Gyurkity Péter

IDF: jöhetnek az Intel grafikus kártyák

A cég első lépésben integrált megoldásait frissíti, ám a 2009-ben érkező Larrabee hibrid platform megnyithatja az utat a különálló grafikus vezérlők visszatérése előtt. A hangsúly a sokmagos kialakításon van.

Az Intel Developer Forum alatt elsősorban Paul Otellini vezérigazgató szájából elhangzott információkra hivatkozva az X-bit Labs számolt be a tervekről egy hosszabb bejegyzésben. Eszerint a processzorgyártó a fenti sorrendben tervezi visszatérését a különálló grafikus kártyák piacára, vagyis először az integrált megoldásokat tatarozzák újra, majd ezt követi a hibrid platform megjelenése, a harmadik lépésben pedig jöhet a nagy visszatérés. A részletekről - különösen ami ez utóbbi fejlesztéseket illeti - többnyire szégyenlősen hallgatnak.


Az Intel még a kilencvenes évek végén vonult ki erről a területről, miután az Intel 740 nem éppen a vártnak megfelelően teljesített az eladások terén. Ezt követően a vállalat az integrált vezérlőkre koncentrált, ahol a mai napig jelentős túlsúllyal van jelen. Fejlesztései ugyan nem éppen kiugró teljesítményükről híresek, ám itt nem is ez az elsődleges cél. Jövőre azonban sebességet váltanak és a 65 nanométeres, majd 2009-ben a 45 nanométeres fejlesztések megjelenése már jelezni fogja a gyorsulást. Otellini elmondása szerint mindezek révén hatszoros teljesítménynövekedést várnak a tavaly megjelent vezérlőkhöz képest, leginkább a hibrid megoldások felbukkanásával.


2010 több szempontból is fordulópontot jelent majd. Először is ekkor jelennek meg a 32 nanométeres hibrid chipek, vagyis a Westmere család első tagjai, a cég szerint a mai integrált chipekhez képest tízszeres sebességgel. A nagy durranás azonban a Larrabee sokmagos fejlesztés felbukkanása lesz, amely a tervek szerint 1 teraflopnál nagyobb teljesítményt nyújt majd. Ez utóbbi szerepet kaphat a szuperszámítógépek, pénzügyi, kutatási és orvostudományi rendszerekben és nem utolsósorban utat nyithat a különálló vezérlők visszatérése felé.

Ez utóbbiakról azonban még nem szól a fáma, így nem tudni, hogy a cég pontosan milyen fejlesztésekkel képzeli el a visszatérést. Igaz, azt sem igazán tudjuk, hogy az AMD és az nVidia milyen újdonságokkal igyekszik majd elkápráztatni minket az évtized végén.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #42
    Megoldható, de eléggé terhelné a rendszert hw szinten. Túl sok adatot kellene átvinni folyamatosan.
  • lezso #41
    De ez igen érdekes dolog hogy az Intel szerint minden [email protected], ami neki nincs, vagy nem lesz...
    Oké AMD fan vagyok, de nem egyszer volt olyan hogy Intelen gondolkoztam
  • lezso #40
    Szvsz egyértelműen adnak hozzá (opcionálisan) egy pci(e) karit, aminek a végén van egy vga csati talán még dvi is.
  • dez #39
    Ezeket megjelenítésre inkább csak notebookokban és irodai gépekben fogják használni, amiket eleve erre terveznek. Szokásos asztali lapoknál valószínű nem lesz alapból képkimenet, de nyilván lehet majd olyat is kapni, amin igen.
  • [email protected] #38
    Egyelőre nem igazán tudom elképzelni magam előtt ezt az egészet.

    Ugyebár jelenleg a chipsetbe integrált megoldások esetén az alaplap gyártó elhelyezi az alaplapon a megfelelő kivezetéseket. Ha a gpu-ba integrálnák a video vezérlőt, akkor ezt miként kívánják megoldani? Minden alaplapon ott lesz a monitor csatlakozó? Akkor is, ha soha nem használná senki? Amilyen fillérbaszók a gyártók ezt nehezen hiszem.

    Netán új csatlakozó szabvány megjelenése az alaplapon? Értem ezalatt olyan speciális slotok kialakítását, amibe a gpu-ba integrált cuccok kivezetését illesztheti az ember.
  • dez #37
    mondd
  • dez #36
    LOL, ezt mond el az AMD-nek és az Intelnek is...

    2 céllal házasítják össze:
    1. Integrált grafika - most a chipsetben van, később a prociban lesz (AMD-nél amúgy is ott van már a memóriavezérlő, Intelnél Nehalemmel kerül oda).
    2. GPGPU alkalmazásokban matematikai műveletek végzése - kisebb sávszéllel is komoly számítási teljesítmény.
  • Sanyix #35
  • JTBM #34
    A CPU-t és a GPU-t nem lehet összeházasítani, mert a GPU-nak kb. 20-szor nagyobb memóriasávszélesség kell, mint a CPU-nak és teljesen másfajta memória hozzáférési gyakoriságaik vannak.

    A CPU-ba a Physics processzort lehet beépíteni, oda nem kell akkora mamória sávszélesség és logikailag is egy helyre tartoznak.
  • dez #33
    Vagyis bocs, nem 2006 eleje óta beszélt róla, hanem miután létrejött a megállapodás, de az ügyletet már kb. akkor elindította. (Amikor tehát az Intel még javában az core warst trombitálta.)