Berta Sándor
Filmes kritika a német szerzői jogi törvény ellen
Több filmipari szakember is bírálta a jogszabályt, mondván az nem hagyott nekik szabad kezet műveik értékesítésére vagy újra felhasználására.
Az új német szerzői jogi törvény január elsején lépett hatályba és sokak nem tetszését váltotta ki. Néhány filmes azonban nem elégedett meg pusztán a kritizálással, hanem az Alkotmánybíróság elé vitték az ügyet. "Az már szinte a műveletlenség határait súrolja, hogy az állam egyrészt tőlünk, filmesektől az újfajta terjesztési megoldások esetében gyakorlatilag elveszi az értékesítés jogát, másrészt pedig arra kényszerít bennünket, hogy az alkotásaink értékesítésének egy olyan formáját fogadjuk el, amivel mi bizonyos körülmények között egyáltalán nem értünk egyet" - hangsúlyozta Andreas Veiel.
A férfi és társa, Rolf Schübel a Német Filmdíj és Adolf Grimme-díj többszörös nyertesei, ezért úgy döntöttek, hogy a jogszabályt a Német Alkotmánybíróságon támadják meg. A törvény egyik vitatott pontja a 137/1-es paragrafus, amely szerint a szerzői jogok tulajdonosa olyan felhasználási módok esetében is birtokolja a jogokat, amelyek a szerződés megkötésének idején még nem voltak ismertek. Mindez különösen a világháló esetében érdekes, hiszen ha egy szerződést mondjuk 1995-ben kötöttek, akkor az alkotók joggal várhatnák el, hogy filmjük online értékesítésébe ők is beleszólhassanak.
"Mindenki kreatív embernek joga lenne, hogy egyedül dönthesse el, hogy kinek és milyen formában engedélyezi műve újra eladását vagy forgalmazását" - közölte Thomas Frickel, a Német Dokumentumfilm Munkaközösség elnöke. "Ráadásul elvileg a szerzői jogok tulajdonosának értesítenie kell az új terjesztési, sugárzási megoldásokról a készítőket, például, hogy ha valaki egy filmet mobil televíziós szolgáltatások keretében szeretne bemutatni. Azonban ha ezt elmulasztja sem vonható felelősségre, hiszen nem ellenőrizhető, hogy valóban értesítette-e az alkotót" - tette hozzá a két szakember ügyvédje, Noogie Kaufmann ügyvéd.
Andreas Veiel és Rolf Schübel egy 39 oldalas dokumentumot nyújtottak be a Német Alkotmánybíróságnak, amelynek döntése akár meg is semmisítheti a vitatott passzusokat. A filmesek csupán annyit szeretnének, hogy a műveikről maguk dönthessenek.
 Andreas Veiel |
A férfi és társa, Rolf Schübel a Német Filmdíj és Adolf Grimme-díj többszörös nyertesei, ezért úgy döntöttek, hogy a jogszabályt a Német Alkotmánybíróságon támadják meg. A törvény egyik vitatott pontja a 137/1-es paragrafus, amely szerint a szerzői jogok tulajdonosa olyan felhasználási módok esetében is birtokolja a jogokat, amelyek a szerződés megkötésének idején még nem voltak ismertek. Mindez különösen a világháló esetében érdekes, hiszen ha egy szerződést mondjuk 1995-ben kötöttek, akkor az alkotók joggal várhatnák el, hogy filmjük online értékesítésébe ők is beleszólhassanak.
"Mindenki kreatív embernek joga lenne, hogy egyedül dönthesse el, hogy kinek és milyen formában engedélyezi műve újra eladását vagy forgalmazását" - közölte Thomas Frickel, a Német Dokumentumfilm Munkaközösség elnöke. "Ráadásul elvileg a szerzői jogok tulajdonosának értesítenie kell az új terjesztési, sugárzási megoldásokról a készítőket, például, hogy ha valaki egy filmet mobil televíziós szolgáltatások keretében szeretne bemutatni. Azonban ha ezt elmulasztja sem vonható felelősségre, hiszen nem ellenőrizhető, hogy valóban értesítette-e az alkotót" - tette hozzá a két szakember ügyvédje, Noogie Kaufmann ügyvéd.
Andreas Veiel és Rolf Schübel egy 39 oldalas dokumentumot nyújtottak be a Német Alkotmánybíróságnak, amelynek döntése akár meg is semmisítheti a vitatott passzusokat. A filmesek csupán annyit szeretnének, hogy a műveikről maguk dönthessenek.