Technika a múzeumban - Andy Warhol 3D
Bemutatta a Samsung új tévé szériáját, a Samsung 9000-es LED tévét. A bemutató különlegessége, hogy míg a technikai bemutatók általában egy szűk kör számára szólnak, addig a Samsung a Szépművészeti Múzeummal karöltve, egy Andy Warhol kiállítás keretében tette ezt. Így lehetővé vált, hogy minden művészetre vagy akár a technikára fogékony ember részt vegyen a bemutatón.
A kiállításra jegyet váltva Andy Warhol, a pop-art egyik legnagyobb egyéniségének plakátjai, alkotásai nézhetők meg a hatalmas Samsung 3D LED tévéken. Az ötlet eredeti: művészet és technológia karöltve. A bejáratnál megkapjuk a 3D-s szemüvegünket, amit bekapcsolva, s a képek felé fordulva a kép térbelivé válik. A bekapcsolás máris sarkalatos pont, ugyanis a Szépművészeti alkalmazottai nem lettek arra felkészítve, hogy nem elég csak odaadni a szemüveget, így az első néhány órában dél-koreai öltönyös emberek próbálták megmutatni a kiállítást így nehezen élvező közönségnek a helyes alkalmazási módot.
A szemüveg érdekessége, hogy a képről elfordulva az kikapcsol, s csupán újra a monitor felé fordulva kapcsol be. A prospektus szerint ráadásul bármely 9000-es sorozatba tartozó készülék vásárlása esetén csupán egyetlen szemüveget kapunk. Ez hatalmas hátrány, és a készülék másfél milliós árából kiindulva érthetetlen is, hiszen ha egy család közösen szeretné élvezni az élményt, máris vennie kell további 2-4 szemüveget. A készülék vékonyabb mint egy átlagos magazin, és természetesen full HD, azaz 1920 x 1080-as felbontású.
Legnagyobb újdonsága mindenképpen az érintésvezérelt távirányító, melyben egy 3 colos LCD képernyő kapott helyet. Amellett, hogy bármely más audiovizuális berendezés irányítását is lehetővé teszi, még ha a konyhába futnánk ki csipszért, a távirányítón akkor is folyamatosan nyomon követhetjük az épp nézett műsort, vagy akár egy másik csatornát.
A kiállítás két hátrányáról is érdemes azonban szólni. Sajnos hiába a szemüveg, a felfestett csíkok, amik az ajánlott távolságot mutatják, Warhol képei nem minden esetben festenek meggyőzően három dimenziósnak. Az egyszerűbb alakzatok, térelemek (pl. dobókockák, kör alakú tálak) hamar kiugranak a síkból, de a bonyolultabb, esetleg több síkban elhelyezkedő kompozícióknál ez nem mindenhol sikerül. Másik nagy hátránya, hogy mozgóképen nem lehet kipróbálni a tévét, márpedig odahaza valószínűleg nem digitális képkeretként használnánk az eszközt.
Mindehhez nem sok szükség van Warholra; a kiállítás egyértelműen a Samsungról és az új termékéről szól. Persze bizonyára mind a múzeum, mind a cég, mind pedig a látogatók számára hasznos együttműködésről van szó. A múzeum kap egy hétre Warhol képeket, igaz csak tévén, a cég nyilvánosságot, a látogatók egy kis XX. századi művészetet XXI. századi technikával. Érdemes és érdekes a Warhol képeket 3 dimenzióban újraértelmezni, illetve jó ötlet, hogy erre lehetőséget teremtettek.
Hogy miért pont az amerikai képzőművész képei lettek kiállítva? Egy szerencsés kombináció állhat e mögött: Warhol elég híres ahhoz, hogy képei a Szépművészeti falai között is helyet kaphassanak, továbbá alkotásai a hétköznapi dolgokat a maguk realitásában ragadják meg, így könnyű őket 3 dimenzióssá átalakítani. Sajnos a dolog mégis inkább a Justin Bieber dal 800%-os lassításához hasonlít. Ha nem Justin Bieber volna, valósíznüleg a kutyát sem érdekelne a lassítása. Hasonlóképp van a kiállítás esetében is.
