MTI
Elkészült a digitális átállás kormányzati stratégiai tervezete
Elkészült a televíziózás és rádiózás digitális átállásának stratégiai előterjesztése a kormány részére, a dokumentum részéleteiben a Miniszterelnöki Hivatal honlapján tekinthető meg.
A közzétett információk szerint a célkitűzésekről és a tervezetről 2007. február 19-ig várják a véleményeket. Az előterjesztés szerint a digitalizáció jelentősen mérsékli az eddigi frekvencia szűkösséget, hiszen a jelenlegi frekvenciatervek szerint is lehetővé vált elvileg akár 30, később pedig akár 80 televízió csatorna digitális földfelszíni sugárzása - szemben a jelenlegi hárommal: m1, RTL, tv2. Emellett az esetleg felszabaduló frekvenciákon új elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint a mobiltelefon és a földfelszíni műsorszórást ötvöző konvergens szolgáltatásokat - például mobil televízió - lehet bevezetni.
A digitális átállás nemcsak a földfelszíni műsorszórást érinti, hanem valamennyi digitális műsorterjesztésre használt platformot: a kábeltelevíziós hálózatokat, a műholdas műsorszórást és a Magyarországon 2006-2007-ben megjelent hagyományos vezetékes telefonhálózaton történő internetes műsorterjesztést (IPTV) is. A műholdas és az IPTV platform már jelenleg is digitális, de a háztartások több mint felét kiszolgáló kábeltelevíziós hálózatok többsége egyelőre analóg. Ezen a platformon a digitális átállás alapvetően az érintett kábeltársaságok üzletpolitikai döntésének függvénye, ebben az államnak legfeljebb közpolitikai szerepe lehet.
A több éves előkészítést követően 2006. május 15. és június 16. között a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által szervezett regionális távközlési értekezleten véglegesítették azt a földfelszíni digitális frekvenciatervet, amely évtizedekre, mintegy 40-50 évre meghatározza, hogy Magyarország milyen tartományt használhat. A döntést két éves nemzetközi egyeztetés előzte meg: a megbeszéléseken 101 európai, afrikai és ázsiai ország vett részt. A terv 117 országra vonatkozik.
Magyarország ekkor 8 televíziós és 3 rádiós multiplexet kapott. A digitális átállás után pedig újabb 3 rádiós multiplexhez jut. A digitális adás sokkal jobb minőségű vételt hoz magával, s élénkíti a szolgáltatói versenyt is. A verseny a televíziózás területén várhatóan ugyanúgy megvalósul, mint például a távközlésben.
Kezdetben egy multiplex 4-5 televíziós csatorna közvetítését teszi lehetővé, később azonban a fejlesztések révén 8-9-ét is. A multiplexek révén a rádiók esetében plusz 20 országos adás indulhat. Tavaly júniusban a magyar háztartások 16 százalékában volt vezetékes internet és 98 százalékában televízió. Egy magyar ember hétköznap átlagosan 4 órát, hét végén pedig 5 órát nézi a műsort. A háztartások mintegy 52 százalékában kábeltévével rendelkezik, 13 százaléka műholdon keresztül veszi az adást, míg mintegy egyharmaduk földfelszíni, analóg műsort néz és tetőantennával fogja jeleket.
Az Európai Unió irányelve szerint a tagországoknak 2011 végéig kell áttérni a digitális műsorszórásra. Ekkor az analóg televíziós műsortovábbítás megszűnik, míg a most is működő rádióadások megmaradhatnak.
Szakemberek szerint a digitális műsorszórás megvalósulása kulcsfontosságú az ország teljes modernizációja szempontjából, mivel a technológia jelentősen megnöveli a tartalomszolgáltatás lehetőségeit. Bővíti az audiovizuális választékot, liberalizálja a médiapiacot, s jelentős beruházásokat indukál a szolgáltatói oldalon.
A közzétett információk szerint a célkitűzésekről és a tervezetről 2007. február 19-ig várják a véleményeket. Az előterjesztés szerint a digitalizáció jelentősen mérsékli az eddigi frekvencia szűkösséget, hiszen a jelenlegi frekvenciatervek szerint is lehetővé vált elvileg akár 30, később pedig akár 80 televízió csatorna digitális földfelszíni sugárzása - szemben a jelenlegi hárommal: m1, RTL, tv2. Emellett az esetleg felszabaduló frekvenciákon új elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint a mobiltelefon és a földfelszíni műsorszórást ötvöző konvergens szolgáltatásokat - például mobil televízió - lehet bevezetni.
A digitális átállás nemcsak a földfelszíni műsorszórást érinti, hanem valamennyi digitális műsorterjesztésre használt platformot: a kábeltelevíziós hálózatokat, a műholdas műsorszórást és a Magyarországon 2006-2007-ben megjelent hagyományos vezetékes telefonhálózaton történő internetes műsorterjesztést (IPTV) is. A műholdas és az IPTV platform már jelenleg is digitális, de a háztartások több mint felét kiszolgáló kábeltelevíziós hálózatok többsége egyelőre analóg. Ezen a platformon a digitális átállás alapvetően az érintett kábeltársaságok üzletpolitikai döntésének függvénye, ebben az államnak legfeljebb közpolitikai szerepe lehet.
A több éves előkészítést követően 2006. május 15. és június 16. között a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által szervezett regionális távközlési értekezleten véglegesítették azt a földfelszíni digitális frekvenciatervet, amely évtizedekre, mintegy 40-50 évre meghatározza, hogy Magyarország milyen tartományt használhat. A döntést két éves nemzetközi egyeztetés előzte meg: a megbeszéléseken 101 európai, afrikai és ázsiai ország vett részt. A terv 117 országra vonatkozik.
Magyarország ekkor 8 televíziós és 3 rádiós multiplexet kapott. A digitális átállás után pedig újabb 3 rádiós multiplexhez jut. A digitális adás sokkal jobb minőségű vételt hoz magával, s élénkíti a szolgáltatói versenyt is. A verseny a televíziózás területén várhatóan ugyanúgy megvalósul, mint például a távközlésben.
Kezdetben egy multiplex 4-5 televíziós csatorna közvetítését teszi lehetővé, később azonban a fejlesztések révén 8-9-ét is. A multiplexek révén a rádiók esetében plusz 20 országos adás indulhat. Tavaly júniusban a magyar háztartások 16 százalékában volt vezetékes internet és 98 százalékában televízió. Egy magyar ember hétköznap átlagosan 4 órát, hét végén pedig 5 órát nézi a műsort. A háztartások mintegy 52 százalékában kábeltévével rendelkezik, 13 százaléka műholdon keresztül veszi az adást, míg mintegy egyharmaduk földfelszíni, analóg műsort néz és tetőantennával fogja jeleket.
Az Európai Unió irányelve szerint a tagországoknak 2011 végéig kell áttérni a digitális műsorszórásra. Ekkor az analóg televíziós műsortovábbítás megszűnik, míg a most is működő rádióadások megmaradhatnak.
Szakemberek szerint a digitális műsorszórás megvalósulása kulcsfontosságú az ország teljes modernizációja szempontjából, mivel a technológia jelentősen megnöveli a tartalomszolgáltatás lehetőségeit. Bővíti az audiovizuális választékot, liberalizálja a médiapiacot, s jelentős beruházásokat indukál a szolgáltatói oldalon.