Európai mérték szerint és világviszonylatban is az élmezőnyben található hazánk, legalábbis az adatvédelmet tekintve - derült ki a Privacy International nevű brit szervezet legújabb adatvédelmi felméréséből.

Európában a PI-től a legjobb osztályzatot Görögország kapta (3,1), a második helyet Románia szerezte meg holtversenyben Magyarországgal. Mindkét állam 2,9-es osztályzattal büszkélkedhet. S a büszkélkedés jelző ebben az esetben valóban helytálló, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az európai adatvédelmi ranglistában az uniós átlag a 19-ik helyhez volt elegendő és Franciaország csak a 27-ik, míg az Egyesült Királyság az utolsó, 28-ik helyet szerezte meg, 1,9, illetve 1,4-es adatával.

Az európai Top10-be még Szlovénia, Portugália, Luxemburg, Németország, Olaszország, Észtország és Belgium fért be. Németország tavaly még világviszonylatban is az elsők között volt, idén viszont jelentősen visszaszorult. Görögország világviszonylatban is első lett, Magyarország pedig Kanadával és Romániával holtversenyben a második. A Privacy Internationaltól a legrosszabb adatvédelmi minősítést Malajzia, Kína, és Oroszország kapta (egyaránt 1,3-ast), 1,4-es osztályzattal pedig az Egyesült Királyságon kívül csak Szingapúrt "jutalmazták". Igaz, 1,5-ös értékére Tajvan, Thaiföld és az Egyesült Államok sem lehet túl büszke.

A PI munkatársai különböző szempontok alapján osztályozták az egyes országokat, köztük volt például a biometrikus adatok, az adatcserélés, a távközlési információk megosztása, a kormányzati, a pénzügyi és az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés, illetve ezen információk védelme. A PI 1997 óta hozza nyilvánosságra éves adatvédelmi felmérését, amelyben különösen nagy figyelmet szentel az adott államban bekövetkezett változásoknak. Amennyiben szigorítanak egy adatvédelmi jogszabályt, az jó pontnak számít, de a hatóságok túlzott információéhsége jókora fekete pont.

Az adatvédelem egyre nagyobb probléma világszerte. Jól jelzi ezt, hogy a Privacy International által feketére satírozott országok száma folyamatosan nő. Mindez azt jelenti, hogy elharapóznak a vizuális és elektronikus megfigyelések, a kormányok egyre több adathoz szeretnének hozzáférni, gyakran sérül az adatvédelem akár a munkahelyeken és a hivatalokban, közintézményekben, valamint jelentősen megnövekedett az adatcsereberélési igény, gondoljunk csak a tavaly kötött légiutas-megállapodásokra. Mindenesetre nem túl hízelgő, hogy a PI a gyakorlatilag "megfigyelési társadalmakká" nyilvánította Thaiföldet, Malajziát, Nagy-Britanniát, Oroszországot és az Egyesült Államokat.