SG.hu·
Vírusokkal dolgoznak az új akkumulátorokon
Az MIT kutatói olyan új akkumulátorokkal álltak elő, amelyek belső struktúráját genetikailag módosított vírusok alakítják ki - a megfelelő új anyagok sikeres felhasználása után indulhat az értékesítés.
Az MIT közleményéből kiderül, hogy jelentős áttörést értek el az új akkumulátorok kialakítása terén, amely belátható időn belül komoly előrelépéshez vezethet mind a miniatűr készülékek, mind pedig az elektromos autók terén. A kutatás érdekessége, hogy genetikailag módosított vírust használtak fel, amely maga alakítja ki a belső szerkezetet, ezzel pedig sikerült jelentős mértékben csökkenteni a méretet, illetve növelni a teljesítményt.
A szakemberek az M13 vírus egy módosított változatát használták fel, amelyben a mikrobák a külön erre a célra kiválasztott anyagokat gyűjtötték be. A negatív töltéssel felruházott vírus két ellentétes töltésű polimer felület között helyezkedik el, a kobalt-oxid, valamint az arany felhasználásával pedig ultravékony vezetékeket alakít ki, amelyek szélessége mindössze 6 nanométer, hosszúságuk pedig 880 nanométer. Ezen vezetékek millióit felhasználva idővel nagyobb akkumulátorokat is kialakíthatnak - egyelőre a célok között a rizsszem méretű, valamint a hallókészülékeknél használt példányokhoz hasonló nagyságú változatok előállítása szerepel.
A kutatók választása azért esett a kobalt-oxidra, mert az anyag igen jó mutatókat produkált a tesztelések során - ezt pedig még tovább javítja az arany, így a jelenleg legjobbnak számító akkumulátorokhoz képest háromszor jobb eredményt érhetnek el. Legalább ilyen fontos, hogy a nanocsövek kialakítása normál szobai hőmérsékleten és nyomáson történik, így nincs szükség a drága, speciális gyártói berendezésekre. A kiváló mutatókkal az akkumulátorok legnagyobb negatívumát küszöbölhetik ki, idővel pedig akár az autókban is felhasználhatják az új fejlesztést, ahol eddig éppen a korlátozott kapacitás volt a legnagyobb visszatartó tényező.
A hadsereg által finanszírozott kutatás következő állomása a még jobb mutatókkal bíró anyagok felhasználásának megvalósítása: a listán a mangán-foszfát és a nikkel-foszfát szerepel az első helyeken. A kutatók szerint nagyon fontos, hogy a megfelelő mennyiségű speciális anyagot használja csak fel a vírus, éppen a kívánt elegyet létrehozva - amennyiben ezt sikerül elérniük, máris piacra dobhatják az első példányokat.
Az MIT közleményéből kiderül, hogy jelentős áttörést értek el az új akkumulátorok kialakítása terén, amely belátható időn belül komoly előrelépéshez vezethet mind a miniatűr készülékek, mind pedig az elektromos autók terén. A kutatás érdekessége, hogy genetikailag módosított vírust használtak fel, amely maga alakítja ki a belső szerkezetet, ezzel pedig sikerült jelentős mértékben csökkenteni a méretet, illetve növelni a teljesítményt.
A szakemberek az M13 vírus egy módosított változatát használták fel, amelyben a mikrobák a külön erre a célra kiválasztott anyagokat gyűjtötték be. A negatív töltéssel felruházott vírus két ellentétes töltésű polimer felület között helyezkedik el, a kobalt-oxid, valamint az arany felhasználásával pedig ultravékony vezetékeket alakít ki, amelyek szélessége mindössze 6 nanométer, hosszúságuk pedig 880 nanométer. Ezen vezetékek millióit felhasználva idővel nagyobb akkumulátorokat is kialakíthatnak - egyelőre a célok között a rizsszem méretű, valamint a hallókészülékeknél használt példányokhoz hasonló nagyságú változatok előállítása szerepel. A kutatók választása azért esett a kobalt-oxidra, mert az anyag igen jó mutatókat produkált a tesztelések során - ezt pedig még tovább javítja az arany, így a jelenleg legjobbnak számító akkumulátorokhoz képest háromszor jobb eredményt érhetnek el. Legalább ilyen fontos, hogy a nanocsövek kialakítása normál szobai hőmérsékleten és nyomáson történik, így nincs szükség a drága, speciális gyártói berendezésekre. A kiváló mutatókkal az akkumulátorok legnagyobb negatívumát küszöbölhetik ki, idővel pedig akár az autókban is felhasználhatják az új fejlesztést, ahol eddig éppen a korlátozott kapacitás volt a legnagyobb visszatartó tényező.
A hadsereg által finanszírozott kutatás következő állomása a még jobb mutatókkal bíró anyagok felhasználásának megvalósítása: a listán a mangán-foszfát és a nikkel-foszfát szerepel az első helyeken. A kutatók szerint nagyon fontos, hogy a megfelelő mennyiségű speciális anyagot használja csak fel a vírus, éppen a kívánt elegyet létrehozva - amennyiben ezt sikerül elérniük, máris piacra dobhatják az első példányokat.