A napokban elkészült Windows Vista és Office 2007 gyorsan terjed a fájlcserélő hálózatokon. Az első törések is megjelentek, ám ezek többnyire félmegoldások, és némi haladékot biztosítanak a türelmetlen letöltőknek.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a megjelenés, pontosabban az RTM, azaz a sokszorosításra kész verzió elkészültének napján elsőként a hamis állományok jelentek meg, ezek azonban nem sokáig tartották fenn a látszatot. Két nappal a bejelentés után felbukkantak a kiszivárgott verziók, és mind az operációs rendszer, mind az irodai szoftvercsomag a türelmetlen internetezők kezébe került. A Microsoft sokat hangoztatott védelmét is sikerült megkerülni, igaz egyelőre csak félmegoldásokkal, amelyek némi haladékot biztosítanak a kalózoknak és letöltőknek.
Az élelmes felhasználók a korábban megjelent RC1 és RC2 verziók kulcsait alkalmazzák, mégpedig az aktiválásért felelős fájlok felülírásával. Ez természetesen nem megbízható trükk, hiszen a Vista lejárta így 30 napról mindössze 2007 nyaráig tolódik el, és a Microsoft természetesen később lépéseket foganatosíthat, hogy kiszűrje az illegális példányokat. Ezen lépések közé tartozik a kiszivárgott kulcsok letiltása, esetleg az aktiválási procedúra további finomítása, hogy megakadályozzák az érintett állományok lecserélését. Némi szigorításra az Office 2007 esetében is szükség lesz, hiszen ennek Enterprise változata szintén megjelent a világhálón, a szükséges kulcs kíséretében.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A beszámolók szerint a végleges Vista valamivel gyorsabb, összeszedettebb a korábbi verzióknál. A sebesség tehát alakulgat, bár a gépigény érezhetően megnőtt az XP-hez képest. A boot képernyő továbbra is hiányzik, a Microsoft szerint ezzel is gyorsult valamicskét a rendszer felállása, míg a lefoglalt memória és a merevlemezen elfoglalt hely minden bizonnyal nem válik Redmond dicsőségére. Minden egyéb szoftver telepítése nélkül a Vista 500 MB memóriát foglal le betöltődéskor, a háttértárolón pedig 7,5 GB-on terpeszkedik, leszámítva a virtuális memória által elfoglalt helyet és a hibernációs fájlt.
A szoftvercég egyelőre adós a válasszal, de az elkövetkező hetekben valószínűleg nem hagyják majd szó nélkül a fejleményeket. Érdekes két hónapnak nézünk elébe a január 30-i hivatalos megjelenésig.
De az. Nem ugyanolyan, mint amikor fizikailag létezõ tárgyat lopsz, de akkor is csak lopás. Attól, hogy könnyú lemásolni egy szellemi terméket, létrehozni egyáltalán nem könnyû.
"Szomorú látni, hogy értelmes emberek is ilyen ostobaságot szajkóznak."
Szomorú látni, hogy sokan nem képesek megbecsülni mások munkáját.
Kívánom neked, hogy soha senki ne fizessen a munkádért, és ha reklamálsz, röhögjenek a képedbe.
"Ha itt nem lettek volna derék crackerek, ma albánia szintjén állna a magyar természettudományos és mûszaki felsõoktatás."
Egészen más az, ha legálisan nem lehet beszerezni valamit.
"A mai inkvizítorokat szerzõi jogvédõknek hívják."
Amikor a BBC által magyarországon forgatott Robin Hood filmsorozat eredeti kazettáit ellopta egy statiszta, nos az valóban lopásnak nevezhetõ. Akkor ugyanis a BBC egyetlen példányát vette el, utána a BBC tovább nem rendelkezhetett a felvételekkel.
A másolás viszont nem lopás. Szomorú látni, hogy értelmes emberek is ilyen ostobaságot szajkóznak. A modern agymosás igen hatékonnyá vált.
