SG.hu
Befejeződött a közszféra hálózatfejlesztése
Kismértékben nőtt a közszférában a helyi hálózatok elterjedtsége és a szerverek száma; a többség számára a WLAN továbbra sem igazán vonzó megoldás.
A BellResearch adatai szerint tavaly a hazai költségvetési szektor intézményeinek 91 százaléka használt két vagy több személyi számítógépet. Az öszszes szervezet közel kétharmada, mintegy tíz és félezer intézmény rendelkezett helyi hálózattal, ami kevesebb mint 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban mért értéket. Az adatsorok a penetráció lassú növekedését, a relatív telítettségi állapothoz való közeledést jelzik: az olyan szervezetek többségénél, ahol szükség volt a munkaállomások összekapcsolására, már létrehozták a hálózatot, míg a többieknél a közeljövőben nem várható jelentős mértékű fejlődés.
A hálózatépítésben a jellemzően nagyméretű és átlag feletti anyagi lehetőségekkel rendelkező központi költségvetési intézmények járnak az élen, ezek szinte mindegyike létrehozta már a belső hálóját. Az önkormányzati forrásból finanszírozott intézmények háromnegyede hasonlóképpen járt el, míg az oktatási szegmens szervezeteinek 58 százaléka, az egészségügyi intézményeknek pedig 47 százaléka kapcsolja össze gépeit.
A helyi hálózati infrastruktúra részét képező szerverszámítógéppel a magyarországi költségvetési intézmények mintegy 44 százaléka rendelkezik. A LAN- és kiszolgálópenetráció különbségéből látható, hogy a szerver-kliens architektúra korántsem az egyetlen megoldás a helyi hálózatok építésénél. Bár a központi költségvetési intézmények 98 százaléka rendelkezik legalább egy kiszolgálógéppel, az önkormányzati, oktatási és egészségügyi szervezeteknél ugyanez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 37-45 százalék.
A cég adatai szerint a szerverrel rendelkező intézmények átlagosan 3-4 kiszolgálót működtetnek; a központi költségvetés által finanszírozott intézményekben ennél magasabbra [12], míg a többi szegmensben 2-5 darabra tehető az egy intézményre eső szerverszámítógépek száma. A teljes állományból közel minden harmadik kiszolgáló a központi költségvetési szegmensben működik, noha ez a szegmens az intézmények számarányát tekintve az alapsokaság csupán 4 százalékát képviseli.
A kutatási eredmények szerint a LAN-penetrációs mutató kis mértékben tovább növekedhet, a jelenleg helyi hálózattal nem rendelkezők mintegy 9 százaléka tervezte a kiépítést a következő félévben. A gyarapodás forrásául elsősorban az önkormányzati, az oktatási és az egészségügyi szegmensek szolgálhatnak, hiszen a helyi hálózatok elterjedtsége a központi költségvetési intézmények körében csaknem teljes.
A vezetéknélküli hálózati technológiák ismertsége az előző évi kutatási eredményekhez viszonyítva alig nőtt: a WLAN megoldást az intézmények informatikai döntéshozóinak kétötöde továbbra sem ismeri, különösen az egészségügyi és az oktatási körben alacsony a tájékozottság szintje. A technológia alkalmazhatóságáról igencsak megoszlottak a vélemények: csak minden harmadik-negyedik meginterjúvolt vezető szerint lenne intézményük számára hasznos, a WLAN előnyeit leginkább a viszonylag nagy létszámmal és PC-állománnyal bíró szervezetek értékelték.
A BellResearch adatai szerint tavaly a hazai költségvetési szektor intézményeinek 91 százaléka használt két vagy több személyi számítógépet. Az öszszes szervezet közel kétharmada, mintegy tíz és félezer intézmény rendelkezett helyi hálózattal, ami kevesebb mint 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban mért értéket. Az adatsorok a penetráció lassú növekedését, a relatív telítettségi állapothoz való közeledést jelzik: az olyan szervezetek többségénél, ahol szükség volt a munkaállomások összekapcsolására, már létrehozták a hálózatot, míg a többieknél a közeljövőben nem várható jelentős mértékű fejlődés.
A hálózatépítésben a jellemzően nagyméretű és átlag feletti anyagi lehetőségekkel rendelkező központi költségvetési intézmények járnak az élen, ezek szinte mindegyike létrehozta már a belső hálóját. Az önkormányzati forrásból finanszírozott intézmények háromnegyede hasonlóképpen járt el, míg az oktatási szegmens szervezeteinek 58 százaléka, az egészségügyi intézményeknek pedig 47 százaléka kapcsolja össze gépeit.
A helyi hálózati infrastruktúra részét képező szerverszámítógéppel a magyarországi költségvetési intézmények mintegy 44 százaléka rendelkezik. A LAN- és kiszolgálópenetráció különbségéből látható, hogy a szerver-kliens architektúra korántsem az egyetlen megoldás a helyi hálózatok építésénél. Bár a központi költségvetési intézmények 98 százaléka rendelkezik legalább egy kiszolgálógéppel, az önkormányzati, oktatási és egészségügyi szervezeteknél ugyanez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 37-45 százalék.
A cég adatai szerint a szerverrel rendelkező intézmények átlagosan 3-4 kiszolgálót működtetnek; a központi költségvetés által finanszírozott intézményekben ennél magasabbra [12], míg a többi szegmensben 2-5 darabra tehető az egy intézményre eső szerverszámítógépek száma. A teljes állományból közel minden harmadik kiszolgáló a központi költségvetési szegmensben működik, noha ez a szegmens az intézmények számarányát tekintve az alapsokaság csupán 4 százalékát képviseli.
A kutatási eredmények szerint a LAN-penetrációs mutató kis mértékben tovább növekedhet, a jelenleg helyi hálózattal nem rendelkezők mintegy 9 százaléka tervezte a kiépítést a következő félévben. A gyarapodás forrásául elsősorban az önkormányzati, az oktatási és az egészségügyi szegmensek szolgálhatnak, hiszen a helyi hálózatok elterjedtsége a központi költségvetési intézmények körében csaknem teljes.
A vezetéknélküli hálózati technológiák ismertsége az előző évi kutatási eredményekhez viszonyítva alig nőtt: a WLAN megoldást az intézmények informatikai döntéshozóinak kétötöde továbbra sem ismeri, különösen az egészségügyi és az oktatási körben alacsony a tájékozottság szintje. A technológia alkalmazhatóságáról igencsak megoszlottak a vélemények: csak minden harmadik-negyedik meginterjúvolt vezető szerint lenne intézményük számára hasznos, a WLAN előnyeit leginkább a viszonylag nagy létszámmal és PC-állománnyal bíró szervezetek értékelték.