SG.hu
Az intézmények harmada telefonon internetezik
A hazai intézmények negyede folytat adatkommunikációt; az ADSL technológia elterjedtségben már megelőzi a kapcsolt vonali hozzáférést.
A hazai közszféra 16 ezer intézményének 26 százaléka, hozzávetőlegesen 4200 szervezet tart fenn adatkommunikációs összeköttetést telephelyei között, illetve egyéb belföldi vagy nemzetközi végpontokkal - olvasható a BellResearch WAN-kommunikációval foglalkozó kutatásában. A cég - a beszédcélú, fax- és nyilvános interneten keresztüli kapcsolatokat kizárva - az adatátvitel során alkalmazott megoldásokat, a kommunikáció irányait, illetve a közelmúlt változásait és trendjeit elemezte.
A költségvetési forrásból gazdálkodó intézmények 27 százaléka, összesen mintegy 4500 szervezet rendelkezik több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephellyel. Ez az arány a központi költségvetési szegmensben ennél jóval magasabb, körülbelül 70 százalék, jelentős részben országos hálózatokról beszélhetünk.
Ezzel szemben az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó és az oktatási intézmények közül csupán minden negyediknél, illetve ötödiknél találunk több telephelyet, és ezek is jellemzően ugyanazon a településen találhatók. A kutatási eredmények szerint minden ötödik több telephelyes intézmény egységei között lehetséges adatkommunikációs hálózati kapcsolat, és ez az arány nagyjából megfelel az előző évben mértnek - mutatnak rá a BellResearch elemzői.
Sokkal inkább tipikus a telephelyek közti adatkommunikáció a központi költségvetési intézmények körében [70 százalék], ezen belül is kiemelkedő az általános központi közigazgatásban tevékenykedő szervezetek megközelítőleg teljes [95 százalékos] ellátottsága.
A hazai intézmények egyéb belföldi végpontokkal sokkal gyakrabban folytatnak adatkommunikációt, mint a saját telephelyeik között. A szervezetek csaknem negyede, hozzávetőleg 4000 intézmény tart fenn ilyen összeköttetést, amely elsősorban egyéb [társ-, illetve alá- vagy fölérendelt] intézményekkel, illetve bankokkal, pénzintézetekkel biztosít hálózati kapcsolatot.
A technológiai megoldásokban ugyanakkor jelentős változás zajlott az előző időszakhoz képest: az analóg kapcsolt vonali, modemes megoldás vezető szerepét átvette az ADSL szélessávú technológia. Az adatkapcsolattal rendelkező intézmények 41 százalékánál található ilyen technológia, míg keskenysávú betárcsázós kpcsolatot már csak 37 százalékuk vesz igénybe.
Ebből a szempontból a harmadik helyre a bérelt vonali hozzáférés került, amelyet a releváns szervezetek mintegy egyötöde használ. Az egyes szegmensekben jelentősek a különbségek: míg a központi költségvetési intézmények körében egyértelműen a bérelt vonali kapcsolat dominál [72 százalék], addig az oktatásban az ADSL került ki abszolút győztesen [58 százalék]. Ma már az egészségügyi intézmények körében is jellemzőbb az ADSL, mint a kapcsolt vonali technológia, azonban az önkormányzati intézmények még mindig inkább ez utóbbi megoldást használják.
A hazai közszféra 16 ezer intézményének 26 százaléka, hozzávetőlegesen 4200 szervezet tart fenn adatkommunikációs összeköttetést telephelyei között, illetve egyéb belföldi vagy nemzetközi végpontokkal - olvasható a BellResearch WAN-kommunikációval foglalkozó kutatásában. A cég - a beszédcélú, fax- és nyilvános interneten keresztüli kapcsolatokat kizárva - az adatátvitel során alkalmazott megoldásokat, a kommunikáció irányait, illetve a közelmúlt változásait és trendjeit elemezte.
A költségvetési forrásból gazdálkodó intézmények 27 százaléka, összesen mintegy 4500 szervezet rendelkezik több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephellyel. Ez az arány a központi költségvetési szegmensben ennél jóval magasabb, körülbelül 70 százalék, jelentős részben országos hálózatokról beszélhetünk.
Ezzel szemben az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó és az oktatási intézmények közül csupán minden negyediknél, illetve ötödiknél találunk több telephelyet, és ezek is jellemzően ugyanazon a településen találhatók. A kutatási eredmények szerint minden ötödik több telephelyes intézmény egységei között lehetséges adatkommunikációs hálózati kapcsolat, és ez az arány nagyjából megfelel az előző évben mértnek - mutatnak rá a BellResearch elemzői.
Sokkal inkább tipikus a telephelyek közti adatkommunikáció a központi költségvetési intézmények körében [70 százalék], ezen belül is kiemelkedő az általános központi közigazgatásban tevékenykedő szervezetek megközelítőleg teljes [95 százalékos] ellátottsága.
A hazai intézmények egyéb belföldi végpontokkal sokkal gyakrabban folytatnak adatkommunikációt, mint a saját telephelyeik között. A szervezetek csaknem negyede, hozzávetőleg 4000 intézmény tart fenn ilyen összeköttetést, amely elsősorban egyéb [társ-, illetve alá- vagy fölérendelt] intézményekkel, illetve bankokkal, pénzintézetekkel biztosít hálózati kapcsolatot.
A technológiai megoldásokban ugyanakkor jelentős változás zajlott az előző időszakhoz képest: az analóg kapcsolt vonali, modemes megoldás vezető szerepét átvette az ADSL szélessávú technológia. Az adatkapcsolattal rendelkező intézmények 41 százalékánál található ilyen technológia, míg keskenysávú betárcsázós kpcsolatot már csak 37 százalékuk vesz igénybe.
Ebből a szempontból a harmadik helyre a bérelt vonali hozzáférés került, amelyet a releváns szervezetek mintegy egyötöde használ. Az egyes szegmensekben jelentősek a különbségek: míg a központi költségvetési intézmények körében egyértelműen a bérelt vonali kapcsolat dominál [72 százalék], addig az oktatásban az ADSL került ki abszolút győztesen [58 százalék]. Ma már az egészségügyi intézmények körében is jellemzőbb az ADSL, mint a kapcsolt vonali technológia, azonban az önkormányzati intézmények még mindig inkább ez utóbbi megoldást használják.