MTI
Netre teszi II. világháborús dokumentumait a Vatikán
A Szentszék díjmentesen hozzáférhetővé teszi a világhálón saját levéltárának a II. világháború éveiből származó dokumentumait.
A Vatikán lapjában megjelent közlemény szerint a lépés célja "szolgálatot tenni a történelmi igazságnak". Megfigyelők úgy értékelik a bejelentést, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala azt a vitát hivatott lecsillapítani, amely XII. Pius pápának a holokauszt éveiben tett lépései körül dúl. Egyes körök szerint a néhai egyházfő nem tett meg mindent a zsidók megmentése érdekében. Az osztrák katolikus sajtóügynökség, a Kathpress úgy tudja, hogy az 1939. március és 1945. május közötti időkből származó, összesen 5125 dokumentumot digitalizálnak. A Vatikán ezzel az amerikai "Pave the Way" alapítvány kezdeményezésére reagál.
Az alapítvány XII. Piusnak a második világháború idejére eső pápai tevékenységének kedvező megítéléséért száll síkra, és már maga is összeállított egy dokumentumot, amely azt hívatott bizonyítani, hogy a pápa aktívan segített az üldözött zsidókon, és katolikus intézményeken belül kínált nekik védelmet.
A Zsidó Világkongresszus bírálta XVI. Benedek pápa döntését, amely megnyitja az utat Pius boldoggá avatása előtt. A jeruzsálemi Jad Vasem holokausztemlékhelyen egy feliraton az olvasható, hogy "a pápa még azután sem tiltakozott sem szóban, sem írásban, hogy a zsidók meggyilkolásáról szóló beszámolók elérték a Vatikánt is. ... És még akkor sem lépett közbe, amikor a zsidókat éppenséggel Rómából deportálták Auschwitzba."
A Vatikán ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy a pápa "körültekintő magatartásával" számos zsidót és menekültet megmentett. Rolf Hochhuth A helytartó című drámája adta meg az első lökést a XII. Pius második világháborús szerepéről folyó vitákhoz. Az 1963-ban Németországban megjelent drámában a szerző a pápa szemére hányta, hogy nem szállt szembe Hitlerrel.
A Vatikán lapjában megjelent közlemény szerint a lépés célja "szolgálatot tenni a történelmi igazságnak". Megfigyelők úgy értékelik a bejelentést, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala azt a vitát hivatott lecsillapítani, amely XII. Pius pápának a holokauszt éveiben tett lépései körül dúl. Egyes körök szerint a néhai egyházfő nem tett meg mindent a zsidók megmentése érdekében. Az osztrák katolikus sajtóügynökség, a Kathpress úgy tudja, hogy az 1939. március és 1945. május közötti időkből származó, összesen 5125 dokumentumot digitalizálnak. A Vatikán ezzel az amerikai "Pave the Way" alapítvány kezdeményezésére reagál.
Az alapítvány XII. Piusnak a második világháború idejére eső pápai tevékenységének kedvező megítéléséért száll síkra, és már maga is összeállított egy dokumentumot, amely azt hívatott bizonyítani, hogy a pápa aktívan segített az üldözött zsidókon, és katolikus intézményeken belül kínált nekik védelmet.
A Zsidó Világkongresszus bírálta XVI. Benedek pápa döntését, amely megnyitja az utat Pius boldoggá avatása előtt. A jeruzsálemi Jad Vasem holokausztemlékhelyen egy feliraton az olvasható, hogy "a pápa még azután sem tiltakozott sem szóban, sem írásban, hogy a zsidók meggyilkolásáról szóló beszámolók elérték a Vatikánt is. ... És még akkor sem lépett közbe, amikor a zsidókat éppenséggel Rómából deportálták Auschwitzba."
A Vatikán ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy a pápa "körültekintő magatartásával" számos zsidót és menekültet megmentett. Rolf Hochhuth A helytartó című drámája adta meg az első lökést a XII. Pius második világháborús szerepéről folyó vitákhoz. Az 1963-ban Németországban megjelent drámában a szerző a pápa szemére hányta, hogy nem szállt szembe Hitlerrel.