SG.hu
Az intézményekben is teret nyernek az integrált rendszerek
A hazai intézmények négyötöde használ valamilyen intézményirányítási alkalmazást. A szoftverek közötti információáramlás egyre szélesebb körben integrálódik.
Az összesen 16 260 magyarországi költségvetési szerv közel négyötöde, azaz több mint 13 ezer intézmény használ valamilyen szoftveres rendszert ügyviteli és egyéb folyamatainak támogatására - tudhatjuk meg a BellResearch által éves rendszerességgel kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentés közelmúltban megjelent moduljából. Az egy évvel korábban mért penetrációs szinthez képest a mutató 2006-ra csupán csekély, statisztikailag nem szignifikáns mértékben növekedett.
Az ügyviteli folyamatokat támogató szoftverek használatának elterjedtsége - egyéb tényezők mellett - erőteljes összefüggést mutat az alkalmazottak számával: míg ugyanis a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató intézmények körében mindössze 72 százalékos a penetráció, 100 alkalmazott felett gyakorlatilag teljesnek tekinthető az ellátottság.
Tavaly is a bérszámfejtés, a munkaerő-gazdálkodás, illetve a kontrolling, számvitel területének szoftveres támogatása a legelterjedtebb, ugyanakkor a minőségbiztosítás és a projektmenedzsment továbbra sem igazán jellemző felhasználási terület. A támogatott folyamatok számát tekintve igen jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: míg a központi költségvetés alá tartozó intézmények közel fele legalább hat területen használ ügyviteli folyamatokat támogató alkalmazást, addig az oktatási intézmények fele csupán egy-két folyamat esetében használ ilyen megoldást, az önkormányzati költségvetési és az egészségügyi intézmények pedig átlagosan négy-öt folyamatot támogatnak szoftveresen.
Az integrált rendszerek egyre nagyobb teret kapnak az intézményi szférában is: két évvel ezelőtt még az egymástól különálló szigetalkalmazások használata volt a legelterjedtebb, 2006-ban a szoftverek közötti információáramlás a szervezetek többségénél részben vagy teljes mértékben automatikusan valósul meg.
A kutatási eredmények szerint az intézmények közel fele vegyes rendszert - az integrált szoftverek mellett szigetalkalmazásokat is - használ, 8 százalékuk rendszerei pedig már integráltak, szemben az egy évvel korábban mért 5 százalékos aránnyal. Az integrált rendszerek használata az átlagnál magasabb arányban jellemző az általános központi közigazgatás, a közép- és felsőfokú oktatás, a fekvő- és a járóbetegellátás, illetve az egészségügy egyéb területén tevékenykedő intézményekre, ugyanakkor az alapfokú oktatásban, valamint a szociális ellátásban ez sokkal kevésbé elterjedt megoldás.
A valamilyen ügyviteli folyamatot támogató alkalmazással rendelkező intézmények mintegy 4 százaléka, azaz közel 600 költségvetési szerv használ intézményirányítási [ERP] rendszert, vagyis olyan alkalmazást, amely az intézmény általános szervezési, pénzügyi, gazdálkodási folyamatai közül legalább egyet támogat. Az átlagnál szignifikánsan nagyobb arányban vesznek igénybe ilyen megoldást a központi forrásból finanszírozott, a legalább 50 alkalmazottal, a legalább 200 millió forintos költségvetéssel, illetve az 50 vagy több személyi számítógéppel rendelkező intézmények.
Az összesen 16 260 magyarországi költségvetési szerv közel négyötöde, azaz több mint 13 ezer intézmény használ valamilyen szoftveres rendszert ügyviteli és egyéb folyamatainak támogatására - tudhatjuk meg a BellResearch által éves rendszerességgel kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentés közelmúltban megjelent moduljából. Az egy évvel korábban mért penetrációs szinthez képest a mutató 2006-ra csupán csekély, statisztikailag nem szignifikáns mértékben növekedett.
Az ügyviteli folyamatokat támogató szoftverek használatának elterjedtsége - egyéb tényezők mellett - erőteljes összefüggést mutat az alkalmazottak számával: míg ugyanis a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató intézmények körében mindössze 72 százalékos a penetráció, 100 alkalmazott felett gyakorlatilag teljesnek tekinthető az ellátottság.
Tavaly is a bérszámfejtés, a munkaerő-gazdálkodás, illetve a kontrolling, számvitel területének szoftveres támogatása a legelterjedtebb, ugyanakkor a minőségbiztosítás és a projektmenedzsment továbbra sem igazán jellemző felhasználási terület. A támogatott folyamatok számát tekintve igen jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: míg a központi költségvetés alá tartozó intézmények közel fele legalább hat területen használ ügyviteli folyamatokat támogató alkalmazást, addig az oktatási intézmények fele csupán egy-két folyamat esetében használ ilyen megoldást, az önkormányzati költségvetési és az egészségügyi intézmények pedig átlagosan négy-öt folyamatot támogatnak szoftveresen.
Az integrált rendszerek egyre nagyobb teret kapnak az intézményi szférában is: két évvel ezelőtt még az egymástól különálló szigetalkalmazások használata volt a legelterjedtebb, 2006-ban a szoftverek közötti információáramlás a szervezetek többségénél részben vagy teljes mértékben automatikusan valósul meg.
A kutatási eredmények szerint az intézmények közel fele vegyes rendszert - az integrált szoftverek mellett szigetalkalmazásokat is - használ, 8 százalékuk rendszerei pedig már integráltak, szemben az egy évvel korábban mért 5 százalékos aránnyal. Az integrált rendszerek használata az átlagnál magasabb arányban jellemző az általános központi közigazgatás, a közép- és felsőfokú oktatás, a fekvő- és a járóbetegellátás, illetve az egészségügy egyéb területén tevékenykedő intézményekre, ugyanakkor az alapfokú oktatásban, valamint a szociális ellátásban ez sokkal kevésbé elterjedt megoldás.
A valamilyen ügyviteli folyamatot támogató alkalmazással rendelkező intézmények mintegy 4 százaléka, azaz közel 600 költségvetési szerv használ intézményirányítási [ERP] rendszert, vagyis olyan alkalmazást, amely az intézmény általános szervezési, pénzügyi, gazdálkodási folyamatai közül legalább egyet támogat. Az átlagnál szignifikánsan nagyobb arányban vesznek igénybe ilyen megoldást a központi forrásból finanszírozott, a legalább 50 alkalmazottal, a legalább 200 millió forintos költségvetéssel, illetve az 50 vagy több személyi számítógéppel rendelkező intézmények.