Az Európai Unióban 50-ről 95 évre emelkedhet a szerzői jogvédelem időszaka az előadóművészek számára, ha az unió döntéshozó szervei és a tagállamok elfogadják az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, Charlie McCreevy erre vonatkozó javaslatát.

Ez azt jelenti, hogy a popzenei számokat előadó együttesek és énekesek sokkal tovább kaphatnak jogdíjakat a nótáik játszása után. A biztos nem elsősorban az olyan dúsgazdag sztárok anyagi helyzetén akar javítani, mint például Cliff Richard, hanem a kevésbé ismert énekesekén és a háttérzenészekén, akik nyugdíjas korukban sokszor csak szerzői jogdíjaikból számíthatnak jövedelemre. Őket sújtaná, ha a változtatás nélkül az '50-es, '60-as években készült számok jogvédelme tíz éven belül lejárna. Akik ezeket előadták, éppen most érnek nyugdíjas korukba, amikor a leginkább szükségük van munkájuk apránként befolyó ellenértékére.

McCreevy azt is kezdeményezi, hogy az alkotók kiadót válthassanak, amennyiben az, amelyiknél vannak, nem akarja újra kiadni zenéiket. A biztos emellett jogdíjat építene be az unió területén értékesített számítógépek, zenelejátszók, írható cd és dvd lemezek és más eszközök árába, amelyből a számaik másolásáért kárpótolnák az alkotókat.

A biztos hangsúlyozza, hogy felmérések szerint a szerzői jogdíj nem emeli meg jelentősen a számok játszásáért a kiadóknak fizetendő licencdíjat, ezért javaslata nem okozna áremelkedést a piacon. Ráadásul az így kiáramló pluszjövedelem várhatóan Európában indukálna többletkeresletet.