SG.hu
Ritka a vállalati adatkommunikáció
Az elmúlt évben a belföldi telephelyek között adatkommunikációt folytató cégek száma nem változott; a legelterjedtebb technológia továbbra is a kapcsolt vonali megoldás.
A közel 31 ezer darab hazai, legalább tízfős, PC-vel rendelkező vállalat 38 százaléka, azaz mintegy 12 ezer cég tart fenn több telephelyet. Ezek a vállalatok a "központon" kívül több mint 44 ezer további szervezeti egységet tudhatnak magukénak, így összesen 156 ezerre tehető a vizsgált szegmens olyan belföldi telephelyeinek száma, ahol potenciálisan adatátvitel valósulhat[na] meg. Tényleges adatátviteli tevékenységet a Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei alapján azonban az érintett körnek csak egynegyede, 3 ezer cég folytat telephelyei között.
Az adatkommunikáció penetrációs mutatója az elmúlt egy évben nem változott számottevő mértékben - értékelik az eredményeket a BellResearch kutatói -, és továbbra is fennállnak a vállalatméreti szegmensek közötti lényeges eltérések. A több telephelyes nagyvállalatok közel 70 százalékánál, a középvállalatok nem egészen kétötödénél találunk telephelyek közötti adatátvitelt, míg a kisvállalatok körében mindössze 17 százalékra tehető az arány.
A telephelyek közötti öszszeköttetések elterjedtségénél valamivel gyakoribbnak számítanak az egyéb belföldi végpontokkal kialakított adatkommunikációs kapcsolatok. A kutatási eredmények alapján a legalább 10 fős, minimum 1 számítógépet üzemeltető vállalatok 28 százaléka, azaz közel 9 ezer vállalat tart fenn ilyen adatátvitelt, elsősorban pénzintézetekkel.
Az igénybe vett technológiák között csökkenő arányban, de még mindig mintegy 6 ezer cégnél található kapcsolt vonali megoldás [is], ezzel a betárcsázás tekinthető a hazai üzleti szféra legelterjedtebb megoldásának. A dial-up magas arányának hátterében a vállalatok ilyen technológián megvalósuló banki kapcsolatai, valamint a kereskedelmi, üzleti hálózatok napi forgalomjelentéssel kapcsolatos adatkommunikációs tevékenysége áll. A második leggyakrabban igénybe vett adatkommunikációs szolgáltatás a DSL, mintegy 2800 cég használ ilyen adatátviteli összeköttetést [is]; a technológia használati aránya az adatkommunikációt folytató vállalatok körében évről évre emelkedik, 2006-ra 26 százalékot ért el.
Az adatátviteli hálózati kapcsolatot a vizsgált cégek leginkább a központi adatbázisok és fájlok elérésére, alkalmazások futtatására, elektronikus levelezésre, illetve adatbázisok, üzleti adatok és kimutatások továbbításra használják. Az alkalmazási területek között a nagy- és középvállalatok körében szintén számottevő arányban van jelen a vállalat-irányítási rendszer elérése, az intranet használata, a többi telephely internet-hozzáférésének kiszolgálása, valamint az adatmentési-archiválási tevékenység is.
A vezetékes telefon-forgalom részleges kiváltására, illetve beszédtovábbításra a telephelyek közötti adatkommunikációt folytató, 10 fő feletti hazai szervezetek negyede-harmada használja adathálózatát. Ez ma inkább a magasabb adatkommunikációs fejlettségű nagyvállalatokra jellemző ugyan [40 százalékuknál van jelen], de az eredmények szerint a növekedést egyre inkább a közép- és kisvállalatok költségcsökkentési törekvése dinamizálja.
A közel 31 ezer darab hazai, legalább tízfős, PC-vel rendelkező vállalat 38 százaléka, azaz mintegy 12 ezer cég tart fenn több telephelyet. Ezek a vállalatok a "központon" kívül több mint 44 ezer további szervezeti egységet tudhatnak magukénak, így összesen 156 ezerre tehető a vizsgált szegmens olyan belföldi telephelyeinek száma, ahol potenciálisan adatátvitel valósulhat[na] meg. Tényleges adatátviteli tevékenységet a Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei alapján azonban az érintett körnek csak egynegyede, 3 ezer cég folytat telephelyei között.
Az adatkommunikáció penetrációs mutatója az elmúlt egy évben nem változott számottevő mértékben - értékelik az eredményeket a BellResearch kutatói -, és továbbra is fennállnak a vállalatméreti szegmensek közötti lényeges eltérések. A több telephelyes nagyvállalatok közel 70 százalékánál, a középvállalatok nem egészen kétötödénél találunk telephelyek közötti adatátvitelt, míg a kisvállalatok körében mindössze 17 százalékra tehető az arány.
A telephelyek közötti öszszeköttetések elterjedtségénél valamivel gyakoribbnak számítanak az egyéb belföldi végpontokkal kialakított adatkommunikációs kapcsolatok. A kutatási eredmények alapján a legalább 10 fős, minimum 1 számítógépet üzemeltető vállalatok 28 százaléka, azaz közel 9 ezer vállalat tart fenn ilyen adatátvitelt, elsősorban pénzintézetekkel.
Az igénybe vett technológiák között csökkenő arányban, de még mindig mintegy 6 ezer cégnél található kapcsolt vonali megoldás [is], ezzel a betárcsázás tekinthető a hazai üzleti szféra legelterjedtebb megoldásának. A dial-up magas arányának hátterében a vállalatok ilyen technológián megvalósuló banki kapcsolatai, valamint a kereskedelmi, üzleti hálózatok napi forgalomjelentéssel kapcsolatos adatkommunikációs tevékenysége áll. A második leggyakrabban igénybe vett adatkommunikációs szolgáltatás a DSL, mintegy 2800 cég használ ilyen adatátviteli összeköttetést [is]; a technológia használati aránya az adatkommunikációt folytató vállalatok körében évről évre emelkedik, 2006-ra 26 százalékot ért el.
Az adatátviteli hálózati kapcsolatot a vizsgált cégek leginkább a központi adatbázisok és fájlok elérésére, alkalmazások futtatására, elektronikus levelezésre, illetve adatbázisok, üzleti adatok és kimutatások továbbításra használják. Az alkalmazási területek között a nagy- és középvállalatok körében szintén számottevő arányban van jelen a vállalat-irányítási rendszer elérése, az intranet használata, a többi telephely internet-hozzáférésének kiszolgálása, valamint az adatmentési-archiválási tevékenység is.
A vezetékes telefon-forgalom részleges kiváltására, illetve beszédtovábbításra a telephelyek közötti adatkommunikációt folytató, 10 fő feletti hazai szervezetek negyede-harmada használja adathálózatát. Ez ma inkább a magasabb adatkommunikációs fejlettségű nagyvállalatokra jellemző ugyan [40 százalékuknál van jelen], de az eredmények szerint a növekedést egyre inkább a közép- és kisvállalatok költségcsökkentési törekvése dinamizálja.