Berta Sándor

A Google-szindróma nyomában

Az online keresők alapvetően megváltoztatták a tudósok és a főiskolai, egyetemi tanárok életét és munkáját. A keresők gyors hozzáférést tesznek lehetővé a szükséges információkhoz, de egyben segítenek a tanároknak a plágiumok kiszűrésében is.

Peter Haber történész és kutató azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a tudomány miként létezhet, működhet a Google korszakában. Néhány évtizeddel ezelőtt egy tudósnak, ha információkat akart szerezni, gyakran el kellett látogatnia egy könyvtárba, kartotékokat átlapoznia, könyveket kellett megrendelnie és volt, hogy napokig, hetekig várt az általa kért adatokra. Ezzel szemben napjainkban csak leül a számítógép elé, beírja az általa keresett szót vagy fogalmat a keresőbe és néhány másodperc múlva megjelennek a képernyőjén a kért információk. Azonban joggal merül fel a kérdés: ez egyáltalán tudományos munkának nevezhető-e?

Haber ezt a folyamatot Google-szindrómának nevezte el. A szakember történelmet, szociológiát, filozófiát és államjogot tanult, majd tíz évvel ezelőtt Jan Hodellel közösen megalapította a Hist.net-et, ami egy történelemtudományi digitális médiaplatform. A digital.past kutatóprojekt keretében három éve az új médiák történelemtudományokra gyakorolt hatását kutatja.

"Sokan elfelejtik azt is, hogy önmagában az információ még nem értékes és nem is jelent tudást. Amikor a Google-ben keresünk valamit, gyakran meg is találjuk a választ. Azonban néha olyan furcsa érzésünk lehet, mintha tudnánk, hogy a válasz nem teljes. Mintha lennie kellene ott még valaminek. Aki csak gyorsan rákeres valamire, annál nem biztos, hogy előjön ez az érzés. De, aki például egy tudományos dolgozatot készít, annak átfogó munkát kell végeznie és tudnia kell, hogy hol találhatja meg a forrásokat. A korábbi évtizedekben szinte kizárólag a könyvtári katalógusok jelentették az egyetlen kutatási lehetőséget. Ezeknél azonban tudni kellett, hogy milyen címszó alapján keressünk. Nem voltak teljes szövegek vagy szövegrészek, csak címszavak és úgynevezett metaadatok, vagyis információk az információkról" - hangsúlyozta a kutató.

Peter Haber szerint a mostani folyamat káros, mivel fennáll az a veszély, hogy minden a Google előtti korszakból származó forrás idővel elveszhet. A szakember úgy vélte, hogy az a legnagyobb probléma, hogy a felhasználók mindig találnak valamit a keresőkkel és sokan ezzel meg is elégszenek, nem vágynak teljesebb ismeretekre. Az emberek többsége úgy van vele, hogy megszerezte azt, amire kíváncsi volt, minek menjen el még egy könyvtárba is. A másik gondot a találatok minősége jelenti. A bibliotékákban lévő könyveket minden bizonnyal olyan kiadók adták ki, amelyek ügyeltek a minőségre. Ugyanez a Google által kiadott találatok esetében közel sem mondható el.

"A tudományos szocializáció fontos része, hogy az ember megtanulja, hogyan kezelje a forrásokat. Ráadásul a könyveknél vannak elő- és utószavak, függelékek, amelyekből fontos kiegészítő információk derülhetnek ki. Ezekből megtudható, hogy a mű szerzője milyen területen mozog, milyen könyveket olvasott, mielőtt megírta volna az alkotását. Amikor viszont a Google-ben keresünk, akkor az olyan mintha egy nagy ládában kutatnánk és valamit kihúzunk. Ott azonnal nincsenek kiegészítő információk, csak egy találat. Ha többet szeretnénk tudni, ismét keresnünk kell. Azonban, ha nem tudjuk, hogy honnan származik a mű, mik a forrásanyagai, akkor viszont a keresési folyamat is nehezebb" - szögezte le végül Peter Haber.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • attata #25
    A cikk általánosít. Úgy tűnik az idézett kutató egy elég konkrét területtel foglalkozik (történelemtudomány). Értelmetlen dolog minden tudományos területre érvényesíteni a következtetéseit. Másfelől, ebből a felületes cikkből nem igazán derül ki, hogy melyek a feltevései és mivel bizonyítja őket.
    Én jelenleg kutatást készítek elő. De alapvetően nem a google találataira támaszkodom. Az interneten nagyszámú tudományos adatbázis-gyűjtemény található: EBSCO, Proquest, Thomson, Web of Science, stb. Az EBSCO például egy szolgáltató, aki nagyszámú olyan adatbázishoz nyújt hozzáférést, mint a Business Source Premier vagy Academic Search Premier, stb. Egy ilyen adatbázis pedig több ezer tudományos referált folyóirathoz biztosít hozzáférést, egy tudós munkája számára pedig az egyik legfontosabb dolog, hogy hozzáférjen az ő szakterületének a legfontosabb és legújabb eredményeihez. Ha én a net előtt kellett volna a munkámat végezzem, akkor az időm jelentős részét utazással és keresgéléssel töltöttem volna. Most, például ha találok tanulmányban egy fontos hivatkozást, lekeresem a hivatkozott tanulmányt pár perc alatt. Röviden: a cikk a tudományos világ és a net kapcsolatáról nem mondott el semmit.
  • lapaleves #24
    az emberiség ismert ~10.000 éve alatt összesen ~9.950 évig baszott nagy áramszünetek voltak. az, hogy ezek számodra (még) befogadhatatlan perspektívák, egy dolog.

