SG.hu
Átrendeződés a vezetékes telefóniában
Az üzleti szegmens vezetékestelefon-piacának zsugorodása mérséklődik, de a piac szerkezete átalakul.
A hagyományos vezetékestelefon-szolgáltatásnak [a PSTN-nek] az utóbbi években számos új kihívással kellett szembenéznie. Az alternatív és kábeltelefonszolgáltatók az alacsonyabb ár, az internet-telefónia [VoIN] az ingyenes hívások ígéretével, a mobiltelefónia pedig a mobilitással próbálta átcsábítani az inkumbensek [hagyományos közcélú vezetékes szolgáltatók] ügyfeleit. Így a hagyományos vezetékes hangszolgáltatás ügyfélszámainak, valamint a beszélt percek mennyiségének radikális csökkenése az elmúlt évek meghatározó jelenségévé vált.
A tavalyi évben ez a tendencia lassuló ütemben bár, de folytatódott. A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai alapján a hagyományos vezetékestelefon-penetráció - elsősorban a mikrovállalati körben bekövetkezett csökkenés következtében - mintegy 2 százalékkal csökkent, így ma a hazai üzleti szervezetek 70 százaléka rendelkezik hagyományos [analóg vagy ISDN] vezetékestelefon-előfizetéssel.
Ehhez hasonló tendencia figyelhető meg a bevételeknél, ahol a hagyományos vezetékes szolgáltatók hozzávetőleg 5 százalékkal kevesebb bevételt könyvelhettek el idén, mint egy évvel korábban. Ennek a különbségnek egy részét a verseny miatt érvényesülő általános árcsökkenés, más részét pedig a hangforgalom egy részének átterelődése okozta az alternatív és a mobilpiac irányába.
A vezetékes telefónia legkomolyabb ellenfelének a mobil bizonyult: a SIM-kártyák száma ma már mind összességében, mind az egyes vállalatméret-szegmensekben meghaladja a vezetékes fővonalak számát. A legnagyobb eltérés a mobiltelefon javára a mikrovállalati szegmensben figyelhető meg, itt a kommunikációs csatornák 62 százaléka mobil alapú.
Az inkumbensek számára a másik problémaforrást az alternatív vezetékes szolgáltatók jelentik: napjainkban már minden ötödik cég szolgáltató-előválasztással [pre-selection, PS] vagy hívásonkénti szolgáltató-választással [callby-call, CBC] igyekszik optimalizálni vezetékestelefon-számláját, a tíz főnél többet foglalkoztató vállalatoknál pedig ez az arány már 27 százalék. Az alternatív szolgáltatók előretörését mutatja az is, hogy az elmúlt évben mintegy 40 százalékos bevételnövekedést könyvelhettek el.
A kábeltelefónia piaca ma egyelőre nem túl jelentős, a kábelszolgáltatóknak eddig a vállalati ügyfeleknek mindössze 0,5 százalékát sikerült megszólítaniuk. A VoIP-szolgáltatások mellett a 2005-ös év a VoIN [Voice over Internet] előretörését is hozta: a Skype és társai már minden tizedik cégnél [9 százalék] megtalálhatók.
Összességében megállapítható, hogy bár a hagyományos vezetékes telefónia piaca tovább szűkült az elmúlt egy évben, de egyrészt ennek üteme csökkent, másrészt a piacvesztést egyre inkább ellensúlyozzák az egyéb [főleg az alternatív] vezetékes távközlési szolgáltatók gyorsan növekvő bevételei. Ha ez a tendencia megmarad, a piaci átrendeződés az alternatív szolgáltatók irányában a következő években is folytatódhat.
A hagyományos vezetékestelefon-szolgáltatásnak [a PSTN-nek] az utóbbi években számos új kihívással kellett szembenéznie. Az alternatív és kábeltelefonszolgáltatók az alacsonyabb ár, az internet-telefónia [VoIN] az ingyenes hívások ígéretével, a mobiltelefónia pedig a mobilitással próbálta átcsábítani az inkumbensek [hagyományos közcélú vezetékes szolgáltatók] ügyfeleit. Így a hagyományos vezetékes hangszolgáltatás ügyfélszámainak, valamint a beszélt percek mennyiségének radikális csökkenése az elmúlt évek meghatározó jelenségévé vált.
A tavalyi évben ez a tendencia lassuló ütemben bár, de folytatódott. A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai alapján a hagyományos vezetékestelefon-penetráció - elsősorban a mikrovállalati körben bekövetkezett csökkenés következtében - mintegy 2 százalékkal csökkent, így ma a hazai üzleti szervezetek 70 százaléka rendelkezik hagyományos [analóg vagy ISDN] vezetékestelefon-előfizetéssel.
Ehhez hasonló tendencia figyelhető meg a bevételeknél, ahol a hagyományos vezetékes szolgáltatók hozzávetőleg 5 százalékkal kevesebb bevételt könyvelhettek el idén, mint egy évvel korábban. Ennek a különbségnek egy részét a verseny miatt érvényesülő általános árcsökkenés, más részét pedig a hangforgalom egy részének átterelődése okozta az alternatív és a mobilpiac irányába.
A vezetékes telefónia legkomolyabb ellenfelének a mobil bizonyult: a SIM-kártyák száma ma már mind összességében, mind az egyes vállalatméret-szegmensekben meghaladja a vezetékes fővonalak számát. A legnagyobb eltérés a mobiltelefon javára a mikrovállalati szegmensben figyelhető meg, itt a kommunikációs csatornák 62 százaléka mobil alapú.
Az inkumbensek számára a másik problémaforrást az alternatív vezetékes szolgáltatók jelentik: napjainkban már minden ötödik cég szolgáltató-előválasztással [pre-selection, PS] vagy hívásonkénti szolgáltató-választással [callby-call, CBC] igyekszik optimalizálni vezetékestelefon-számláját, a tíz főnél többet foglalkoztató vállalatoknál pedig ez az arány már 27 százalék. Az alternatív szolgáltatók előretörését mutatja az is, hogy az elmúlt évben mintegy 40 százalékos bevételnövekedést könyvelhettek el.
A kábeltelefónia piaca ma egyelőre nem túl jelentős, a kábelszolgáltatóknak eddig a vállalati ügyfeleknek mindössze 0,5 százalékát sikerült megszólítaniuk. A VoIP-szolgáltatások mellett a 2005-ös év a VoIN [Voice over Internet] előretörését is hozta: a Skype és társai már minden tizedik cégnél [9 százalék] megtalálhatók.
Összességében megállapítható, hogy bár a hagyományos vezetékes telefónia piaca tovább szűkült az elmúlt egy évben, de egyrészt ennek üteme csökkent, másrészt a piacvesztést egyre inkább ellensúlyozzák az egyéb [főleg az alternatív] vezetékes távközlési szolgáltatók gyorsan növekvő bevételei. Ha ez a tendencia megmarad, a piaci átrendeződés az alternatív szolgáltatók irányában a következő években is folytatódhat.