MTI
Csütörtökön húzzák meg a felsőoktatási ponthatárokat
Csütörtökön húzzák meg a felsőoktatási ponthatárokat, amelyeket a 4. Pont Ott Partin hirdetnek ki a fővárosi Corvin sétányon. A mintegy 140 ezer felvételiző elsőként a www.felvi.hu portálról tájékozódhat, várhatóan este nyolc óra körül.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által szervezett programon - amelyen egyebek mellett könnyűzenei programok várják a fiatalokat - kerekasztal-beszélgetést is tartanak oktatási szakemberek részvételével; szó lesz a hallgatói szervezetekről, a tanulmányok finanszírozásáról, ösztöndíjakról és a diákhitelről. A 2010-2011-es tanévben 56 ezer államilag támogatott hallgatót vesznek fel alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre. Szeptembertől a mesterképzések száma bővül, több mint 325 szakra vesznek fel 19.600 diákot. A meghirdetett képzések száma a tavalyi 5753-ról 7439-ra nőtt. Ezek közül 3100 alapképzés, 3054 mesterképzés, 1199 felsőfokú szakképzés és 86 az egységes, osztatlan képzés.
Felsőoktatási felvételi jelentkezést 140 ezren adtak be, 13 ezerrel többen, mint tavaly. Alapképzésre több mint 93 ezren, egységes, osztatlan képzésre mintegy 11 ezren, felsőfokú szakképzésre több mint 7700-an, mesterképzésre mintegy 23.500-an jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések körülbelül 70 százaléka nappali tagozatra szól. Felsőfokú szakképzésre húsz százalékkal, mesterképzésre negyven százalékkal többen adták be a jelentkezési lapot, mint tavaly. Az 56 ezres államilag támogatott keretszámon belül csökkent a jogász, a pedagógus, a bölcsész és társadalomtudományi keretszám aránya, és nőtt a műszaki és orvosképzés aránya.
A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+80 pontos pontszámítási rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 80 pont) képezik. A minimális bejutási pontszám alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben (például az orvosi és gyógyszerész szakokon) 160 pontról 200 pontra emelkedik egy korábbi kormánydöntés értelmében.
Az alapképzésre jelentkezők nagy többsége a 19-21 éves korosztályból kerül ki, míg mesterképzésre a leginkább a 22-23 évesek, valamint a 27 évnél idősebbek felvételiznek. Az idei legidősebb jelentkező 76 éves és gyógypedagógia szakra készül. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők körében az idén a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, valamint a jogász szakok a legnépszerűbbek, a felvételizők átlagosan három helyet jelöltek meg, a rekorder azonban ötven helyre pályázik.
A felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárok alakulását befolyásolja egyrészt a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret, másrészt az adott intézmény által felvehető létszámkeret, valamint maguk a jelentkezők is alakítják a ponthatárokat választásaikkal és felkészültségükkel. A meghirdetett képzésekre vonatkozó ponthatárok megállapítását a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei készítik elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, valamint az Educatio Nonprofit Kft. informatikai, szakmai támogatásával. Munkájukat egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet és az intézmény által felvehető hallgatók számát is.
A számítógépes rendszer szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket - az általuk elért felvételi összpontszám alapján -, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. Amennyiben egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább. Ez a folyamat addig tart, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető támogatott létszámkeretet. Ez után a költségtérítéses jelentkezők közül "vesz fel" annyit, amennyit az intézmény kapacitása enged.
A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező arra a képzésre nyerjen besorolást, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt. Az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, mennyi ott a ponthatár, valamint hogy besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.
A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező. Azok a jelentkezők, akik a jelentkezési lapjukon megadták mobiltelefonszámukat, és hozzájárultak, a ponthatárok nyilvánossá válásakor sms-ben is értesítést kapnak.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által szervezett programon - amelyen egyebek mellett könnyűzenei programok várják a fiatalokat - kerekasztal-beszélgetést is tartanak oktatási szakemberek részvételével; szó lesz a hallgatói szervezetekről, a tanulmányok finanszírozásáról, ösztöndíjakról és a diákhitelről. A 2010-2011-es tanévben 56 ezer államilag támogatott hallgatót vesznek fel alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre. Szeptembertől a mesterképzések száma bővül, több mint 325 szakra vesznek fel 19.600 diákot. A meghirdetett képzések száma a tavalyi 5753-ról 7439-ra nőtt. Ezek közül 3100 alapképzés, 3054 mesterképzés, 1199 felsőfokú szakképzés és 86 az egységes, osztatlan képzés.
Felsőoktatási felvételi jelentkezést 140 ezren adtak be, 13 ezerrel többen, mint tavaly. Alapképzésre több mint 93 ezren, egységes, osztatlan képzésre mintegy 11 ezren, felsőfokú szakképzésre több mint 7700-an, mesterképzésre mintegy 23.500-an jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések körülbelül 70 százaléka nappali tagozatra szól. Felsőfokú szakképzésre húsz százalékkal, mesterképzésre negyven százalékkal többen adták be a jelentkezési lapot, mint tavaly. Az 56 ezres államilag támogatott keretszámon belül csökkent a jogász, a pedagógus, a bölcsész és társadalomtudományi keretszám aránya, és nőtt a műszaki és orvosképzés aránya.
A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+80 pontos pontszámítási rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 80 pont) képezik. A minimális bejutási pontszám alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben (például az orvosi és gyógyszerész szakokon) 160 pontról 200 pontra emelkedik egy korábbi kormánydöntés értelmében.
Az alapképzésre jelentkezők nagy többsége a 19-21 éves korosztályból kerül ki, míg mesterképzésre a leginkább a 22-23 évesek, valamint a 27 évnél idősebbek felvételiznek. Az idei legidősebb jelentkező 76 éves és gyógypedagógia szakra készül. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők körében az idén a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, valamint a jogász szakok a legnépszerűbbek, a felvételizők átlagosan három helyet jelöltek meg, a rekorder azonban ötven helyre pályázik.
A felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárok alakulását befolyásolja egyrészt a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret, másrészt az adott intézmény által felvehető létszámkeret, valamint maguk a jelentkezők is alakítják a ponthatárokat választásaikkal és felkészültségükkel. A meghirdetett képzésekre vonatkozó ponthatárok megállapítását a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei készítik elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, valamint az Educatio Nonprofit Kft. informatikai, szakmai támogatásával. Munkájukat egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet és az intézmény által felvehető hallgatók számát is.
A számítógépes rendszer szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket - az általuk elért felvételi összpontszám alapján -, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. Amennyiben egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább. Ez a folyamat addig tart, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető támogatott létszámkeretet. Ez után a költségtérítéses jelentkezők közül "vesz fel" annyit, amennyit az intézmény kapacitása enged.
A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező arra a képzésre nyerjen besorolást, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt. Az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, mennyi ott a ponthatár, valamint hogy besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.
A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező. Azok a jelentkezők, akik a jelentkezési lapjukon megadták mobiltelefonszámukat, és hozzájárultak, a ponthatárok nyilvánossá válásakor sms-ben is értesítést kapnak.