Napi Online

Lustulnak az amerikai diákok

Egy nemrégiben lezajlott programozóversenyen az oroszországi Szaratov egyetemének diákjai alaposan felülkerekedtek amerikai diáktársaikon.

Évek óta megtartják a komputerprogramozó-palánták versenyét az Egyesült Államokban, amelyen a világ minden tájáról összesereglő egyetemisták és főiskolások mérik össze erejüket. A legutóbbi AMC International College Programming Contesten, San Antonióban fényes orosz siker született. Miközben a híres Duke University diákjai csak egyetlen problémát tudtak megoldani az öt órán át tartó döntőben, a szaratovi állami egyetem diákjai hatot küzdöttek le.

A Duke diákjainak vezetője a méretes zakó után azzal vigasztalta csapata tagjait, hogy mégiscsak a legjobbak legjobbjainak versenyén maradtak alul, ám a fiatalok inkább úgy interpretálták az eseményt, hogy a legjobbak között a leggyengébbnek bizonyultak. A mostani eredmény ráadásul beleillik abba az évek óta tartó tendenciába, amelyben egyre inkább kelet-európai, indiai, kínai, illetve más harmadik világbeli országok programozó palántái megelőzik tudásban az Egyesült Államok velük egykorú fiataljait. A kilencvenes években még az utóbbiak vitték el a versenyek első díjait.

Sokan úgy vélik, mindezt riasztásként kellene felfogni az Egyesült Államokban, hiszen míg Indiában és Kínában évente 900 ezer különböző mérnöki végzettségű diák hagyja el az egyetemek padjait, addig az USA-ban ennek kevesebb mint harmada. "Ha gyengül a tehetségbázisunk, akkor gyorsabban el fogjuk veszíteni vezető szerepünket a technológia, az üzlet és a közgazdaság terén, mint az bárki képzelné" - idézi a Business Week Richard Floridát, a George Mason University professzorát.

A szoftverprogramozás az e-gazdaság alapja, és az Egyesült Államok nem képez elég ilyen képzettségű szakembert - állapította meg az ország munkaügyi minisztériuma. A programozási feladatokkal is járó munkahelyek száma 40 százalékkal, 2,5 millióról 3,5 millióra fog nőni 2002 és 2012 között, jósolják, miközben egy 2005-ös felmérés szerint az egyetemeken és főiskolákon végzőknek csupán 1,1 százaléka akar komputertudományokból diplomát szerezni, szemben a 2000-es 3,7 százalékkal.

Sok fiatal amiatt aggódik, hogy programozóként állás nélkül maradhat, mert a hozzá hasonló végzettségű indiai vagy kínai versenytársa sokkal olcsóbban elvégzi ugyanazt a munkát, amihez ő is ért. Szakemberek erre azt válaszolják: a legjobbak, különösen ha némi üzleti érzékkel is rendelkeznek, szép karriert futhatnak be. A végzősök azonban nem hallgatnak rájuk - inkább szemeznek a Wall Street kínálta lehetőségekkel vagy az akadémiai világ kényelmes életet kínáló állásajánlataival. "Kevéssé izgat az a lehetőség, hogy egész nap egy komputer előtt üljek és programokat körmöljek" - összegzi a tipikus véleményt Brandon Levin, a Duke egyik matematika szakos hallgatója, aki tudományos pályára készül.

Már a technológiai vállalkozások szakembereinek is feltűnt, hogy valami nincs rendjén. Az amerikai diákok önelégültek lettek - véli Nicholas M. Donofrio, az ACM egyik támogatója, az IBM innovációért felelős elnökhelyettese. "Az innovativitáshoz szenvedély szükségeltetik - mondja. - Eléggé kiéhezettek vagyunk még a sikerre vagy csak úgy eltöltjük az időnket? - teszi fel a szónoki kérdést az amerikai fiataloknak. - Ha az utóbbit választjuk, az indiaiak és a kínaiak behozzák a lemaradásukat velünk szemben, sőt esetleg le is hagynak bennünket. Látszik a szemükben a szenvedélyes tenni akarás. Van hivatástudatuk!"

E vélekedés megalapozottságát alátámaszthatja, hogy az AMC-nyertes orosz csapat tagjainak a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin 45 évvel ezelőtti repülése jutott eszébe sikerük kapcsán. Ez részben sokkolta Amerikát, hiszen arra utalt, hogy elveszítheti a második világháború nyomán megszerzett vezető szerepét a világ technológiai fejlődésében, részben önbizalmat adott az oroszoknak, hogy a hidegháború elvesztése után újra a világ meghatározó országai közé emelkedhetnek. Donofrio értékelését igazolták vissza az üzleti lap újságíróinak tapasztalatai is. Amikor a Duke-on jártak a programozóverseny idején, éppen kerti partik sorozatát rendezték a hazai diákok, önfeledten múlatva az időt, ám külföldi társaik jó része szorgalmasan koptatta a meglehetősen rideg komputerlabor padjait.

Az elmúlt hónapban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) került sor az ACM ICPC nemzetközi programozóverseny közép-európai regionális döntőjére. A versenyt először 1970-ben rendezték meg a texasi Baylor egyetem helyi rendezvényeként, és azóta a világ legnagyobb programozóversenyévé nőtte ki magát: az idén 84 országból több mint 5600 csapat nevezett be. A budapesti selejtező első négy helyén lengyel egyetemek csapatai végeztek. A legeredményesebb magyar csapat az ELTE egyes számú egysége volt, amely a tizenkettedik helyen végzett, a legjobb BME-s csapat a tizenhatodik lett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • aradi13 #4
    Hát ja.Ki tudja? Lehet hogy mondjuk még 100 év és Amerikának FUCCS, mert minden ember 1 lusta f*sz lesz hogy tanuljon és mindenki hajléktalan meg munkanélküli lesz.
  • raingun #3
    Amerika még eléldegél abból hogy felszívja a jó szakembereket, de ez sem tart sokáig, ha a sok tehetséges fiatal otthon is boldogulni tud, szarban lesz...
  • raingun #2
    "Kevéssé izgat az a lehetőség, hogy egész nap egy komputer előtt üljek és programokat körmöljek"

    Hát így ne is legyenek programozók...
  • besetamas #1
    Nem is olyan rossz az a 16. hely főleg, hogy ismerem is a srácokat.
    Ahogy hallottam a lengyeleket szinte lehetetlen lett volna megverni, főleg, hogy az első 3 hely az övék lett az itteni fordulóban. Akkor már bele sem merek gondolni, hogy mit tudhatnak az oroszok.... :)