A kiállítás alig egy hétig tekinthető meg. Ha tévéket szeretnénk bámulni, jó délutáni programnak ígérkezik a kiállítás, de Warholért ne ide menjünk.
A kiállításra jegyet váltva Andy Warhol, a pop-art egyik legnagyobb egyéniségének plakátjai, alkotásai nézhetők meg a hatalmas Samsung 3D LED tévéken. Az ötlet eredeti: művészet és technológia karöltve. A bejáratnál megkapjuk a 3D-s szemüvegünket, amit bekapcsolva, s a képek felé fordulva a kép térbelivé válik. A bekapcsolás máris sarkalatos pont, ugyanis a Szépművészeti alkalmazottai nem lettek arra felkészítve, hogy nem elég csak odaadni a szemüveget, így az első néhány órában dél-koreai öltönyös emberek próbálták megmutatni a kiállítást így nehezen élvező közönségnek a helyes alkalmazási módot.
A szemüveg érdekessége, hogy a képről elfordulva az kikapcsol, s csupán újra a monitor felé fordulva kapcsol be. A prospektus szerint ráadásul bármely 9000-es sorozatba tartozó készülék vásárlása esetén csupán egyetlen szemüveget kapunk. Ez hatalmas hátrány, és a készülék másfél milliós árából kiindulva érthetetlen is, hiszen ha egy család közösen szeretné élvezni az élményt, máris vennie kell további 2-4 szemüveget. A készülék vékonyabb mint egy átlagos magazin, és természetesen full HD, azaz 1920 x 1080-as felbontású.
Legnagyobb újdonsága mindenképpen az érintésvezérelt távirányító, melyben egy 3 colos LCD képernyő kapott helyet. Amellett, hogy bármely más audiovizuális berendezés irányítását is lehetővé teszi, még ha a konyhába futnánk ki csipszért, a távirányítón akkor is folyamatosan nyomon követhetjük az épp nézett műsort, vagy akár egy másik csatornát.
A kiállítás két hátrányáról is érdemes azonban szólni. Sajnos hiába a szemüveg, a felfestett csíkok, amik az ajánlott távolságot mutatják, Warhol képei nem minden esetben festenek meggyőzően három dimenziósnak. Az egyszerűbb alakzatok, térelemek (pl. dobókockák, kör alakú tálak) hamar kiugranak a síkból, de a bonyolultabb, esetleg több síkban elhelyezkedő kompozícióknál ez nem mindenhol sikerül. Másik nagy hátránya, hogy mozgóképen nem lehet kipróbálni a tévét, márpedig odahaza valószínűleg nem digitális képkeretként használnánk az eszközt.
Mindehhez nem sok szükség van Warholra; a kiállítás egyértelműen a Samsungról és az új termékéről szól. Persze bizonyára mind a múzeum, mind a cég, mind pedig a látogatók számára hasznos együttműködésről van szó. A múzeum kap egy hétre Warhol képeket, igaz csak tévén, a cég nyilvánosságot, a látogatók egy kis XX. századi művészetet XXI. századi technikával. Érdemes és érdekes a Warhol képeket 3 dimenzióban újraértelmezni, illetve jó ötlet, hogy erre lehetőséget teremtettek.
Hogy miért pont az amerikai képzőművész képei lettek kiállítva? Egy szerencsés kombináció állhat e mögött: Warhol elég híres ahhoz, hogy képei a Szépművészeti falai között is helyet kaphassanak, továbbá alkotásai a hétköznapi dolgokat a maguk realitásában ragadják meg, így könnyű őket 3 dimenzióssá átalakítani. Sajnos a dolog mégis inkább a Justin Bieber dal 800%-os lassításához hasonlít. Ha nem Justin Bieber volna, valósíznüleg a kutyát sem érdekelne a lassítása. Hasonlóképp van a kiállítás esetében is.
A kiállítás alig egy hétig tekinthető meg. Ha tévéket szeretnénk bámulni, jó délutáni programnak ígérkezik a kiállítás, de Warholért ne ide menjünk.
