SG.hu
Magyarország a 19. a szélessáv minősége terén
A szélessávú internetes szolgáltatások minőségéről szóló tanulmány a kedvezőtlen gazdasági trendek ellenére fejlődést mutat, de egyben rávilágít az országokon belüli minőségi különbségekre is.
A szélessávú kapcsolatok minőségéről szóló tanulmány szerint a vizsgált 66 országból tavaly óta 62-ben javult a fogyasztói szélessávú szolgáltatások minősége. A felmérés egyben rámutat a városi és vidéki területek között tapasztalt digitális minőségi különbségekre is, és első ízben kerülnek összehasonlításra a vonalas és a mobil szélessávú szolgáltatások.
A Cisco szponzorálásával készült tanulmányt az Oxfordi Egyetem Saïd Business School üzleti iskolájának MBA-diákjai készítették, együttműködve az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével. Az első ilyen kutatást 2008 szeptemberében tették közzé annak bemutatására, hogy az egyes országokban milyen a szélessávú internetkapcsolatok minősége, és ezáltal mennyire képesek profitálni az új generációs webes alkalmazásokból és szolgáltatásokból. A kutatócsoport megállapítása szerint a szélessávú szolgáltatások minősége összefügg az adott országok "tudásgazdasági" lehetőségeivel. Megállapítják továbbá, hogy azokban az országokban a legjobb a minőség, ahol a szélessávú internet elérés megjelent a nemzeti prioritások között.
A szélessávú szolgáltatások átlagos minősége összességében világszerte javult: A globális átlagos letöltési teljesítmény 49%-kal, 4,75 Mbit/sec sebességre nőtt.
A globális átlagos feltöltési teljesítmény 69%-kal, 1,3 Mbit/sec sebességre nőtt.
A globális átlagos késleltetés 21%-kal, 170 milliszekundumra csökkent.
A szélessávú szolgáltatások 2009-es országlistáját Dél-Korea vezeti, megelőzte a tavalyi év vezető országát, Japánt. Az előrelépés hátterében a kormány folyamatos erőfeszítései állnak, amelyek arra irányultak, hogy megerősítsék az ország pozícióját a világ vezető infokommunikációs nemzetei között. Ha a szélessávú kapcsolatok minősége mellett azok elterjedtségét is figyelembe vesszük, akkor Dél-Koreáé az első hely a szélessávban betöltött vezető pozíciót elemző listán is. Japán olyan városokkal emelkedik ki, mint Jokohama és Nagoja, ahol a világon a legmagasabb a BQS, de nem sokkal marad le ezektől Szapporó sem.
Európát tekintve Svédországban a legjobb a szélessávú szolgáltatások minősége. Gyorsan zárkózik fel Japán és Dél-Korea mögött, BQS mutatószáma 38%-kal emelkedett tavaly óta. Svédországnak sikerült a leginkább csökkentenie az országon belüli különbségeket - a legsűrűbben lakott városokon kívül élő polgárok jobb minőségben élvezhetik a szolgáltatásokat, mint a városlakók. A szélessáv minőségét illetően Litvánia, Bulgária és Lettország szorosan Svédország nyomában jár, köszönhetően a közelmúlt üvegszálas és kábeltechnológiai fejlesztéseinek. A szélessávú szolgáltatások alacsony elterjedtsége miatt azonban ezek az országok még nem tudtak betörni a szélessávú szolgáltatások terén vezető pozíciót betöltő országok elitjébe.
A BQS mutatószám 39 országban haladja meg azt a küszöbértéket, ami a mai legismertebb webes alkalmazások jó minőségű használatához szükséges (például közösségi oldalak, alacsony felbontású videóletöltések, webes kommunikáció, kisebb fájlok (pl. fotók és zene) megosztása). Kilenc országról - Dél-Koreáról, Japánról, Svédországról, Litvániáról, Bulgáriáról, Lettországról, Hollandiáról, Dániáról és Romániáról - állapították meg, hogy biztosítani tudják azt a minőséget a szélessávú szolgáltatások esetében, amely a jövőbeni, a következő 3-5 év során elterjedő webes alkalmazásokhoz, például a nagy felbontású internetes televíziózáshoz és a magas minőségű videokommunikációkhoz (pl. az otthoni telepresence) szükséges. 2008-ban egyedül Japán lépte túl ezt a küszöbértéket.