Bizony komoly pénzeket lehet kapni crackek készítéséért. Természetesen nem a legújabb Need for Speed feltörésével. Ott a kihívás a motiváció. Speciális, drága tipikusan szakprogramok esetében már komoly pénzeket kapni egy jó crackért. Itt árban 10000 dolláros nagyságrendû tudományos, mérnöki programokról van szó. Ezekhez nem lehet csak úgy "letölteni" egy cracket, nem egyszer hardver-kulccsal védettek. Csak kevesen képesek egyáltalán használni.
Ha itt nem lettek volna derék crackerek, ma albánia szintjén állna a magyar természettudományos és mûszaki felsõoktatás.
Tudom újszülöttnek minden vicc új.
A középkorban nagyon is komoly bûnnek gondolták az átlagemberek a boszorkányságot. Akkor is csak egy kicsiny intelligens felvilágosult réteg volt, aki tudta nem az a bûnös akire a boszorkányág vádját kiáltják, hanem a vádlók a valódi bûnösök. Ám mégis ezek a kevesek és utódaik voltak, akik késõbb átírták a jövõ történelmét.
A mai inkvizítorokat szerzõi jogvédõknek hívják.
"Szerinted a levegõ, és annak oxigéntartalmának használatáért is lehet pénzt kicsikarni az emberektõl?"
Nos, próbálj meg levegõ nélkül élni csak pár percig, és rá fogsz jönni, hogy mennyire nem semmi. Vagy próbálj ki egy tornádót, az is elég meggyõzõen demonstrálja, hogy a levegõ az nagyonis valami.
"Nem egy programot írtam már, amit szabadon elérhetõvé tettem azoknak akiknek szükségük van rá. Nem kértem értük pénzt és örülök ha minél többen használják."
Akkor gondolom nem ebbõl élsz meg. Tök mindegy mivel keresed a kenyered, képzeld el, hogy azt lopja valaki, és aztán még dicsekszik is vele.
Egyébként nem is azzal van bajom, hogy warez-t használsz. Ha nem tudod megfizetni, akkor még belefér. De hogy dicsekszel is azzal, hogy lopsz, sõt elhülyézed azokat, akik nem lopnak, az már sok nekem.
"Akkor pls. ne kérkedj vele, hogy mennyi eszed van, mert ahhoz, hogy torrentrõl letölts valamit és keress hozzá a Google-ön crack.exe-t vagy keygent, kurvára nem kell ész."
Hát ezzel aztán bebizonyítottad, hogy neked sem eszed sem szaktudásod nincs. Ha torrentrõl töltessz, ami nálad ugye warez letöltést jelent, akkor ahhoz már nem kell crack, mert mellette lesz, vagy már eleve módosítva van a program. Ez lenne a warez terjesztés lényege. Ha pedig cracket keresel, arra bizony nem a google való. Vannak erre speciális alternatív "keresõk" <#mf2>
Nem tudom miért kell mindenbõl linux vs. windows párviadalt csinálni? Ez a linuxosok kollektív tudatos fóbiája lehet. Pedig egyetlen egyszer sem említik a linuxot ebben a cikkben. Bár nem az elsõ eset, hogy itt lyukadunk ki. Van egy tévés személyiség, akinek mindenrõl a p*na jut az eszébe, ami legalább egészséges dolog. De hogy itt egyeseknek mindenrõl linux jussan az eszébe, az már kevésbé az.
Csak hogy helyretegyelek elárulom, hogy nagyon jól tudom mibõl áll egy program megírása. A feltörésében pedig igen nagy gyakorlatom van. És képzeld egyetlen crackért sem kértem eddig pénzt, pedig volt velük munka, némelyikkel nem is kevés.
És hogy lásd ismerem a ti überszuper linuxotokat is, elárulom van könyvelõ program linuxra, az sql-ledger. A magyar törvényekhez igazított változata letölthetõ a http://www.investor.hu/ oldaláról.
#111ben téves ez a megállapítás: "szívesen használnék ingyenes Op-rencert
m ha futnának a dolgaim, kipróbáltam, egy Win-emulátor sem ingyenes ugye, akkor mirõl beszélünk?"
