szintén a növekedésre hívják fel a figyelmet. Eszerint az app store-ok forgalma több mint 30 százalékkal emelkedett 2010 során, a kiemelkedően népszerű iPhone és iPad játékok esetében pedig több mint kétszeresére ugrott a bevétel. Azt is megtudhatjuk az anyagból, hogy a mobil eszközöknél nemcsak az egyes játékok gyors felbukkanása, valamint azok könnyű és egyszerű beszerezhetősége, hanem a mobil operációs rendszerek táborának bővülése és a frissítések gyakorisága is kedvezően hat a forgalomra, vagyis egyfajta öngerjesztő folyamat zajlik le a szemünk előtt.
Többen a hagyományos üzletpolitika kudarcaként értékelik a konzolok, valamint azok gyártóinak eredményeit, kiemelve, hogy a több éven keresztül kitartó generációk, a lassú hardvercsere modellje már nem működik kellően hatékonyan. Ez ugyanis azzal jár, hogy a kezdeti nagy vásárlói lelkesedést egy hosszabb, elnyújtott langyos periódus követi, amely kifejezetten stagnálásba megy át az utolsó időszakban, mielőtt befutna az egyébként népszerű konzolok újabb reinkarnációja. Jól látszik ez a 2010-es adatokon, így előrevetíthető, hogy ezen a téren nem is lesz nagyobb változás, amíg a három nagy (a Microsoft, a Sony, valamint a Nintendo) elhatározzák magukat az újabb csatározás megkezdésére. Teljesen világos, hogy nem tudják tartani a lépést az Apple és társai eredményeivel, akik viszont a félévente-évente megjelenő újabb és újabb mobil kütyükre támaszkodhatnak, ezzel is fenntartva a vásárlói érdeklődést.
Nem véletlen, hogy magán az elnevezésen, pontosabban annak sorsán is komoly vita folyik, mégpedig az Apple és a Microsoft között. Előbbi szeretné levédetni saját App Store márkanevét, míg utóbbi mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza, elsősorban arra hivatkozva, hogy túlságosan átfogó, általánosan elterjedt kifejezésről van szó. Álláspontjuk szerint a rivális cégeknek is lehetővé kell tenni a saját app store-ok kialakítását, azok tökéletesítését és folyamatos alkalmazását, az Apple lépése pedig mindezt igencsak megnehezítené. Természetesen ezen riválisok között saját magukat is megemlítik, hiszen a Windows Phone 7 szoftverboltja révén erősen érdekeltek a szegmensben - december közepén már több mint 4 ezer különböző alkotás volt elérhető az oldalon.
Nem vitás az sem, hogy a szoftverboltok népszerűségének növekedése komolyan összefügg a hagyományos, "buta" mobil készülékek forgalmának visszaszorulásával, ahogy egyre kevesebb vásárló tart igényt a mindössze beszélgetésre, illetve rövid szöveges üzenetek küldésére és fogadására alkalmas megoldásokra. Még a multimédiát támogató változatok sem állnak jól ezen a téren, ez pedig arra ösztönzi a gyártókat, hogy a különböző chipekből kisebb készleteket tartsanak, az átlagos kereskedelmi árakat pedig erőteljesen nyomják lefelé. Az új év kezdetével továbbra sem akaródzik meglódulni a forgalom, ez pedig arra figyelmezteti az érdekelt feleket, hogy nem az ünnepek miatt okostelefon-őrület ideiglenes hatásáról, hanem komoly átrendeződésről van szó, így az elkövetkező hónapokban sem számíthatnak kedvező változásokra ezen a téren.
Mindezek következtében a különböző gyártók és forgalmazók agresszív árpolitikát folytatnak majd 2011 során, a mostani előzetes számítások szerint pedig ily módon 15-20 százalékkal mérséklődhetnek majd az átlagos chipárak. Nagy kérdés persze, hogy megállíthatják, illetve egyáltalán lassíthatják-e az okostelefonok igencsak gyors terjedését - erre egyelőre nem látszik komoly esély, így mind a gyártók, mind pedig a játékipar további erősödésre számíthat ezen készülékek révén.
2009 közepén még arról olvashattunk, hogy az elemzők az akkor megjelent eredményeken vitatkoznak, próbálva választ találni azon kérdésekre, hogy vajon a gazdasági válság hatása érződik-e némi csúszással az ágazat teljesítményén, avagy mindössze az egy évvel korábbi kimagasló adatok után kerül vissza minden a régi kerékvágásba. Az amerikai és a globális számok után azonban leszögezhettük, hogy nincs ok a pánikra, a játékfejlesztők és -kiadók továbbra is élvezhetik a biztos kereslet nyújtotta előnyöket, így folytatódhat a növekedés. Tavaly (milyen furcsa ezt kimondani 2010-zel kapcsolatban) már arról szóltak a hírek, hogy egyértelműen lassulóban van az ágazat, ám a konzolok erősödést mutatnak, mostanra pedig ez is megváltozott.
Az NPD a napokban tette közzé a tavalyi évet átfogó, azt összegző felmérését, ebből pedig azt olvashatjuk ki, hogy az amerikai fogyasztók nagyjából 15,5 milliárd dollárt(!) költöttek játékokra. Ez nyilván nem kis összeg, és jól mutatja az ágazatban rejlő lehetőségeket, és mindenekelőtt azt teszi világossá mindenki számára, hogy visszaesésről szó sincs. Mégis, amennyiben a számok mögé tekintünk, fontos változásokat látunk az elemzés részadatai révén, amelyek mélyreható következményeket mutatnak és egyben megjósolják a vásárlói kereslet várható alakulását. Lássuk, mire is számíthatunk ezen a téren!