    én azért letöltöttem múltkor a "háziállatok anatómiája" könyvecskét az ingyé elektronyos könyvtárból. már csak napelem vagy egy nyomtató kell hozzá és úgy alszom, mint egy bébi.
  • gkalcso #23
    Most sem az elvégzett feladatot gondolod tovább, hacsaknem te írtad ezt a cikket :P
    --
    Attól hogy nem volt, még nem következik, hogy nem is lesz. (az se, hogy lesz ;)

    Szerintem szívesen elolvasnál egy szakkönyvet, amikor a gabonád elkezd feketedni és ha választ találnál a problémára, akkor mindent megtennél, hogy el ne pusztuljon.
  • Molnibalage #22
    "Ha elvégezted a feladatot, akkor csinálod a következőt, nem?"

    Már, ha van... Van amikor gyorsabb vagyok annál, mint ahogy bejönne. Ma is ez van. :)
    ---

    "Ha nem lesz áram, akkor nem lesz Google, ahol megnézd, hogy hogy kell gabonát termelni, kenyeret sütni."

    Kérlek regéld már el, hogy a II.Vh óta mikor volt olyan, hogy tartós áramszünet. Ahhoz ma minimum egy (világ)háború kéne ma. Akkor, ahogy íram nem a könyvolvasás fog lekötni. Mellesleg a könyv is elpusztulhat...
    ----

  • gkalcso #21
    >Tévedés, pont fordítva...
    Ha elvégezted a feladatot, akkor csinálod a következőt, nem?

    Ha nem lesz áram, akkor nem lesz Google, ahol megnézd, hogy hogy kell gabonát termelni, kenyeret sütni. Egy könyvet még akkor is fel lehet ütni. Igaz persze, hogy a vidéken élőket egyszerűbb megkérdezni, de azok közül is egyre kevesebben érteken hozzá. Tőlünk nyugatabbra egyszer megkérdezték tőlem, hogy szoktunk-e étterembe járni? Mondom nem. Mire jött a következő kérdés, hogy akkor mit esztek? Csodálat világított az illetőről, hogy tudunk magunknak főzni. Jut eszembe a Wall-E című rajzfilm ezt egész jól ábrázolja. Majd ültetünk pizzát. :P
  • bakagaijin #20
    Az hogy egy könyv nem elérhető egy könyvtárban nem azt jelenti, hogy a könyv mint olyan sux... Ezért jók az elektronikus könyvtárak, mint pl. a google books, vagy a safari, esetleg a pdfchm. De abban ugyanúgy könyvek vannak, csak digitalizált formában. A könyv számomra nem a bekötött papírokat jelenti, hanem azt hogy valaki összeszedett egy csomó mindent, szervezte-rendezte, átrágta, és megírta, más lektorálta, stb-stb. Tehát elvileg szervezett és csekkolt tudásköteg.

    Az más kérdés, hogy vannak kiadók akik ezzel nem igazán értenek egyet, de ez nem a szerzők vagy a könyvek hibája.
  • Molnibalage #19
    Ha tartósan nem lesz áram az olyan súlyos helyzetet jelente, hogy akkor nem az olvasás a legnagyobb gond...
  • lapaleves #18
    aki a szekeret meg a könyvet fikázza, az kicsit fordítva ül a lovon. a szó, amit ők keresnek, az az "infrastruktúra-független". víz a csapból, villany a deróton. mikor meg majd nem, lesz ám szájtátás ezer petyabájt ebookkal. kövér ludak esetében ráadásul távoli szervereken. a helyes értékrendre imígyen rávilágítva idéznék:

    "pf könyv mellett érvelni...
    ennyi erővel járjunk szekerekkel mer az is régi meg nem károsítja a levegőt, nem?"

    mondjuk a szekerek önmagukban nam fogják megoldani a dolgot, önellátó faluközösségek is kellenek. meg persze ezer gigahertz.
  • Molnibalage #17
    Tévedés, pont fordítva. Több munka fér bele ugyanabba az időbe. --> Több tudás, több logikai kapcsolat.
  • gkalcso #16
    Amire gondoltam, hogy ha gyorsan megkapod az adatokat a munkádhoz, akkor ugye gyorsabban kész vagy vele és nem lesz üresjárat, amikor az adott dolog mellékhatásaival, esztétikájával és egyéb nem közvetlenül kapcsolódó dolgaival lehetne foglalkozni.