Napi Online
Egyre hatékonyabbak a brit netes tolvajok
Az egyre kifinomultabb technikák alkalmazása révén gyors ütemben nőnek az online bankolással kapcsolatos visszaélések Nagy-Britanniában.
A banki kifizetések bonyolítására és a csalások visszaszorítására létrehozott országos szakmai szervezet, az Apacs most közzétett adatai szerint az idei első félévben 185 százalékkal emelkedtek, azaz közel megháromszorozódtak a brit bankszektornak, illetve az ügyfeleknek ennek révén okozott károk, amelyek az egy évvel korábbi 7,5 millió után mára elérik a 21,4 millió fontot (36,9 millió dollár).
A leggyakrabban használt módszer az, hogy a csalók az eredetihez megtévesztésig hasonló weboldalt hoznak létre, és ennek révén kicsalják az ügyfelektől számla-hozzáférési adataikat (phishing) és más fontos személyes információkat vagy kémprogramok révén az ügyfél tudta nélkül szerzik meg ezeket. A nettolvajok egy év alatt nem kevesebb, mint 20 ezer hamis weboldalt hoztak létre, ráadásul a korábbinál könnyebben meg tudják téveszteni a nem kellően elővigyázatos ügyfeleket. Mind kevesebb például a nyelvtani vagy helyesírási hiba az oldalakon, amik korábban könnyebben felismerhetőbbé tették a csalást.
Ráadásul a bankok egyre kevésbé hajlandók megtéríteni ügyfeleiknek az így elszenvedett veszteségeket. A jelenleg hatályos irányelvek szerint, ha a kár nem az ügyfél hanyagságának vagy szabálysértő magatartásának következménye, akkor a banknak meg kell térítenie a veszteséget. A pénzintézetek azonban a mind gyakoribbá váló visszaélések közepette egyre kevésbé nagyvonalúak, és arra hivatkozva, hogy az ügyfél járt el hanyagul, amikor a gyakori figyelmeztetések ellenére megadta a csalók által kért adatokat, megtagadják a kár megtérítését.
A legnagyobb veszteségeket továbbra is bankkártyacsalások okozzák a szektorban, az ezek által okozott károk éves összehasonlításban 14 százalékkal, 301,7 millió fontra emelkedtek. Ebből 121,2 millió font, azaz mintegy 40 százalék a brit kártyatulajdonosok külföldön végrehajtott tranzakciói során keletkezett kár, ami három év alatt 190 százalékos növekedést jelent. A csalók hamisított kártyákkal, lopott pin-kódokkal dolgoznak, kihasználva, hogy a más országokban működő kártyaolvasók sokszor csak a mágnescsíkot ellenőrzik, a kártyán lévő chipet nem.
Ha az európai bankszektor teljesíteni tudja vállalását, hogy 2010-ig chiptechnológián alapuló plasztikokat és kártyaolvasókat vezet be, akkor jelentősen lassulni fog a kártyacsalások növekedésének üteme. A technikai fejlődés révén máris csökkent a szigetországban lévő üzletek kártyacsalás következtében elszenvedett vesztesége: az idei első félévben csupán 47,4 millió font volt, szemben a 2005 első hat hónapjában regisztrált 73,2 millió fonttal. Ugyancsak kedvező tendenciát jelez, hogy a britek a korábbinál valamivel jobban vigyáznak plasztikjaikra: a kártyák elvesztéséből vagy ellopásából keletkezett kár az egy évvel korábbi 30,7 millióról 27,3 millió fontra mérséklődött.
Az elektronikus kereskedelemmel, valamint a telefonon és e-mailben adott megrendelésekkel kapcsolatos csalások összege 18 százalékkal, 161,9 millió fontra emelkedett. Ez 2001-hez képest 207 százalékos növekedést jelent, de ha figyelembe vesszük, hogy azóta az ilyen típusú tranzakciók összege 415 százalékkal emelkedett, akkor nem is annyira kedvezőtlen a visszaélések aránya.
A banki kifizetések bonyolítására és a csalások visszaszorítására létrehozott országos szakmai szervezet, az Apacs most közzétett adatai szerint az idei első félévben 185 százalékkal emelkedtek, azaz közel megháromszorozódtak a brit bankszektornak, illetve az ügyfeleknek ennek révén okozott károk, amelyek az egy évvel korábbi 7,5 millió után mára elérik a 21,4 millió fontot (36,9 millió dollár).
A leggyakrabban használt módszer az, hogy a csalók az eredetihez megtévesztésig hasonló weboldalt hoznak létre, és ennek révén kicsalják az ügyfelektől számla-hozzáférési adataikat (phishing) és más fontos személyes információkat vagy kémprogramok révén az ügyfél tudta nélkül szerzik meg ezeket. A nettolvajok egy év alatt nem kevesebb, mint 20 ezer hamis weboldalt hoztak létre, ráadásul a korábbinál könnyebben meg tudják téveszteni a nem kellően elővigyázatos ügyfeleket. Mind kevesebb például a nyelvtani vagy helyesírási hiba az oldalakon, amik korábban könnyebben felismerhetőbbé tették a csalást.
Ráadásul a bankok egyre kevésbé hajlandók megtéríteni ügyfeleiknek az így elszenvedett veszteségeket. A jelenleg hatályos irányelvek szerint, ha a kár nem az ügyfél hanyagságának vagy szabálysértő magatartásának következménye, akkor a banknak meg kell térítenie a veszteséget. A pénzintézetek azonban a mind gyakoribbá váló visszaélések közepette egyre kevésbé nagyvonalúak, és arra hivatkozva, hogy az ügyfél járt el hanyagul, amikor a gyakori figyelmeztetések ellenére megadta a csalók által kért adatokat, megtagadják a kár megtérítését.
A legnagyobb veszteségeket továbbra is bankkártyacsalások okozzák a szektorban, az ezek által okozott károk éves összehasonlításban 14 százalékkal, 301,7 millió fontra emelkedtek. Ebből 121,2 millió font, azaz mintegy 40 százalék a brit kártyatulajdonosok külföldön végrehajtott tranzakciói során keletkezett kár, ami három év alatt 190 százalékos növekedést jelent. A csalók hamisított kártyákkal, lopott pin-kódokkal dolgoznak, kihasználva, hogy a más országokban működő kártyaolvasók sokszor csak a mágnescsíkot ellenőrzik, a kártyán lévő chipet nem.
Ha az európai bankszektor teljesíteni tudja vállalását, hogy 2010-ig chiptechnológián alapuló plasztikokat és kártyaolvasókat vezet be, akkor jelentősen lassulni fog a kártyacsalások növekedésének üteme. A technikai fejlődés révén máris csökkent a szigetországban lévő üzletek kártyacsalás következtében elszenvedett vesztesége: az idei első félévben csupán 47,4 millió font volt, szemben a 2005 első hat hónapjában regisztrált 73,2 millió fonttal. Ugyancsak kedvező tendenciát jelez, hogy a britek a korábbinál valamivel jobban vigyáznak plasztikjaikra: a kártyák elvesztéséből vagy ellopásából keletkezett kár az egy évvel korábbi 30,7 millióról 27,3 millió fontra mérséklődött.
Az elektronikus kereskedelemmel, valamint a telefonon és e-mailben adott megrendelésekkel kapcsolatos csalások összege 18 százalékkal, 161,9 millió fontra emelkedett. Ez 2001-hez képest 207 százalékos növekedést jelent, de ha figyelembe vesszük, hogy azóta az ilyen típusú tranzakciók összege 415 százalékkal emelkedett, akkor nem is annyira kedvezőtlen a visszaélések aránya.