A hatékonyság motiválta gazdaságok közül Bulgária vezeti a legnagyobb minőségi ugrást felmutató országok listáját. Litvánia, Románia és Lettország szintén átlag feletti fejlődést mutatott. A feltörekvő országok között Kenya lényegében megháromszorozta BQS mutatószámát, ám eredménye még jóval a mai alkalmazásokhoz szükséges küszöbérték alatt marad. A gazdasági fejlődésnek ebben a szakaszában lévő országok közül Vietnam és Katar követte Kenyát a szélessávú szolgáltatások minőségében elért fejlődés mértékét tekintve. A tanulmány első ízben tartalmazott adatokat a mobil szélessávú kapcsolatokról. A Wi-Fi szolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilkészülékek átlagban megfelelnek annak a minőségi küszöbértékének, amely a ma elérhető mobil internetes alkalmazásokhoz szükséges. A 3G és 3G+ technológiák átlagos BQS-e az alacsony feltöltési teljesítmény miatt jelenleg nem éri el a küszöbértéket.
A szélessávú szolgáltatások minősége terén a kutatásban vizsgált 66 országból Magyarország jelenleg a 19. helyen áll (BQS mutatószám: 36), ezzel egy helyet lépett előre a tavalyi évhez képest. (2008-ban 30-as BQS értékkel a 20. helyen állt). A szélessávú szolgáltatások minőségét és a szélessávú internet elterjedtségét együttesen mérő (Broadband Leadership, vezető szerep a szélessávú szolgáltatásokban) mutatószám alapján hazánk a 40. a rangsorban. A nagyvárosok ranglistáján Budapest a 38. helyet szerezte meg. A nagyvárosokon kívüli minőséget összesítő mutatóban Magyarország a 21. helyen áll.
A tanulmány forrása az a több mint 24 millió adat, amelyet a felhasználók 2008 májusában és 2009 májusa és júliusa között a www.speedtest.net oldalon keresztül végrehajtott gyorsasági teszteken gyűjtöttek. A kutatócsoport minden egyes ország esetében kiszámította a statisztikai átlagokat a szélessávú kapcsolat minőségének meghatározásához. A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szélessávú élményt főként a mindkét irányban mért sebesség, a késleltetés, a hálózati túlfoglalás és a csomagvesztés befolyásolja.
Ezeket a paramétereket három fő csoportba osztották: letöltési és feltöltési teljesítmény, valamint késleltetés. A szélessávú szolgáltatások minőségére vonatkozó értéket (BQS) az egyes országok vonatkozásában egy olyan képlet segítségével állapították meg, amely minden egyes kategóriát a jelenleg és a jövőben népszerű alkalmazások minőségi követelményei alapján súlyoz. Ma a tipikus alkalmazások közé tartoznak a webes böngészés, a közösségi oldalak, a zeneletöltések, az alapvető videoközvetítések és a videochatelés, a normál felbontású IPTV és a vállalati szintű otthoni irodák. A jövőbeni alkalmazások közé tartozik a fogyasztói telepresence kommunikációs, egészségügyi és oktatási téren, a magas minőségű videofájl-megosztás és -közvetítés, a nagy felbontású IPTV, az élő események moziminőségű közvetítése és a fejlett otthoni automatizálás.
A szélessávú kapcsolatok minőségéről szóló tanulmány szerint a vizsgált 66 országból tavaly óta 62-ben javult a fogyasztói szélessávú szolgáltatások minősége. A felmérés egyben rámutat a városi és vidéki területek között tapasztalt digitális minőségi különbségekre is, és első ízben kerülnek összehasonlításra a vonalas és a mobil szélessávú szolgáltatások.
A Cisco szponzorálásával készült tanulmányt az Oxfordi Egyetem Saïd Business School üzleti iskolájának MBA-diákjai készítették, együttműködve az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével. Az első ilyen kutatást 2008 szeptemberében tették közzé annak bemutatására, hogy az egyes országokban milyen a szélessávú internetkapcsolatok minősége, és ezáltal mennyire képesek profitálni az új generációs webes alkalmazásokból és szolgáltatásokból. A kutatócsoport megállapítása szerint a szélessávú szolgáltatások minősége összefügg az adott országok "tudásgazdasági" lehetőségeivel. Megállapítják továbbá, hogy azokban az országokban a legjobb a minőség, ahol a szélessávú internet elérés megjelent a nemzeti prioritások között.
A szélessávú szolgáltatások átlagos minősége összességében világszerte javult:
Európát tekintve Svédországban a legjobb a szélessávú szolgáltatások minősége. Gyorsan zárkózik fel Japán és Dél-Korea mögött, BQS mutatószáma 38%-kal emelkedett tavaly óta. Svédországnak sikerült a leginkább csökkentenie az országon belüli különbségeket - a legsűrűbben lakott városokon kívül élő polgárok jobb minőségben élvezhetik a szolgáltatásokat, mint a városlakók. A szélessáv minőségét illetően Litvánia, Bulgária és Lettország szorosan Svédország nyomában jár, köszönhetően a közelmúlt üvegszálas és kábeltechnológiai fejlesztéseinek. A szélessávú szolgáltatások alacsony elterjedtsége miatt azonban ezek az országok még nem tudtak betörni a szélessávú szolgáltatások terén vezető pozíciót betöltő országok elitjébe.
