HENT hírlevél
Az új-zélandi lemezkiadók a szerzői jogi törvény mellett
Campbell Smith, az Új-Zélandi Lemezkiadók Szövetségének elnöke (Recording Industry Association of New Zealand) a New Zealand Herald Tribune hasábjain megjelent cikkében elfogadhatónak nevezte az új-zélandi szerzői jogi törvény sokak által vitatott módosítását, a 92A. § rendelkezéseit.
Az új-zélandi szerzői jogi törvény módosítása, az új 92A szakaszának rendelkezéseivel lehetővé tenné, hogy az internetszolgáltatók figyelmeztetés után, bírósági döntés nélkül megszüntessék azon felhasználók internetkapcsolatát, akik jogsértő tartalmakat töltenek fel a világhálóra, illetve töltenek le onnan. Az illegális letöltés elleni fellépés ezen formája azonban széleskörű ellenállást váltott ki az új-zélandi internetezők és a jogvédők körében. Többek között ennek okán döntött úgy a kormány, hogy a február végére tervezett hatályba léptetést egy hónappal elhalasztja. Ezen időszak alatt a szektor képviselőinek együttműködésével megpróbálják rendezni a vitás pontokat.
A New Zealand Herald Tribune internetes oldalán megjelent cikkében Campbell Smith, az Új-Zélandi Lemezkiadók Szövetségének elnöke védelmébe veszi a törvénymódosítás által bevezetendő intézkedéseket. Sok országban peres eljárás indul azon személyek ellen, akik illegálisan töltenek fel zenét az internetre, a jogtulajdonosok engedélye nélkül milliók számára hozzáférhetővé téve azt. "Hisszük, hogy a törvény 92A szakasza mindenki számára jobb megoldást jelent ennél" - írja Smith.
Érvelése szerint az internetszolgáltatók abban az egyedülálló helyzetben vannak, hogy valóban segíthetnek védelmet nyújtani a jogtulajdonosoknak. Véleménye szerint ezért a kormány kezdeményezése logikus, megfelelő és hatékony lépés lehet. Smith kifejti, hogy számos szenzációhajhász és félrevezető hír jelent meg a rendelkezéssel kapcsolatban, ami alapján nem csoda, hogy a törvénymódosítás bevezetése ekkora ellenállásba ütközött. Azok a hírek, amelyek arról számolnak be, hogy a törvény lehetővé teszi a felhasználók internetezési szokásainak és privát levelezésének megfigyelését, valamint hogy néhány fájl jogtalan letöltése az internetkapcsolat automatikus megszakítását vonná maga után, nem igazak - írja Smith.
A jogszabályt érő kritikákra reagálva kifejti, a törvény csak annyit tenne lehetővé, hogy a jogtulajdonosok a nyilvános fájlcserélő oldalakról adatot gyűjthessenek azokról a felhasználókról, akik még meg nem jelent filmeket vagy albumokat töltenek fel, vagy nagy mennyiségben illegálisan töltenek le jogvédett fájlokat. Ilyen adat lehet a felhasználók IP-címe, a letöltött fájlok neve és a letöltés ideje. Ezeket az információkat, mint bizonyítékokat átadnák az internetszolgáltatóknak, akik az IP-cím alapján azonosítani tudják a felhasználókat.
Ezt követően a szolgáltatók figyelmeztetnék az adott előfizetőket, hogy jogsértő tevékenységükkel hagyjanak fel, egyúttal figyelmükbe ajánlanák a tartalmak legális elérhetőségét. Fontos, hogy csak azoknak a felhasználóknak szüntetnék meg az internet-hozzáférését, akik esetében a figyelmeztetés ismételt kiküldésére szükség van. A jogvédők maguk soha nem férhetnek hozzá az IP-címek mögött álló személyek személyes adataihoz - hangsúlyozza Smith.
Smith véleménye szerint ez az eljárás mindenki számára kedvezőbb, mint a más országokban alkalmazott pereskedés, ráadásul számos pozitív vonzata lehet. "A lemezkiadók és a művészek nem akarják, hogy bárkinek is megszüntessék az internetkapcsolatát. Azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók ne az illegális, hanem a legális szolgáltatások segítségével élvezzék a zenét. Ha ez a váltás megtörténne, az lehetővé tenné, hogy újabb művészek és szolgáltatók lépjenek be a piacra, színesítve és élénkítve ezzel a kínálatot" - zárja gondolatmenetét Smith.
