Ken Paxton, Texas állam főügyésze pert indított öt nagy tévégyártó ellen, azt állítva, hogy okostévéik a nézők beleegyezése nélkül kémkednek utánuk. Paxton A Samsungot, az LG-t, a Sonyt, a Hisense-t és a TCL-t perelte be. A keresetek szerint az automatizált tartalomfelismerés „tömeges megfigyelést” hoz az otthonokba.

„Ezek a vállalatok jogellenesen gyűjtenek személyes adatokat az automatizált tartalomfelismerésnek (‘Automated Content Recognition’, ACR) nevezett technológia segítségével” - állítja Paxton hivatala egy sajtóközleményben, amely mind az öt keresetre mutató hivatkozást tartalmazza. „Az ACR legegyszerűbb megfogalmazásban egy hívatlan, láthatatlan digitális betolakodó. Ez a szoftver képes 500 milliszekundumonként képernyőképeket készíteni a felhasználó televíziójának kijelzőjéről, valós időben figyelni a nézési tevékenységet, és ezt az információt a felhasználó tudta vagy beleegyezése nélkül visszaküldeni a vállalatnak. A cégek ezt követően eladják ezt a fogyasztói információt, hogy platformokon átívelően célzott hirdetéseket jelenítsenek meg nyereségért. Ez a technológia veszélyezteti a felhasználók magánéletét és érzékeny adatait, például jelszavakat, banki információkat és egyéb személyes adatokat.”

A keresetek szerint a vállalatok megsértették a Texas Deceptive Trade Practices Actet, és jogsértésenként legfeljebb 10 000 dollár, a 65 év felettieket érintő jogsértések esetén pedig legfeljebb 250 000 dollár kártérítést követelnek. Texas emellett ideiglenes tiltó végzéseket is kér, amelyek a perek lezárultáig megtiltanák az ACR-adatok gyűjtését, megosztását és értékesítését. Texas szerint a személyre szabott tartalom és a célzott reklámozás biztosítása nem tekinthető legitim indoknak az ACR-adatok gyűjtésére. A keresetek úgy fogalmaznak, hogy a vállalatok „csillapíthatatlan étvágya a fogyasztói adatok iránt messze meghaladja azt, ami ésszerűen szükséges”, és az „invazív adatgyűjtés kizárólag a hirdetési bevételek növelését szolgálja, ami nem felel meg a fogyasztói szükségesség követelményének”.

Paxton korántsem az első, aki adatvédelmi aggályokat fogalmaz meg az okostévékkel kapcsolatban. A Center for Digital Democracy nevű érdekvédelmi szervezet tavalyi jelentése szerint „az összekapcsolt tévék világában a nézők megfigyelése már közvetlenül be van építve magába a televíziókészülékbe, így a gyártók kulcsszereplőkké válnak az adatgyűjtésben, a megfigyelésben és a digitális marketingben”. „Az ACR-t használó vállalatok azt állítják, hogy minden adatgyűjtés önkéntes, és a használatához engedély szükséges” - áll a Center for Digital Democracy jelentésében. „Az ACR-rendszer azonban az új tévékbe a kezdeti beállítás részeként van beépítve, és a nézői tevékenységek megfigyelésében és megosztásában betöltött kiterjedt szerepe nincs teljes körűen elmagyarázva. Ennek következtében a legtöbb fogyasztó nincs tudatában azoknak a fenyegetéseknek és kockázatoknak, amelyekkel a szolgáltatásra való feliratkozás jár.”

Arra hivatkozva, hogy a Hisense és a TCL kínai székhelyű vállalatok, Paxton sajtóközleménye azt állítja, hogy a cégek „kínai kapcsolatai komoly aggályokat vetnek fel a fogyasztói adatok begyűjtésével kapcsolatban, amit tovább súlyosbít Kína nemzetbiztonsági törvénye, amely lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy hozzáférjen amerikai fogyasztói adatokhoz”. „A vállalatoknak, különösen azoknak, amelyek kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Párttal, semmi dolguk nincs az amerikaiak eszközeivel a saját otthonaikban” - mondta Paxton. „Ez a magatartás tolakodó, megtévesztő és jogellenes. A magánélethez való alapvető jogot meg fogjuk védeni, mert egy televízió birtoklása nem jelenti azt, hogy valaki lemond a személyes adatairól a Big Tech vagy külföldi ellenfelek javára.”

A Paxton által benyújtott kereseteket több texasi megye kerületi bíróságán adták be, és sok tekintetben azonosak. A panaszok szerint az öt vállalat által gyártott tévék „nem csupán szórakoztató eszközök, hanem tömeges megfigyelőrendszerek, amelyek amerikai nappalik millióiban ülnek. Amit a fogyasztóknak úgy mutattak be, mint ami javítja a tévézési élményt, valójában nyomon követi, elemzi és értékesíti mindannak intim részleteit, amit néznek.” Az ACR használatával mindegyik vállalat „titokban figyeli, hogy a fogyasztók mit néznek streamingalkalmazásokon, kábelen, sőt még csatlakoztatott eszközökön, például játékkonzolokon vagy Blu-ray lejátszókon is”, majd ezeket az adatokat felhasználva viselkedési profilokat építenek és az adatokat nyereségért értékesítik - áll a panaszokban.


