Vegyes évet zárt 2007-ben az informatikai iparág Magyarországon. A már évek óta tartó kormányzati megszorítások ellenére az iparág feltehetően hozta az elvárt eredményeket. Ennek ellenére úgy tűnik, egyes negatív folyamatok nemhogy gyengülnének, inkább erősödnek.

Most, hogy átléptünk az új évbe, érdemes megvizsgálni, mi is történt 2007-ben az informatika világában. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) friss felmérése szerint van mire építkezni idén: a magyarországi IT-piac szerkezete egészséges, noha a régió legszerényebb növekedését produkálta 2006-ban (a 2007-es adatokra még jó néhány hónapot várni kell). A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintért vásároltak külső informatikai beszállítóktól, az összeg 43 százalékát informatikai szolgáltatásokra, 41 százalékát hardvereszközökre költötték, a szoftverlicencekre fordított kiadások pedig az összes költés 16 százalékát tették ki.

A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magában foglaló - árbevétel 2006-ban elérte a 839 milliárd forintot, míg az exportot is felölelő teljes informatikai árbevétel 1622 milliárd volt, így a vállalatok informatikai exportárbevétele tavaly elérte a 783 milliárd forintot, amelynek közel 90 százalékát a Magyarországon gyártott és exportált hardvertermékek tették ki. Mivel tavaly jóval kevesebb panasz, jajkiáltás érkezett a multinacionális cégektől a magyar piac helyzetével kapcsolatban, mint tavalyelőtt, biztosra vehető, hogy hozták az eredményeket, azaz 2007-ben legalább 5-10 százalékkal növelték a forgalmukat.

Nagy volt 2007-ben a felső vezetők vállalatközi mozgása is. Néhány egészen meglepő váltásnál rácsodálkozhattunk, hogy egyes multinacionális cégek szerződéskötési gyakorlata mennyire amatőr. Ilyen váltás volt például, amikor a Sun Microsystems magyarországi vezére - és néhány munkatársa - igazolt át az egyik napról a másikra a legnagyobb vetélytárshoz, a HP-hez. Maga a váltás is - enyhén szólva - érdekes volt, de az, hogy olyan szerződésekkel alkalmazza a Sun a vezető munkatársait, amelyekkel azok néhány nap alatt a konkurenciához tudnak igazolni, az különösen tanulságos.

Néhány év graphisoftos kitérő után visszatért az IT-vezetők élvonalába a korábban az Axelerót (ma T-Online) irányító Drajkó Lászó, és átvette a Microsoft Magyarország Kft. vezetését Vityi Pétertől. Távozott viszont a kormányzatok informatikai, gazdaságpolitikai szerencsétlenkedéseinek egyik legkövetkezetesebb bírálója, Vahl Tamás az SAP Hungary Kft. éléről. 2004-ben nyilatkozta: "Ha kormányunk stabil marad és nem csak a választásokat akarja megnyerni, hanem hosszú távú céljait is következetesen próbálja megvalósítani - tehát megkezdi az ország tényleges EU-integrációját, felvállalja az ehhez szükséges, többnyire fájdalmas reformokat -, akkor talán 2005-ben már az alagút végét jelző fényt is megláthatjuk. Ha nem, akkor csak a szembe jövő vonatot, a minket egyre nagyobb számban megelőző szomszédos országok képében." Vahl helyét a már az Oracle, az IBM és a T-Systems vezetői posztjait is megjárt Stewart Oldroyd vette át.

Az elmúlt évnek a felhasználók többségét érintő nagy eseménye volt a Microsoft új operációs rendszere, a Vista bemutatása. A minden idők legbiztonságosabb, legokosabb, legpompásabb microsoftos operációs rendszere ugyan egyelőre kevésbé népszerű, mint elődje, a Windows XP, de nem nagy merészség megjósolni, hogy néhány év alatt a legelterjedtebb rendszer lesz.

Magyarországon az illegális szoftverhasználat aránya változatlanul magas, az IDC adatai szerint 42%, ami az európai uniós 35 százalékos átlagot jelentősen meghaladja. Nem csoda, ha a Microsoft decembertől Magyarországon ismét elindította a Windows Genuine Advantage programját és komoly erőfeszítéseket tesz a nem jogtiszta példányok használatának megne­he­zíté­sé­re. Mint egy év végi közleményükben írják: azok a rendszerek, amelyek esetében nem sikerül az elsődleges aktiválás vagy a későbbi érvényesítés, másképpen viselkednek majd, mint az eredeti Windows Vista.

