Berta Sándor
A közösségi hálózatok megváltoztatják a gondolkodást
Susan Greenfield brit agykutató, író úgy véli, hogy a Facebook, a MySpace, de bizonyos játékok használata is csökkentheti a gyerekek koncentrációképességét.
Az Oxfordi Egyetem professzora azt szeretné, hogy ha a szülők és a tanárok a jelenleginél jóval többet beszélnének a gyermekekkel az online kommunikációról és annak különböző formáiról. Greenfield 1998 óta a Royal Institution of Great Britain igazgatója és ebben a pozícióban ő az első nő. A fő szakterülete az agy pszichológiája.
"Az emberi agy nagyon alkalmazkodóképes és nagyon érzékenyen reagál a külvilág dolgaira. Az agy a külvilág hatásainak köszönhetően folyamatosan változik. Ma nagyon sok ember egyszerre él a valódi és a virtuális világban. A brit gyerekek évente 900 órát töltenek az iskolában, 1300 órát a családjukkal és 2000 órát a számítógép előtt ülve. Utóbbi tevékenység gyors reakciókat kíván, hiszen a monitoron mindig újabb képek bukkannak fel. Az agy éppen ezért megszokja ezt a nagy stimulálási sebességet, ezáltal azonban csökken a koncentrációképesség. Ez magyarázza azt is, hogy miért szenvednek egyre többen az ADHS betegségben (figyelemhiányos hiperaktívitás)."
"Nagyon nehéz annak megállapítása, hogy létezik-összefüggés az ADHS kialakulása, illetve a képernyő-technológiák és a közösségi portálok között. A Facebook, a MySpace és a többi hasonló oldal egyre népszerűbb minden korosztály körében. Azonban az idősebb generációk tagjai másképp dolgozzák fel a képernyőn megjelenő információkat, hiszen ők még a könyvek világában nőttek fel" - jelentette ki Susan Greenfield.
A professzor elmondta, hogy a közösségi portálok alapvetően megváltoztathatják a gyerekek gondolkodását. Sok fiatal elfelejti, hogy a 900 online barátja nem pótolhatja a valódi kapcsolatokat. Az online ismerősei közül ki segítene neki vészhelyzetben vagy kölcsönözne neki pénzt? A megoldást a szakember szerint a felvilágosítás, és nem a szabályozás jelentheti, bár persze az utóbbira is mindenképpen szükség lenne. A lényeg, hogy az embereknek valódi alternatívákat kell tudni mutatni. Egyrészt valódi élményekre is szükségük van, másrészt gyalázat volna, ha minden ember egész nap csak a számítógép előtt ülne. Ráadásul a helyzet paradox lenne, hiszen a technológia azért van, hogy egy hosszabb, nem pedig egy kevésbé teljes életet éljünk.
"Az agyat megdolgoztató játékok nagyon jók, de sok programban nincsenek megfelelő tartalmak. Ezekben az egyetlen szempont a cél mielőbbi elérése, de magáról a célról nem tudunk meg semmit. A technológia azonban nagyon kreatívan is használható. Én sem azt javasolom, hogy dobjunk ki minden számítógépet, csak olyan folyamatokra hívom fel a figyelmet, amelyek bizonyos változásokat válthatnak ki az agyban. Mindenekelőtt azt kellene tudnunk, hogy miként néz majd ki a jövő társadalma."
"Én szeretnék boldog, kiegyensúlyozott embereket látni, akik büszkék arra, hogy elértek valamit és hogy hasznos tagjai a társadalomnak. Emellett önálló személyiségeket akarok látni, akik pozitív módon önmagukat valósítják meg. Egy ilyen társadalomban természetesen a technológiának is helye van, hiszen már eddig is sok szabadságot biztosított nekünk. Az új technológiák használatából pont az idősebb emberek profitálhatnak nagy mértékben. Csupán annyi a dolgunk, hogy ezzel a kérdéssel szembenézzünk és ne tegyünk úgy, mintha már minden tökéletes lenne"- szögezte le végül Susan Greenfield.
