SG.hu
Új koncepció az IT-szektor mérésére
Az IVSZ által vezetett konzorcium közreműködésében elkészült az első IVSZ-IT piackutatás, amely újszerű megközelítési módja, részletessége tekintetében hiánypótló szerepet tölt be az IT-piac felmérésében.
A felmérés elkészítését az IVSZ, az ITDH, az AAM, a KFKI Csoport és a Synergon támogatta. A megvalósítási feladatokat az erre kiírt tender győztese, az IDC végezte el. Az IVSZ IT piaci tanulmány célja a 2005. évi magyarországi belső és export informatikai piac, valamint a részpiacok méretének meghatározása, a piaci szereplők piaci részesedésének feltérképezése, és az informatikai vállalatok jövedelmezőségi mutatóinak meghatározása volt. A kutatásban a teljes piac, illetve 23 technológiai szegmens szempontjából meghatározó 200 vállalat, valamint a további kisebb szereplők 200-as reprezentatív mintája szerepelt.
"Az elkészült IVSZ IT-piaci felmérés egy hosszú folyamat első mérföldköve, amely egy évenkénti rendszerességgel megvalósuló kutatás alapjait fekteti le. Legfőbb célkitűzésünk a gyakorlatban jól hasznosítható iparági standardok kialakítása volt a piacmérés szerkezete, illetve a piaci fogalmak tekintetében."
"A tanulmány a piac megismerhetősége révén támogatást nyújthat a sikeres piaci stratégia kialakításához, mivel részletes bontásban teszi mérhetővé az IT-piacot olyan szegmensekben is, ahol eddig csak feltételezésekkel élhettünk mind az eszköz és szoftverforgalom, mind a szolgáltatástartalom tekintetében. Mérhetővé teszi az IT exportot a célország és a piaci szegmensek tekintetében egyaránt. Az egyes piaci szegmensekben képet ad az értékteremtési lánc hosszáról és a hozzáadott érték arányáról, valamint lehetővé teszi a piaci szereplők pozícionálását a technológiai szegmensekben" - emelte ki Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.
"Az ITDH egyik kiemelt prioritásként kezelt területe az informatikai szektor, ezért is tartottuk fontosnak, hogy a szakmai mellett anyagi támogatásunkkal hozzájárulva megvalósulhasson egy, a magyar informatikai piacot és jelentősebb szereplőit bemutató tanulmány. A kutatás elkészültével nemcsak a potenciális befektetőket és a magyarországi partnereket kereső külföldi cégeket tudjuk átfogóbban tájékoztatni, hanem a magyar IT-export immár pontos ismeretében célzottabban alakíthatjuk ki jövő évi ágazati programunkat is" - hangsúylozta Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója.
A kutatás szerkezete alkalmazkodik a hazai piac jellegzetességeihez és az informatikai vállalatok piacelemzési, tervezési szempontjaihoz. Rugalmassága révén lehetőséget biztosít a piac változásainak követéséhez. A tanulmány felfedi az egyes szegmensek piaci méretét a belföldi exportforgalom tekintetében, pozícionálja a piaci szereplőket, az eszközöket és szoftverkomponenseket pedig tartalom és kapcsolódó szolgáltatások szerint bontja meg, Részletesen tárgyalja az egyes technológiai szegmensek méretét, azok szereplőit, és szolgáltatási arányait. Foglalkozik a technológiai szegmensek koncentrációjával, megadva azokat 5 szereplőnkénti bontásban, és azonosítja az első 20 szereplőt.
A tanulmány elkészítése bizonyítja a sikeres iparági összefogás, valamint a kormányzati - üzleti együttműködés hatékonyságát. A felmérés kivitelezésénél problémát jelentett az elzárkózó cégek magas száma, amelynek oka az a jórészt alaptalan félelem, hogy az egyes cégek teljesítményének megismerése hátrányos helyzetet teremthet a piacon az adott vállalkozás számára. Az elzárkózó magatartás nagyobb arányban a multinacionális vállalkozásokra volt jellemző.
A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ennek az összegnek 43%-át informatikai szolgáltatásokra költötték, 41,5%-át hardver eszközökre, a szoftver-licenszekre fordított kiadások pedig 15,5%-át teszik ki az összes költéseknek. A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - árbevétel 743 milliárd Ft, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd Ft volt 2005-ben.
A kialakult módszertan finomításával a felmérés folytatódik a 2006-os évre vonatkozó adatok begyűjtésével és elemzésével. Az anyagi lehetőségek függvényében célkitűzésként szerepel a 2006-ban még csak tervezett további három kutatási modul beindítása (Piaci barométer, Iparági SWOT, Iparági K+F, humán erőforrás és marketingjellemzők). A következő tanulmány publikálásának várható időpontja 2007. szeptember.séért dolgozik, amely megállja a helyét a globális versenyben, és a versenyképes magyar gazdaság húzóágazatává válik az információs korba lépett Magyarországon.
Az IVSZ a legfontosabb gazdasági tényezővé, igazi termelőerővé váló magyarországi infokommunikációs szektor vállalkozásainak képviselőjeként, magas szakmai és etikai értékek őrzőjeként katalizálja az iparág, a modern és versenyképes információs gazdaság és társadalom fejlődését. Tagságunk tevékenysége nagyban hozzájárul hazánk informatikai felzárkózásához és a tudásalapú társadalom kialakításához. Az IVSZ magyarországi aktivitásán túl az Európai Unió legnagyobb informatikai szervezetének elnökségében (EICTA) is képviselteti magát, így tagjainak hatékony érdekképviseletet biztosít az Unióban is.