Az új-zélandi szerzői jogi törvény módosítása, az új 92A szakaszának rendelkezéseivel lehetővé tenné, hogy az internetszolgáltatók figyelmeztetés után, bírósági döntés nélkül megszüntessék azon felhasználók internetkapcsolatát, akik jogsértő tartalmakat töltenek fel a világhálóra, illetve töltenek le onnan. Az illegális letöltés elleni fellépés ezen formája azonban széleskörű ellenállást váltott ki az új-zélandi internetezők és a jogvédők körében. Többek között ennek okán döntött úgy a kormány, hogy a február végére tervezett hatályba léptetést egy hónappal elhalasztja. Ezen időszak alatt a szektor képviselőinek együttműködésével megpróbálják rendezni a vitás pontokat.
A New Zealand Herald Tribune internetes oldalán megjelent cikkében Campbell Smith, az Új-Zélandi Lemezkiadók Szövetségének elnöke védelmébe veszi a törvénymódosítás által bevezetendő intézkedéseket. Sok országban peres eljárás indul azon személyek ellen, akik illegálisan töltenek fel zenét az internetre, a jogtulajdonosok engedélye nélkül milliók számára hozzáférhetővé téve azt. "Hisszük, hogy a törvény 92A szakasza mindenki számára jobb megoldást jelent ennél" - írja Smith.
Érvelése szerint az internetszolgáltatók abban az egyedülálló helyzetben vannak, hogy valóban segíthetnek védelmet nyújtani a jogtulajdonosoknak. Véleménye szerint ezért a kormány kezdeményezése logikus, megfelelő és hatékony lépés lehet. Smith kifejti, hogy számos szenzációhajhász és félrevezető hír jelent meg a rendelkezéssel kapcsolatban, ami alapján nem csoda, hogy a törvénymódosítás bevezetése ekkora ellenállásba ütközött. Azok a hírek, amelyek arról számolnak be, hogy a törvény lehetővé teszi a felhasználók internetezési szokásainak és privát levelezésének megfigyelését, valamint hogy néhány fájl jogtalan letöltése az internetkapcsolat automatikus megszakítását vonná maga után, nem igazak - írja Smith.
A jogszabályt érő kritikákra reagálva kifejti, a törvény csak annyit tenne lehetővé, hogy a jogtulajdonosok a nyilvános fájlcserélő oldalakról adatot gyűjthessenek azokról a felhasználókról, akik még meg nem jelent filmeket vagy albumokat töltenek fel, vagy nagy mennyiségben illegálisan töltenek le jogvédett fájlokat. Ilyen adat lehet a felhasználók IP-címe, a letöltött fájlok neve és a letöltés ideje. Ezeket az információkat, mint bizonyítékokat átadnák az internetszolgáltatóknak, akik az IP-cím alapján azonosítani tudják a felhasználókat.
Ezt követően a szolgáltatók figyelmeztetnék az adott előfizetőket, hogy jogsértő tevékenységükkel hagyjanak fel, egyúttal figyelmükbe ajánlanák a tartalmak legális elérhetőségét. Fontos, hogy csak azoknak a felhasználóknak szüntetnék meg az internet-hozzáférését, akik esetében a figyelmeztetés ismételt kiküldésére szükség van. A jogvédők maguk soha nem férhetnek hozzá az IP-címek mögött álló személyek személyes adataihoz - hangsúlyozza Smith.
Smith véleménye szerint ez az eljárás mindenki számára kedvezőbb, mint a más országokban alkalmazott pereskedés, ráadásul számos pozitív vonzata lehet. "A lemezkiadók és a művészek nem akarják, hogy bárkinek is megszüntessék az internetkapcsolatát. Azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók ne az illegális, hanem a legális szolgáltatások segítségével élvezzék a zenét. Ha ez a váltás megtörténne, az lehetővé tenné, hogy újabb művészek és szolgáltatók lépjenek be a piacra, színesítve és élénkítve ezzel a kínálatot" - zárja gondolatmenetét Smith.