HENT hírlevél
Kényelmi szempontok motiválják az illegális letöltőket
Egy ausztrál kutatás előzetes eredményei szerint az illegális letöltőket inkább olyan kényelmi szempontok motiválják, mint a könnyű, egyszerű és bármikor elérhető hozzáférés, mint a tartalmak ingyenessége. Sokan legális platformokra váltanának, ha azok ugyanezen előnyöket tudnák biztosítani számukra.
Az ausztrál news.com.au portál megbízásából készült kutatás első közzétett eredményei szerint a BitTorrent-hez hasonló egyszerűen kezelhető letöltő felületekre vágynak az internetezők. A 7000 válaszadó megkérdezésével készült vizsgálatban olyan internetezők vettek részt, akik az elmúlt 12 hónapban bevallottan töltöttek le illegális forrásból származó médiatartalmakat.
A kutatás adatai szerint nem az ingyenesség, hanem a hozzáférhetőség jelenti a fő szempontot az illegális letöltő felületeket használók számára. Sokan a kényelmes és egyszerű elérhetőséget is fontosabbnak tartják annál, minthogy az illegálisan közzétett fájlokhoz ingyen férnek hozzá. A felmérés szerint, ha létezne olyan legális szolgáltatás, amely bárhol és bármikor elérhető, továbbá tévéműsorokhoz, filmekhez és zenei fájlokhoz nyújtana széleskörű hozzáférést reklámok és jogi korlátozások nélkül, akkor a válaszadók kétharmada az illegális csatornákról átváltana erre, még akkor is, ha fizetni kellene a tartalomért.
A felmérés szerint egyébként a válaszadók 1 dollár körüli összeget lennének hajlandók fizetni a tévéműsorok, 2 dollárt a filmek és fél dollárt a zenei fájlok letöltéséért. A hírportál egyelőre még csak néhány eredményt közölt a teljes kutatásból, amely viszont kitért arra is, hogy a letöltők a tévéműsorok iránt mutatnak leginkább érdeklődést. Az adatok szerint a válaszadók több mint 90 százaléka töltött le illegálisan televíziós sorozatokat, 80 százaléka kalózfilmekhez és közel 80 százaléka pedig a jogtulajdonosok engedélye nélkül közzétett zenei fájlokhoz fért hozzá.
A kutatást kommentáló Neil Gane, az Australian Federation Against Copyright (AFACT) vezetője szerint a megkérdezettek által megadott fizetési hajlandóság nem reális. Mint mondta, a filmek átlagos gyártási költségének fényében a stúdiók és forgalmazók számára nem vállalható üzleti modell, hogy a megjelölt kétdolláros áron értékesítsék munkájukat.
A szakértő a hipotetikus legális szolgáltatásra reagálva úgy vélte, a film- és zeneipar képviselői készek és hajlandóak is az online felületek kiépítésére, de biztonságosabb jogi és szakmai környezetre van szükségük, mielőtt a változással járó üzleti kockázatokat felvállalják. Gane álláspontja szerint ehhez az kell, hogy előbb olyan intézkedések szülessenek, amelynek hatására valóban csökkenni kezd a kalózkodás mértéke. Hangsúlyozta, nem lehet versenyképes üzleti modellt létrehozni az ingyenességgel szemben.
Az ausztrál news.com.au portál megbízásából készült kutatás első közzétett eredményei szerint a BitTorrent-hez hasonló egyszerűen kezelhető letöltő felületekre vágynak az internetezők. A 7000 válaszadó megkérdezésével készült vizsgálatban olyan internetezők vettek részt, akik az elmúlt 12 hónapban bevallottan töltöttek le illegális forrásból származó médiatartalmakat.
A kutatás adatai szerint nem az ingyenesség, hanem a hozzáférhetőség jelenti a fő szempontot az illegális letöltő felületeket használók számára. Sokan a kényelmes és egyszerű elérhetőséget is fontosabbnak tartják annál, minthogy az illegálisan közzétett fájlokhoz ingyen férnek hozzá. A felmérés szerint, ha létezne olyan legális szolgáltatás, amely bárhol és bármikor elérhető, továbbá tévéműsorokhoz, filmekhez és zenei fájlokhoz nyújtana széleskörű hozzáférést reklámok és jogi korlátozások nélkül, akkor a válaszadók kétharmada az illegális csatornákról átváltana erre, még akkor is, ha fizetni kellene a tartalomért.
A felmérés szerint egyébként a válaszadók 1 dollár körüli összeget lennének hajlandók fizetni a tévéműsorok, 2 dollárt a filmek és fél dollárt a zenei fájlok letöltéséért. A hírportál egyelőre még csak néhány eredményt közölt a teljes kutatásból, amely viszont kitért arra is, hogy a letöltők a tévéműsorok iránt mutatnak leginkább érdeklődést. Az adatok szerint a válaszadók több mint 90 százaléka töltött le illegálisan televíziós sorozatokat, 80 százaléka kalózfilmekhez és közel 80 százaléka pedig a jogtulajdonosok engedélye nélkül közzétett zenei fájlokhoz fért hozzá.
A kutatást kommentáló Neil Gane, az Australian Federation Against Copyright (AFACT) vezetője szerint a megkérdezettek által megadott fizetési hajlandóság nem reális. Mint mondta, a filmek átlagos gyártási költségének fényében a stúdiók és forgalmazók számára nem vállalható üzleti modell, hogy a megjelölt kétdolláros áron értékesítsék munkájukat.
A szakértő a hipotetikus legális szolgáltatásra reagálva úgy vélte, a film- és zeneipar képviselői készek és hajlandóak is az online felületek kiépítésére, de biztonságosabb jogi és szakmai környezetre van szükségük, mielőtt a változással járó üzleti kockázatokat felvállalják. Gane álláspontja szerint ehhez az kell, hogy előbb olyan intézkedések szülessenek, amelynek hatására valóban csökkenni kezd a kalózkodás mértéke. Hangsúlyozta, nem lehet versenyképes üzleti modellt létrehozni az ingyenességgel szemben.