A felmérés elkészítését az IVSZ, az ITDH, az AAM, a KFKI Csoport és a Synergon támogatta. A megvalósítási feladatokat az erre kiírt tender győztese, az IDC végezte el. Az IVSZ IT piaci tanulmány célja a 2005. évi magyarországi belső és export informatikai piac, valamint a részpiacok méretének meghatározása, a piaci szereplők piaci részesedésének feltérképezése, és az informatikai vállalatok jövedelmezőségi mutatóinak meghatározása volt. A kutatásban a teljes piac, illetve 23 technológiai szegmens szempontjából meghatározó 200 vállalat, valamint a további kisebb szereplők 200-as reprezentatív mintája szerepelt.
"Az elkészült IVSZ IT-piaci felmérés egy hosszú folyamat első mérföldköve, amely egy évenkénti rendszerességgel megvalósuló kutatás alapjait fekteti le. Legfőbb célkitűzésünk a gyakorlatban jól hasznosítható iparági standardok kialakítása volt a piacmérés szerkezete, illetve a piaci fogalmak tekintetében."
"A tanulmány a piac megismerhetősége révén támogatást nyújthat a sikeres piaci stratégia kialakításához, mivel részletes bontásban teszi mérhetővé az IT-piacot olyan szegmensekben is, ahol eddig csak feltételezésekkel élhettünk mind az eszköz és szoftverforgalom, mind a szolgáltatástartalom tekintetében. Mérhetővé teszi az IT exportot a célország és a piaci szegmensek tekintetében egyaránt. Az egyes piaci szegmensekben képet ad az értékteremtési lánc hosszáról és a hozzáadott érték arányáról, valamint lehetővé teszi a piaci szereplők pozícionálását a technológiai szegmensekben" - emelte ki Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.
"Az ITDH egyik kiemelt prioritásként kezelt területe az informatikai szektor, ezért is tartottuk fontosnak, hogy a szakmai mellett anyagi támogatásunkkal hozzájárulva megvalósulhasson egy, a magyar informatikai piacot és jelentősebb szereplőit bemutató tanulmány. A kutatás elkészültével nemcsak a potenciális befektetőket és a magyarországi partnereket kereső külföldi cégeket tudjuk átfogóbban tájékoztatni, hanem a magyar IT-export immár pontos ismeretében célzottabban alakíthatjuk ki jövő évi ágazati programunkat is" - hangsúylozta Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója.
A kutatás szerkezete alkalmazkodik a hazai piac jellegzetességeihez és az informatikai vállalatok piacelemzési, tervezési szempontjaihoz. Rugalmassága révén lehetőséget biztosít a piac változásainak követéséhez. A tanulmány felfedi az egyes szegmensek piaci méretét a belföldi exportforgalom tekintetében, pozícionálja a piaci szereplőket, az eszközöket és szoftverkomponenseket pedig tartalom és kapcsolódó szolgáltatások szerint bontja meg, Részletesen tárgyalja az egyes technológiai szegmensek méretét, azok szereplőit, és szolgáltatási arányait. Foglalkozik a technológiai szegmensek koncentrációjával, megadva azokat 5 szereplőnkénti bontásban, és azonosítja az első 20 szereplőt.
A tanulmány elkészítése bizonyítja a sikeres iparági összefogás, valamint a kormányzati - üzleti együttműködés hatékonyságát. A felmérés kivitelezésénél problémát jelentett az elzárkózó cégek magas száma, amelynek oka az a jórészt alaptalan félelem, hogy az egyes cégek teljesítményének megismerése hátrányos helyzetet teremthet a piacon az adott vállalkozás számára. Az elzárkózó magatartás nagyobb arányban a multinacionális vállalkozásokra volt jellemző.
A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ennek az összegnek 43%-át informatikai szolgáltatásokra költötték, 41,5%-át hardver eszközökre, a szoftver-licenszekre fordított kiadások pedig 15,5%-át teszik ki az összes költéseknek. A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - árbevétel 743 milliárd Ft, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd Ft volt 2005-ben.
A kialakult módszertan finomításával a felmérés folytatódik a 2006-os évre vonatkozó adatok begyűjtésével és elemzésével. Az anyagi lehetőségek függvényében célkitűzésként szerepel a 2006-ban még csak tervezett további három kutatási modul beindítása (Piaci barométer, Iparági SWOT, Iparági K+F, humán erőforrás és marketingjellemzők). A következő tanulmány publikálásának várható időpontja 2007. szeptember.séért dolgozik, amely megállja a helyét a globális versenyben, és a versenyképes magyar gazdaság húzóágazatává válik az információs korba lépett Magyarországon.
Az IVSZ a legfontosabb gazdasági tényezővé, igazi termelőerővé váló magyarországi infokommunikációs szektor vállalkozásainak képviselőjeként, magas szakmai és etikai értékek őrzőjeként katalizálja az iparág, a modern és versenyképes információs gazdaság és társadalom fejlődését. Tagságunk tevékenysége nagyban hozzájárul hazánk informatikai felzárkózásához és a tudásalapú társadalom kialakításához. Az IVSZ magyarországi aktivitásán túl az Európai Unió legnagyobb informatikai szervezetének elnökségében (EICTA) is képviselteti magát, így tagjainak hatékony érdekképviseletet biztosít az Unióban is.