Azok, akik aggódnak az ország jogtisztasági koefficiense miatt, asztali vagy hordozható számítógépükre választhatják a jogtiszta szoftverek megvásárlását, vagy áttérnek valamelyik ingyenes Linux-változatra. A mindenki által könnyen használható Linux-verziók széles választékát lehet teljesen ingyen letölteni (például az OpenSuse vagy a Debian), s majd minden változat tartalmazza azokat az irodai szoftvereket, amelyek helyettesíthetik a nem kevés pénzbe kerülő microsoftos testvéreiket. Hírek szerint folytatódik a magyar - ám ennek ellenére, vagy épp ezért remek - UHU-Linux fejlesztése.

Tavaly is sikerült felborzolni néhány "üggyel" a felhasználók kedélyeit. Ilyen volt például az APEH-BSA szappanopera. A két szervezet együttműködési szerződést kötött azért, hogy közösen vegyék fel a küzdelmet az illegális szoftverhasználat és a feketegazdaság ellen. Már az is botrányos volt, hogy a két szervezet nem kívánta nyilvánosságra hozni a megkötött szerződés pontos szövegét, ám amikor a BSA APEH-ellenőrzéssel kezdte fenyegetni azokat a cégeket, amelyek nem hajlandóak együttműködni vele, az adóhatóság is finoman elhatárolódott a néhány szoftvercég érdekeit képviselő szövetségtől, miközben felhívta partnerének figyelmét arra, hogy a vállalkozásoknak kiküldött leveleiben hamisan sugallta, hogy a cégeknek kötelező elküldeniük szoftvernyilvántartásaikat a szervezet részére.

Az is az elmúlt év egyik "kiemelkedő" pillanata volt, amikor egy év végi konferencián rátört az őszinteségi roham a korábban a magyar informatikai iparág "vezérhajójának" számító - ám 2007 elején egy német építészeti szoftvermegoldásokat fejlesztő társaság által felvásárolt - cég vezetőjére: kifejtette, hogy korábban milyen sok időt és energiát kellett a társaság adózásának "optimalizálására" fordítaniuk. Nem tévedhet nagyot e sorok írója, ha úgy véli, a mostanság a média kitüntetett figyelmében fürdőző volt vezér nem a lehető legtöbb adó befizetésére gondolhatott az optimalizálás említésekor.

Egy másik, az előbbieknél sokkal fajsúlyosabb ügyben félmilliárd forint büntetést szabott ki az adóhatóság a Siemens hazai leányvállalatára. A vállalat a három évvel ezelőtt kipattant botrány során állítólag 800 millió forintnyi profitot tüntetett el hajléktalanok által alapított tanácsadó cégeken keresztül. Szükségtelen hozzátenni, ha volt bűncselekmény, annak felelőse soha nem lesz meg. Egyébként idén nagy forgalomra számíthatnak a tanácsadó cégek, hiszen nevük elhallgatását kérő informátoraink szerint túl nagy csábítást jelentenek a lassan-lassan folydogálni kezdő uniós támogatások a túlélés vagy az extraprofit érdekében ügyeskedésre, visszaélésekre szocializált vállalkozásoknak.

A trükk egyszerű: a támogatott informatikai projekt költségének egészen nagy hányadát a tanácsadás jellegű tevékenységek (testreszabás, egyedi igények programozása és a többi) teszik ki, amelyek nagyságát az együttműködő felek alkuja alakítja ki, majd a túlárazott tevékenység egy részét harmadik félen keresztül visszacsorgatják a megrendelőnek. Látszólag mindenki jól jár.

Egyre több szervezet érzi úgy, hogy a legkülönfélébb kategóriákban díjazza az általa erre érdemesnek tartott szervezeteket, személyeket. Azon kívül, hogy díjazni jó érzés lehet, a marketingértékét is magasnak ítélhetik a díjkiosztók. Ha valaki veszi a fáradságot és visszakeresi az elmúlt évek nyerteseit, azt látja, hogy néhány társaság, személy állandó szereplője az elismertek listáinak - nyilván nem érdemtelenül -, ami amolyan "nyomulásízűvé" teszi az amúgy jobb sorsra érdemes kezdeményezéseket. Magával a nyomulással amúgy nincs semmi gond - ilyen a világ, nyomulni kell -, csak talán elegánsabban, nem ennyire feltűnően, és akkor kevésbé lenne ellenszenves.