Napi Online
Elektronikus cégeljárás egy óra alatt
Jóllehet az egy órán belüli cégbejegyzés annyira vehető komolyan, mint egy mosóporreklám, tény: a korábbi, átlagosan 39 napot is igénybe vevő cégügyintézés 2008 júliusától jelentős mértékben rövidült.
Azóta az egyszerűsített eljárású ügyeket kizárólag elektronikusan lehet elintézni - a nem egyszerűsített, vagyis nem szerződésminták alapján folyó ügyek és a felülvizsgálati kérelmek továbbra is papíralapúak maradnak.
Az egyórás határidő inkább afféle marketingszlogen: ez a legrövidebb idő, ami alatt az ügy elintézhető. Ha minden alaki és tartalmi feltételnek megfelel a benyújtott dokumentum, az automatizált rendszer hatvan perc alatt mindent elintéz. A valóságban - általában - ennél valamivel több időbe telik az ügyintézés, ráadásul hivatalosan két nap alatt kell elintézni az ügyeket.
Ez összességében persze semmit sem vesz el az elektronikus eljárás sikerességéből, hiszen a klasszikus papíralapú ügyintézés kéthetes átfutással számolt. Ráadásul az esetleges alaki hibákat 30 napos határidővel intézte a cégbíróság, ami átlagosan mintegy negyven napra növelte az eljárás idejét. E hibákat ma már pillanatok alatt korrigálni lehet.
A jogszabályok nem egészen egy év alatt állították át a cégalapítási és változásbejelentési ügyintézést elektronikussá papíralapúról: 2007 szeptemberétől már opcionális volt az elektronikus eljárás - az egyszerűsített eljárás keretén belül, vagyis szerződésminták alkalmazásával. Az akkor indult e-cégeljárást nemcsak azzal igyekezett népszerűsíteni az igazságügyi tárca, hogy maga az ügyintézés sokkal gyorsabb lett. Az e-ügyintézést választó cégek az illetéken is spóroltak: 50 ezer helyett csak 15 ezer forintot kellett fizetni, ráadásul közzétételi díj sem terhelte őket.
A rendszer persze még nem tökéletes, az e-ügyintézést ugyanis egyelőre lassítja, hogy a hatóságok között nem működnek az automatizmusok. Hiába generálja az APEH és a KSH azonnal az adószámot és technikai számot, a Magyar Államkincstár egyelőre nem küldi meg efféle gyorsasággal az illetékbefizetések visszajelzését, ami topogásra kényszeríti a rendszert. Az általános e-ügyintézés komoly gátja az is, hogy még mindig nincs törvény az úgynevezett e-tértivevényről, vagyis a hivatalos e-levelek kézbesítési rendjéről. Ez a cégeljárásoknál kiküszöbölhető, ám az ügyintézés kiterjesztése enélkül megoldhatatlan. A tervezetet elvileg már tavaly el kellett volna fogadnia az országgyűlésnek, hogy júliustól életbe is léphessen. Ehhez képest a kormány még be sem nyújtotta azt.
Azóta az egyszerűsített eljárású ügyeket kizárólag elektronikusan lehet elintézni - a nem egyszerűsített, vagyis nem szerződésminták alapján folyó ügyek és a felülvizsgálati kérelmek továbbra is papíralapúak maradnak.
Az egyórás határidő inkább afféle marketingszlogen: ez a legrövidebb idő, ami alatt az ügy elintézhető. Ha minden alaki és tartalmi feltételnek megfelel a benyújtott dokumentum, az automatizált rendszer hatvan perc alatt mindent elintéz. A valóságban - általában - ennél valamivel több időbe telik az ügyintézés, ráadásul hivatalosan két nap alatt kell elintézni az ügyeket.
Ez összességében persze semmit sem vesz el az elektronikus eljárás sikerességéből, hiszen a klasszikus papíralapú ügyintézés kéthetes átfutással számolt. Ráadásul az esetleges alaki hibákat 30 napos határidővel intézte a cégbíróság, ami átlagosan mintegy negyven napra növelte az eljárás idejét. E hibákat ma már pillanatok alatt korrigálni lehet.
A jogszabályok nem egészen egy év alatt állították át a cégalapítási és változásbejelentési ügyintézést elektronikussá papíralapúról: 2007 szeptemberétől már opcionális volt az elektronikus eljárás - az egyszerűsített eljárás keretén belül, vagyis szerződésminták alkalmazásával. Az akkor indult e-cégeljárást nemcsak azzal igyekezett népszerűsíteni az igazságügyi tárca, hogy maga az ügyintézés sokkal gyorsabb lett. Az e-ügyintézést választó cégek az illetéken is spóroltak: 50 ezer helyett csak 15 ezer forintot kellett fizetni, ráadásul közzétételi díj sem terhelte őket.
A rendszer persze még nem tökéletes, az e-ügyintézést ugyanis egyelőre lassítja, hogy a hatóságok között nem működnek az automatizmusok. Hiába generálja az APEH és a KSH azonnal az adószámot és technikai számot, a Magyar Államkincstár egyelőre nem küldi meg efféle gyorsasággal az illetékbefizetések visszajelzését, ami topogásra kényszeríti a rendszert. Az általános e-ügyintézés komoly gátja az is, hogy még mindig nincs törvény az úgynevezett e-tértivevényről, vagyis a hivatalos e-levelek kézbesítési rendjéről. Ez a cégeljárásoknál kiküszöbölhető, ám az ügyintézés kiterjesztése enélkül megoldhatatlan. A tervezetet elvileg már tavaly el kellett volna fogadnia az országgyűlésnek, hogy júliustól életbe is léphessen. Ehhez képest a kormány még be sem nyújtotta azt.