SG.hu
Nem használjuk ki a mobiltelefonok képességeit
A 15 év felettiek körében kismértékben tovább emelkedett a mobiltelefont használók aránya. Az sms- és mms-használók tábora egy év alatt nem bővült számottevő mértékben, nőtt viszont a küldött üzenetek száma.
A 15 éves vagy idősebb hazai lakosság mintegy 8,5 millió fős sokaságának közel háromnegyede használ mobiltelefont. A BellResearch kutatói szerint ebben a körben az adatfelvételt megelőző 12 hónapban hozzávetőleg 170 ezerrel növekedett a mobiltelefonnal rendelkezők száma, amely így 6 millió 170 ezer főre tehető. Azok aránya, akik egyszerre egynél több előfizetést használnak, összességében kicsi, így a személyes használatban lévő aktív sim-kártyák száma ebben a korcsoportban közel 6,4 millió darab.
Sms küldésére és fogadására gyakorlatilag az összes mobilkészülék képes lenne, ennek ellenére a mobilozóknak csupán alig több mint 70 százaléka küld kisebb-nagyobb rendszerességgel rövid szöveges üzeneteket, ez pedig gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábban mért aránnyal. Az elküldött sms-ek száma ellenben tovább emelkedett: a kutatók az átfogó felmérés eredményei alapján a lakosság által havonta elküldött sms-ek számát csaknem 100 millióra becsülik, ami több mint 20 százalékos növekedést jelez az egy évvel korábban mért eredményekhez képest.
Továbbra is érvényes ugyanakkor az a megállapítás, hogy a szöveges üzenetek használata a fiatalabb korosztályokra jellemzőbb. Sőt nem csupán az sms-t küldők arányában, hanem az intenzitás tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korcsoportok között. Míg az egy hónap alatt elküldött sms-ek száma a teljes alapsokaságban fejenként 20-21 darab körül mozog, addig a 15-24 évesek körében ennek a másfélszerese, 31-32 darab az átlag. Nem meglepő tehát, hogy a lakosság által küldött sms-ek jelentős része, 44 százaléka a fiatalabb, 15-24 éves korosztálytól származik, míg a 60 évesek vagy idősebbek a teljes forgalom mindössze 2 százalékát generálják.
Az sms alapú szolgáltatásokat az aktív mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező 15 éves vagy idősebb lakosság 7 százaléka veszi igénybe, ami körülbelül 400-450 ezer felhasználót jelent. E szolgáltatások közül a banki információs szolgáltatások, valamint a banki műveletek, tranzakciók és nem utolsósorban a csengőhangok, zenék letöltése számítanak a leggyakoribbnak.
Az mms-ezők tábora - az sms-t küldőkéhez hasonlóan - nem bővült számottevően az elmúlt időszakban. Történt ez annak ellenére, hogy ugyanebben a terminusban a fényképek és egyéb multimédiás üzenetek készítésére és továbbítására alkalmas készülékek eladása jelentősen nőtt. Ma már az aktív sim-kártyával rendelkező, 15 éves vagy idősebb lakosság mintegy fele használ mms-képes mobiltelefont, ami a kutatók becslése szerint több mint 3 millió főt jelent. Ezen belül az mms-funkciót ténylegesen használók száma alig több mint 1,1 millió, ami csupán kicsivel, 60 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábban mért értéket.
Készülékének wap-, illetve internetfunkcióját a mobilozók közel 6 százaléka, mintegy 350-400 ezer fő használta 2007-ben. A böngészéseket elsősorban a szórakozással, kikapcsolódással összefüggő tartalmak dominálták: ezen belül is a szórakoztató anyagok [viccek, bulvárhírek stb.], valamint a programajánlók, a mozi- és színházműsorok.
A 15 éves vagy idősebb hazai lakosság mintegy 8,5 millió fős sokaságának közel háromnegyede használ mobiltelefont. A BellResearch kutatói szerint ebben a körben az adatfelvételt megelőző 12 hónapban hozzávetőleg 170 ezerrel növekedett a mobiltelefonnal rendelkezők száma, amely így 6 millió 170 ezer főre tehető. Azok aránya, akik egyszerre egynél több előfizetést használnak, összességében kicsi, így a személyes használatban lévő aktív sim-kártyák száma ebben a korcsoportban közel 6,4 millió darab.
Sms küldésére és fogadására gyakorlatilag az összes mobilkészülék képes lenne, ennek ellenére a mobilozóknak csupán alig több mint 70 százaléka küld kisebb-nagyobb rendszerességgel rövid szöveges üzeneteket, ez pedig gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábban mért aránnyal. Az elküldött sms-ek száma ellenben tovább emelkedett: a kutatók az átfogó felmérés eredményei alapján a lakosság által havonta elküldött sms-ek számát csaknem 100 millióra becsülik, ami több mint 20 százalékos növekedést jelez az egy évvel korábban mért eredményekhez képest.
Továbbra is érvényes ugyanakkor az a megállapítás, hogy a szöveges üzenetek használata a fiatalabb korosztályokra jellemzőbb. Sőt nem csupán az sms-t küldők arányában, hanem az intenzitás tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korcsoportok között. Míg az egy hónap alatt elküldött sms-ek száma a teljes alapsokaságban fejenként 20-21 darab körül mozog, addig a 15-24 évesek körében ennek a másfélszerese, 31-32 darab az átlag. Nem meglepő tehát, hogy a lakosság által küldött sms-ek jelentős része, 44 százaléka a fiatalabb, 15-24 éves korosztálytól származik, míg a 60 évesek vagy idősebbek a teljes forgalom mindössze 2 százalékát generálják.
Az sms alapú szolgáltatásokat az aktív mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező 15 éves vagy idősebb lakosság 7 százaléka veszi igénybe, ami körülbelül 400-450 ezer felhasználót jelent. E szolgáltatások közül a banki információs szolgáltatások, valamint a banki műveletek, tranzakciók és nem utolsósorban a csengőhangok, zenék letöltése számítanak a leggyakoribbnak.
Az mms-ezők tábora - az sms-t küldőkéhez hasonlóan - nem bővült számottevően az elmúlt időszakban. Történt ez annak ellenére, hogy ugyanebben a terminusban a fényképek és egyéb multimédiás üzenetek készítésére és továbbítására alkalmas készülékek eladása jelentősen nőtt. Ma már az aktív sim-kártyával rendelkező, 15 éves vagy idősebb lakosság mintegy fele használ mms-képes mobiltelefont, ami a kutatók becslése szerint több mint 3 millió főt jelent. Ezen belül az mms-funkciót ténylegesen használók száma alig több mint 1,1 millió, ami csupán kicsivel, 60 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábban mért értéket.
Készülékének wap-, illetve internetfunkcióját a mobilozók közel 6 százaléka, mintegy 350-400 ezer fő használta 2007-ben. A böngészéseket elsősorban a szórakozással, kikapcsolódással összefüggő tartalmak dominálták: ezen belül is a szórakoztató anyagok [viccek, bulvárhírek stb.], valamint a programajánlók, a mozi- és színházműsorok.