A panaszok szerint a vállalatok nem szereznek valódi, érdemi beleegyezést a felhasználóktól. Az alábbi részlet a Samsung elleni keresetből származik, de szinte szó szerint megismétlődik a többiben is: "A fogyasztók soha nem egyeztek bele a Samsung Watchware használatába. Amikor a családok televíziót vásárolnak, nem számítanak arra, hogy az kémkedni fog utánuk. Nem várják el, hogy nézési szokásaikat becsomagolják és árverésre bocsássák a hirdetők számára. Az az úgynevezett „beleegyezés”, amelyet a Samsung megszerez, értelmetlen. A tájékoztatások el vannak rejtve, homályosak és félrevezetők. A vállalat sokkal több adatot gyűjt, mint amennyi a tévé működéséhez szükséges. A fogyasztókat megfosztják a valódi választási lehetőségtől, és tudatlanságban tartják arról, mi történik a saját otthonaikban a Samsung okostévéken."

Texas szerint a Samsung és más vállalatok arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy több lépésből álló menürendszerekben navigáljanak, ha élni akarnak adatvédelmi jogaikkal. „A fogyasztóknak egy hosszú, nem intuitív útvonalon kell végighaladniuk ahhoz, hogy éljenek a leiratkozás jogával” - áll a Samsung elleni keresetben. Ez a beállítások -> további beállítások -> általános adatvédelem -> feltételek és adatvédelem -> nézési információs szolgáltatások menüpontok kiválasztását jelenti, végül pedig a -> Letiltás opciót. Emellett „további kapcsolók vannak az érdeklődésalapú hirdetésekhez, a hirdetések személyre szabásához és az adatvédelmi beállításokhoz” - áll a keresetben.

„Az adatvédelmi választások nem tekinthetők érdeminek, mert a leiratkozási jogok négy vagy több különálló menüben vannak szétszórva, ami körülbelül 15 vagy annál is több kattintást igényel” - folytatódik a kereset. „Ahhoz, hogy a fogyasztók teljes mértékben leiratkozzanak az ACR-ről és a kapcsolódó hirdetéskövetésről a Samsung okostévéken, legalább két beállítást kell letiltaniuk: (1) a Nézési információs szolgáltatásokat és (2) az Érdeklődésalapú hirdetéseket. Ezek mindegyike a felhasználói felület különböző részein jelenik meg. Ezzel szemben a Samsung az első indítás során egyetlen kattintással lehetővé teszi a csatlakozást.”

Amikor a fogyasztók először indítanak el egy Samsung okostévét, „egy többoldalas bevezető folyamaton kell átkattintaniuk, mielőtt eljutnának egy beleegyezési képernyőre, amelynek címe Smart Hub Általános Szerződési Feltételek” - áll a keresetben. „Amikor végül elérik a beleegyezési képernyőt, négy értesítést látnak: Általános Szerződési Feltételek: Vitarendezési Megállapodás, Smart Hub irányelvi értesítés, Nézési információs szolgáltatások és Érdeklődésalapú hirdetések szolgáltatás adatvédelmi értesítője, és mindössze egyetlen, hangsúlyosan megjelenített gomb található: Egyetértek minddel.”

A kereset szerint ésszerűtlen elvárni a fogyasztóktól, hogy megértsék: a Samsung tévék megfigyelési képességekkel vannak felszerelve. „A legtöbb fogyasztó nem tudja, és nincs is oka feltételezni, hogy a Samsung okostévék valós időben rögzítik a képernyőn megjelenő hangot és képet, és ezeket az információkat arra használják, hogy hirdetők számára profilozzák őket” - írja a kereset. Paxton azt állítja, hogy a tévégyártók megsértették az állam Megtévesztő Kereskedelmi Gyakorlatokról szóló törvényét azzal, hogy félrevezető módon nyilatkoztak a személyes adatok gyűjtéséről, illetve elmulasztották az ACR-technológia használatának nyilvánosságra hozatalát.

A Hisense elleni kereset ezen felül azt is állítja, hogy a vállalat nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy személyes adataikat a kínai kormány rendelkezésére bocsáthatja. A Hisense „nem közli a texasi fogyasztókkal, hogy a kínai jog alapján köteles a texasi fogyasztók személyes adatainak gyűjteményét a Kínai Népköztársaság részére átadni, amennyiben a KNK ezt kéri” - áll a keresetben.

A TCL elleni kereset nem tartalmazza ezt a konkrét vádat. Ugyanakkor mind a Hisense, mind a TCL elleni panasz azt állítja, hogy a Kínai Kommunista Párt az ACR-adatokat az érintett vállalatok okostévéiből „texasi közszereplők, köztük bírák, választott tisztségviselők és rendvédelmi szervek befolyásolására vagy kompromittálására, valamint vállalati kémkedésre használhatja fel azáltal, hogy megfigyeli a kritikus infrastruktúrában dolgozókat, a KKP hosszú távú tervének részeként, amely az amerikai demokrácia destabilizálását és aláásását célozza”. A keresetek szerint ezek a tévék „lényegében kínai állami támogatású megfigyelőeszközök, amelyek a texasiak nézési szokásait minden lépésnél rögzítik, tudtuk vagy beleegyezésük nélkül”.