Elõször is ha windows programokat akar használni vki, akkor azt célszerû windowson tenni. Micsoda aranyszabály, mi? <#vigyor1>
Azért használni linuxot, hogy azon minden program wine-on fusson abszurd gondolat. Egyébként nem tudom milyen Win-emulátorokra gondolt az illetõ amik nem ingyesek. A wabi már rég a múlté. A wine, pedig egyrészt ingyenes, másrészt nem emulátor. A WINE jelentése ugye: "Wine Is Not an Emulator". A Crossover is erre a free winera épül, amiben több, az simán átültethetõ a free wineban a demo verzióból. A Cedega is wine származék, cvsbõl lefordítható, az a másolásvédelemmel lesz szegényebb, és még pár aprósággal így. De sok értelme úgy sincs, mert windows játékokkal windowson célszerû járszani, nem linuxon mindenféle nyakatekert megoldással. Újabb hatalmas aranyigazság <#vigyor>
Visszatérve mogyi kedves kis kirohanására. Érdekes jelensége napjainknak, hogy az utóbbi években netre szabadult tömegek, egybõl világmegváltó prófétáknak, erkölcsi erénymágusoknak képzelik magukat, és ki akarnak osztani mindenkit, beleértve azokat, akik már jóval elõttük is imserték és használták az internetet. Valaha itt európa keleti végeiben, a warez volt az egyetlen mód arra, hogy megszerezzük azokat a programokat amikre szükségünk volt. Olyan jó nevû egyetemek, amiknek a közelébe sem jutsz is nyakig voltak a crackin' experienceben. Sõt volt idõ amikor még a komolyabb computereket is úgy kellett csempészni az országba. Enélkül a cracker kultúra nélkül kishaver te most legfeljebb egy konzolba pakolhatnál játékokat magadnak, meg a mobilodra tölthetnél le gagyi programokat, mert tapasztalat és szaktudás nélkül afganisztáni szinvonalon állna itt minden, ami számítástechnika. Akinek ma itt valódi szaktudása van, és nemcsak egy zöldfülû kis mitugrálsz, az nem savazza a cracker kultúrát mert nem felejtette el, hogy honnan is jött õ és mindenki, aki számít. Persze te az sg.hu eredeti jelentésével sem vagy tisztában.
Ha viszont már ekkora linux gurunak képzeled magad, legalább vehetnéd a fáradtságot, hogy elolvasd a mestereid témába vágó írásait. RMS, ESR és társaik sem támogatják finoman szólva a szoftverek világában meghonosított "fizess a nagy semmiért" agymosó kampányt. Miféle linuxos vagy, hogy még a magasztos free-software elvekeiteket sem ismered?<#wow1>
Amirõl RMS ábrándozik, azt a windows crackerek valósítják meg azzal, hogy mindenkinek elérhetõvé teszik azokat a programokat amikre szükségük van. A linux értelmes használatához még mindig komoly szaktudás kellene, ami sok idõ és pénz, miután újra fizetõs lesz a felsõoktatás. Bár mint példád is mutatja van egy réteg, aki ezek hijján is próbálkozik vele, hát sok sikert hozzá... komolyan.
"Nekem webfejlesztés apropóján szokott szükségem lenni Windowsra, a CSS-designerek által kedvelt IE miatt"
Hát ezen jót nevettem <#vigyor1> Sokat tudhatsz a webfejlesztésrõl. Az egyik kivételesen használható terméke a free-software világnak az pont a firefox. Nem sok hasonló van. Az IE-n már csak a tesztelés megy, meg a konstant anyázás. Az IE7 talán változtatna a helyzeten, ha nem kísértene továbbra is az IE6 még jó ideig.
"ne tudd meg, milyen mókás dolog IE6-ot és IE7-et feltenni Linux alá úgy, hogy párhuzamosan is fussanak"
Érdekes fogalmaid vannak a mókáról. Egy valódi hozzáértõnek egyébként ez a feladat, általában kevesebb mint 1 perces brainstorming után meg is van oldva, még két sör után is <#vigyor>
Egy jó tanács, ne döhöngj, inkább vedd be a gyógyszered... <#vigyor><#vigyor>
Tisztelet a kivételnek, de úgy tûnik, hogy már csak kevés értelmes vitapartner maradt. Azért a ló tulsó oldalára se kellene átesni Linux fronton (hehe, pont én beszélek).