Elsőként azt szögezhetjük le, hogy az (amerikai) eladások összességében véve nagyjából a 2009-es szinten maradtak, vagyis jelentős növekedésről sem számolhatunk be. Mindenképpen érdekes, hogy mind a dobozos formában megjelenő játékok, mind pedig a hagyományos konzolok egyértelmű visszaesést mutattak, ezzel egy időben azonban jelentős mértékben nőtt a digitális letöltések, a mobiljátékok, valamint a közösségi portálokon alkalmazok szoftverek jelentősége, azok aránya, vagyis a súlypont jól láthatóan eltolódott ez utóbbiak irányába. Az internet terjedése, a különböző szolgáltatások általánossá, hétköznapivá válása tehát meghozta eredményét, ez pedig immár az eladási adatokból is jól kitűnik.
A fenti eredményt támasztja alá a különböző online szoftverboltok forgalmát követő, azt elemző Distimo több felmérése, amelyek szintén a növekedésre hívják fel a figyelmet. Eszerint az app store-ok forgalma több mint 30 százalékkal emelkedett 2010 során, a kiemelkedően népszerű iPhone és iPad játékok esetében pedig több mint kétszeresére ugrott a bevétel. Azt is megtudhatjuk az anyagból, hogy a mobil eszközöknél nemcsak az egyes játékok gyors felbukkanása, valamint azok könnyű és egyszerű beszerezhetősége, hanem a mobil operációs rendszerek táborának bővülése és a frissítések gyakorisága is kedvezően hat a forgalomra, vagyis egyfajta öngerjesztő folyamat zajlik le a szemünk előtt.
Többen a hagyományos üzletpolitika kudarcaként értékelik a konzolok, valamint azok gyártóinak eredményeit, kiemelve, hogy a több éven keresztül kitartó generációk, a lassú hardvercsere modellje már nem működik kellően hatékonyan. Ez ugyanis azzal jár, hogy a kezdeti nagy vásárlói lelkesedést egy hosszabb, elnyújtott langyos periódus követi, amely kifejezetten stagnálásba megy át az utolsó időszakban, mielőtt befutna az egyébként népszerű konzolok újabb reinkarnációja. Jól látszik ez a 2010-es adatokon, így előrevetíthető, hogy ezen a téren nem is lesz nagyobb változás, amíg a három nagy (a Microsoft, a Sony, valamint a Nintendo) elhatározzák magukat az újabb csatározás megkezdésére. Teljesen világos, hogy nem tudják tartani a lépést az Apple és társai eredményeivel, akik viszont a félévente-évente megjelenő újabb és újabb mobil kütyükre támaszkodhatnak, ezzel is fenntartva a vásárlói érdeklődést.
Nem véletlen, hogy magán az elnevezésen, pontosabban annak sorsán is komoly vita folyik, mégpedig az Apple és a Microsoft között. Előbbi szeretné levédetni saját App Store márkanevét, míg utóbbi mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza, elsősorban arra hivatkozva, hogy túlságosan átfogó, általánosan elterjedt kifejezésről van szó. Álláspontjuk szerint a rivális cégeknek is lehetővé kell tenni a saját app store-ok kialakítását, azok tökéletesítését és folyamatos alkalmazását, az Apple lépése pedig mindezt igencsak megnehezítené. Természetesen ezen riválisok között saját magukat is megemlítik, hiszen a Windows Phone 7 szoftverboltja révén erősen érdekeltek a szegmensben - december közepén már több mint 4 ezer különböző alkotás volt elérhető az oldalon. Nem vitás az sem, hogy a szoftverboltok népszerűségének növekedése komolyan összefügg a hagyományos, "buta" mobil készülékek forgalmának visszaszorulásával, ahogy egyre kevesebb vásárló tart igényt a mindössze beszélgetésre, illetve rövid szöveges üzenetek küldésére és fogadására alkalmas megoldásokra. Még a multimédiát támogató változatok sem állnak jól ezen a téren, ez pedig arra ösztönzi a gyártókat, hogy a különböző chipekből kisebb készleteket tartsanak, az átlagos kereskedelmi árakat pedig erőteljesen nyomják lefelé. Az új év kezdetével továbbra sem akaródzik meglódulni a forgalom, ez pedig arra figyelmezteti az érdekelt feleket, hogy nem az ünnepek miatt okostelefon-őrület ideiglenes hatásáról, hanem komoly átrendeződésről van szó, így az elkövetkező hónapokban sem számíthatnak kedvező változásokra ezen a téren.
Mindezek következtében a különböző gyártók és forgalmazók agresszív árpolitikát folytatnak majd 2011 során, a mostani előzetes számítások szerint pedig ily módon 15-20 százalékkal mérséklődhetnek majd az átlagos chipárak. Nagy kérdés persze, hogy megállíthatják, illetve egyáltalán lassíthatják-e az okostelefonok igencsak gyors terjedését - erre egyelőre nem látszik komoly esély, így mind a gyártók, mind pedig a játékipar további erősödésre számíthat ezen készülékek révén.