Az Oxfordi Egyetem professzora azt szeretné, hogy ha a szülők és a tanárok a jelenleginél jóval többet beszélnének a gyermekekkel az online kommunikációról és annak különböző formáiról. Greenfield 1998 óta a Royal Institution of Great Britain igazgatója és ebben a pozícióban ő az első nő. A fő szakterülete az agy pszichológiája."Az emberi agy nagyon alkalmazkodóképes és nagyon érzékenyen reagál a külvilág dolgaira. Az agy a külvilág hatásainak köszönhetően folyamatosan változik. Ma nagyon sok ember egyszerre él a valódi és a virtuális világban. A brit gyerekek évente 900 órát töltenek az iskolában, 1300 órát a családjukkal és 2000 órát a számítógép előtt ülve. Utóbbi tevékenység gyors reakciókat kíván, hiszen a monitoron mindig újabb képek bukkannak fel. Az agy éppen ezért megszokja ezt a nagy stimulálási sebességet, ezáltal azonban csökken a koncentrációképesség. Ez magyarázza azt is, hogy miért szenvednek egyre többen az ADHS betegségben (figyelemhiányos hiperaktívitás)."
"Nagyon nehéz annak megállapítása, hogy létezik-összefüggés az ADHS kialakulása, illetve a képernyő-technológiák és a közösségi portálok között. A Facebook, a MySpace és a többi hasonló oldal egyre népszerűbb minden korosztály körében. Azonban az idősebb generációk tagjai másképp dolgozzák fel a képernyőn megjelenő információkat, hiszen ők még a könyvek világában nőttek fel" - jelentette ki Susan Greenfield.
A professzor elmondta, hogy a közösségi portálok alapvetően megváltoztathatják a gyerekek gondolkodását. Sok fiatal elfelejti, hogy a 900 online barátja nem pótolhatja a valódi kapcsolatokat. Az online ismerősei közül ki segítene neki vészhelyzetben vagy kölcsönözne neki pénzt? A megoldást a szakember szerint a felvilágosítás, és nem a szabályozás jelentheti, bár persze az utóbbira is mindenképpen szükség lenne. A lényeg, hogy az embereknek valódi alternatívákat kell tudni mutatni. Egyrészt valódi élményekre is szükségük van, másrészt gyalázat volna, ha minden ember egész nap csak a számítógép előtt ülne. Ráadásul a helyzet paradox lenne, hiszen a technológia azért van, hogy egy hosszabb, nem pedig egy kevésbé teljes életet éljünk.
"Az agyat megdolgoztató játékok nagyon jók, de sok programban nincsenek megfelelő tartalmak. Ezekben az egyetlen szempont a cél mielőbbi elérése, de magáról a célról nem tudunk meg semmit. A technológia azonban nagyon kreatívan is használható. Én sem azt javasolom, hogy dobjunk ki minden számítógépet, csak olyan folyamatokra hívom fel a figyelmet, amelyek bizonyos változásokat válthatnak ki az agyban. Mindenekelőtt azt kellene tudnunk, hogy miként néz majd ki a jövő társadalma."
"Én szeretnék boldog, kiegyensúlyozott embereket látni, akik büszkék arra, hogy elértek valamit és hogy hasznos tagjai a társadalomnak. Emellett önálló személyiségeket akarok látni, akik pozitív módon önmagukat valósítják meg. Egy ilyen társadalomban természetesen a technológiának is helye van, hiszen már eddig is sok szabadságot biztosított nekünk. Az új technológiák használatából pont az idősebb emberek profitálhatnak nagy mértékben. Csupán annyi a dolgunk, hogy ezzel a kérdéssel szembenézzünk és ne tegyünk úgy, mintha már minden tökéletes lenne"- szögezte le végül Susan Greenfield.