Elõször is: az SQL se nem adatbáziskezelõ, se nem ügyviteli program, se semmi, az SQL egy elméleti dolog, egy adatbázis-lekérdezõ _nyelv_, amelyet támogat többek közt az MSSQL, a MySQL, PostgreSQL, hogy csak a hétköznapi használatban elterjedt db-kezelõket említsem (van még pár ezeken kívül). Ebbõl kettõ multiplatformos, mégpedig a két utóbbi, csak megjegyzem. Ez volt a pontosítás.
Frank99: teljesen legálisan teszem, ugyanis a Wine használata teljesen legális és ingyenes, ha nem használsz Microsoft tulajdonában lévõ file-okat (exe-k, dll-ek). A Wine alapkörnyezete tartalmaz néhány Windows-dll-t, de nem eredetieket, hanem teljesen újraírt változatokat. A Wine képességeit és a kompatibilis programok mennyiségét növelheted, ha eredeti Windows-dll-eket is rámásolsz, de ekkor rendelkezned kell egy legális Windows-licensszel. Nekem megéri a Windowst teljesen nélkülözni, miközben szükség esetén tudok futtatni Win-es programokat, mert szántam rá a szabadidõmbõl, hogy egy kényelmes, kézreálló, stabil Linuxom legyen, nagyobb felhasználói élménnyel, mint amit a Win nyújtani tud, jobb és több szolgáltatással (kezdve onnan, hogy még nem bírtam egyszerre annyi programot indítani, hogy lassuljon, pedig hidd el, használom elég masszívan).
A #111-es hozzászólásban leírtad azt, amit hallani szerettem volna, csak ha én mondom ki, belekötnek a nagy Win-fanok (nemcsak elvakult Linuxosok vannak a világon).
Szvsz a Linux legnagyobb hibája, ami miatt nem tudott rendesen elterjedni (legalábbis az ingyenes Linuxoké, mert pl. egy fizetõs SuSE valószínûleg nem küzd ilyen gondokkal) az az, hogy egy komoly, tényleg jól használható Linux disztró igényel némi "h4x0r 5killz"-t, ha szabad így fogalmaznom, tehát mély ismeretek kellenek a kényelmes használathoz a géprõl általában és a saját géprõl is. Nekem webfejlesztés apropóján szokott szükségem lenni Windowsra, a CSS-designerek által kedvelt IE miatt, hát ne tudd meg, milyen mókás dolog IE6-ot és IE7-et feltenni Linux alá úgy, hogy párhuzamosan is fussanak. :-) Persze hozzátartozik a dologhoz, hogy ugyanez a csel Windows alá sokkal, de sokkal mókásabb (ha már ilyen virágnyelven fogalmaztam). Ezért is használják a Linuxot többnyire szerverkörnyezetekben.
Sajnos most órára kell rohannom, ezért nem bonyolódnék hosszabb filozófiai fejtegetésbe arról, hogy mégis mirõl szól szerintem a Windows vs. Linux vita, szvsz sok résztvevõ maga sem tudja, és ez óriási hiba mindkét oldal részérõl.
Egy apróság még, mert ez viszont rohadtul feldühített:
"Kevesebb marad nekik, és több nekünk, akiknek eszünk warezolni. "
Van fogalmad egyáltalán arról, hogy mibõl áll egy programot megírni? És feltörni? Te megtudnád valamelyiket vagy mindkettõt csinálni? Nem? Akkor pls. ne kérkedj vele, hogy mennyi eszed van, mert ahhoz, hogy torrentrõl letölts valamit és keress hozzá a Google-ön crack.exe-t vagy keygent, kurvára nem kell ész. Ahhoz, hogy te magadnak kézzel (egy disassemblerrel és egy debuggerrel) kivedd a másolásvédelmet, megírd a keygent vagy megírd az egyik legjobb webes keresõt vagy file-cserélõt, na AHHOZ kell ész, nem ezek használatához, hülyegyerek.
