Gyurkity Péter
A Google az internetes forgalom elsődleges forrása
A keresőcég - legalábbis egy most megjelent, két éven át készül felmérés szerint - a globális internetes forgalom első számú forrásává lépett elő, míg az információs sztráda egyre jobban központosított.
Az Arbor Networks két éven át dolgozott részletes tanulmányán, ennek során pedig mintegy 256 exabyte internetes forgalmat dolgoztak fel, hogy kialakítsák a kisebb-nagyobb hálózatok egymáshoz viszonyított helyzetének valós képét. Két fontos megfigyelést közöltek a felmérés eredményei között: az elsődleges forrás immár a Google, a weboldalak és domének pedig egyre jobban központosított jelleget vesznek fel.
A saját internetes keresője mellett most már számos egyéb szolgáltatásáról is jól ismert cég a teljes globális internetes forgalom 6 százalékáért felelős, ami mindenképpen órási számnak és kiváló eredménynek mondható. Legalább ilyen fontos azonban, hogy míg alig öt évvel ezelőtt a teljes forgalom nagy részét eltérő, egymástól független portálok adták, addig most már nagyjából 100 hálózat biztosítja annak több mint 60 százalékát. Az egyik legjellemzőbb trend tehát a központosítás, amely azonban nem feltétlenül jelenti, hogy néhány kézben összpontosulna a teljes internet.
Igaz ugyan, hogy a nagyobb cégek már évekkel ezelőtt megkezdték a kisebb vetélytársak (és honlapjaik) tömeges felvásárlását, ezzel egy időben azonban a megmaradtak (és az igazi nagyok is) egyre inkább a számítási felhőkre alapozzák tevékenységüket. Ez egyrészt a minőséget és az elérhetőséget javítja, másrészt pedig megnyitja az utat a webalkalmazások egy új generációja felé, amelyek jóval kisebb megterhelést rónak a felhasználó számítógépére. Jellemző erre a folyamatra, hogy míg a fájlcserélő alkalmazások által generált forgalom 22 százalékkal csökkent, addig a HTTP forgalom 10 százalékkal megugrott, ez utóbbi részesedéséből (összesen 57 százalék) viszont 20 százalék már egyértelműen a videostreamek számlájára írható.
Az internet durván 30 százaléka (a weboldalak tömeges felvásárlásával) immár néhány nagy portál kezében van, a számítási felhők terjedésével azonban további központosítás figyelhető majd meg a jövőben (ez utóbbi nem feltétlenül jelenti a tulajdonviszonyok megváltozását).
Az Arbor Networks két éven át dolgozott részletes tanulmányán, ennek során pedig mintegy 256 exabyte internetes forgalmat dolgoztak fel, hogy kialakítsák a kisebb-nagyobb hálózatok egymáshoz viszonyított helyzetének valós képét. Két fontos megfigyelést közöltek a felmérés eredményei között: az elsődleges forrás immár a Google, a weboldalak és domének pedig egyre jobban központosított jelleget vesznek fel.
A saját internetes keresője mellett most már számos egyéb szolgáltatásáról is jól ismert cég a teljes globális internetes forgalom 6 százalékáért felelős, ami mindenképpen órási számnak és kiváló eredménynek mondható. Legalább ilyen fontos azonban, hogy míg alig öt évvel ezelőtt a teljes forgalom nagy részét eltérő, egymástól független portálok adták, addig most már nagyjából 100 hálózat biztosítja annak több mint 60 százalékát. Az egyik legjellemzőbb trend tehát a központosítás, amely azonban nem feltétlenül jelenti, hogy néhány kézben összpontosulna a teljes internet.
Igaz ugyan, hogy a nagyobb cégek már évekkel ezelőtt megkezdték a kisebb vetélytársak (és honlapjaik) tömeges felvásárlását, ezzel egy időben azonban a megmaradtak (és az igazi nagyok is) egyre inkább a számítási felhőkre alapozzák tevékenységüket. Ez egyrészt a minőséget és az elérhetőséget javítja, másrészt pedig megnyitja az utat a webalkalmazások egy új generációja felé, amelyek jóval kisebb megterhelést rónak a felhasználó számítógépére. Jellemző erre a folyamatra, hogy míg a fájlcserélő alkalmazások által generált forgalom 22 százalékkal csökkent, addig a HTTP forgalom 10 százalékkal megugrott, ez utóbbi részesedéséből (összesen 57 százalék) viszont 20 százalék már egyértelműen a videostreamek számlájára írható.
Az internet durván 30 százaléka (a weboldalak tömeges felvásárlásával) immár néhány nagy portál kezében van, a számítási felhők terjedésével azonban további központosítás figyelhető majd meg a jövőben (ez utóbbi nem feltétlenül jelenti a tulajdonviszonyok megváltozását).