A BQS mutatószám 39 országban haladja meg azt a küszöbértéket, ami a mai legismertebb webes alkalmazások jó minőségű használatához szükséges (például közösségi oldalak, alacsony felbontású videóletöltések, webes kommunikáció, kisebb fájlok (pl. fotók és zene) megosztása). Kilenc országról - Dél-Koreáról, Japánról, Svédországról, Litvániáról, Bulgáriáról, Lettországról, Hollandiáról, Dániáról és Romániáról - állapították meg, hogy biztosítani tudják azt a minőséget a szélessávú szolgáltatások esetében, amely a jövőbeni, a következő 3-5 év során elterjedő webes alkalmazásokhoz, például a nagy felbontású internetes televíziózáshoz és a magas minőségű videokommunikációkhoz (pl. az otthoni telepresence) szükséges. 2008-ban egyedül Japán lépte túl ezt a küszöbértéket.
A hatékonyság motiválta gazdaságok közül Bulgária vezeti a legnagyobb minőségi ugrást felmutató országok listáját. Litvánia, Románia és Lettország szintén átlag feletti fejlődést mutatott. A feltörekvő országok között Kenya lényegében megháromszorozta BQS mutatószámát, ám eredménye még jóval a mai alkalmazásokhoz szükséges küszöbérték alatt marad. A gazdasági fejlődésnek ebben a szakaszában lévő országok közül Vietnam és Katar követte Kenyát a szélessávú szolgáltatások minőségében elért fejlődés mértékét tekintve. A tanulmány első ízben tartalmazott adatokat a mobil szélessávú kapcsolatokról. A Wi-Fi szolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilkészülékek átlagban megfelelnek annak a minőségi küszöbértékének, amely a ma elérhető mobil internetes alkalmazásokhoz szükséges. A 3G és 3G+ technológiák átlagos BQS-e az alacsony feltöltési teljesítmény miatt jelenleg nem éri el a küszöbértéket.
A szélessávú szolgáltatások minősége terén a kutatásban vizsgált 66 országból Magyarország jelenleg a 19. helyen áll (BQS mutatószám: 36), ezzel egy helyet lépett előre a tavalyi évhez képest. (2008-ban 30-as BQS értékkel a 20. helyen állt). A szélessávú szolgáltatások minőségét és a szélessávú internet elterjedtségét együttesen mérő (Broadband Leadership, vezető szerep a szélessávú szolgáltatásokban) mutatószám alapján hazánk a 40. a rangsorban. A nagyvárosok ranglistáján Budapest a 38. helyet szerezte meg. A nagyvárosokon kívüli minőséget összesítő mutatóban Magyarország a 21. helyen áll.
A tanulmány forrása az a több mint 24 millió adat, amelyet a felhasználók 2008 májusában és 2009 májusa és júliusa között a www.speedtest.net oldalon keresztül végrehajtott gyorsasági teszteken gyűjtöttek. A kutatócsoport minden egyes ország esetében kiszámította a statisztikai átlagokat a szélessávú kapcsolat minőségének meghatározásához. A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szélessávú élményt főként a mindkét irányban mért sebesség, a késleltetés, a hálózati túlfoglalás és a csomagvesztés befolyásolja.
Ezeket a paramétereket három fő csoportba osztották: letöltési és feltöltési teljesítmény, valamint késleltetés. A szélessávú szolgáltatások minőségére vonatkozó értéket (BQS) az egyes országok vonatkozásában egy olyan képlet segítségével állapították meg, amely minden egyes kategóriát a jelenleg és a jövőben népszerű alkalmazások minőségi követelményei alapján súlyoz. Ma a tipikus alkalmazások közé tartoznak a webes böngészés, a közösségi oldalak, a zeneletöltések, az alapvető videoközvetítések és a videochatelés, a normál felbontású IPTV és a vállalati szintű otthoni irodák. A jövőbeni alkalmazások közé tartozik a fogyasztói telepresence kommunikációs, egészségügyi és oktatási téren, a magas minőségű videofájl-megosztás és -közvetítés, a nagy felbontású IPTV, az élő események moziminőségű közvetítése és a fejlett otthoni automatizálás.