Gyurkity Péter
Tökéletes csőd a brit biometrikus azonosító?
Az illetékesektől kiszivárgott információk alapján az angol sajtó úgy véli, hogy a biometrikus azonosítók rendszere életképtelen, és a kormányzat teljesen feleslegesen ragaszkodik a korai beindításhoz.
A Sunday Times nemrég a hivatalok között zajló belső levelezésre tette rá a kezét, amely igen érdekes információkat és véleményeket tartalmaz. Az üzenetekben David Foord, a kincstár részeként működő Office of Government Commerce (OGC) tagja, illetve a Peter Smith, az azonosítók rendszerén dolgozó Identity and Passport Service kereskedelmi igazgatója ír a tervezett rendszer beindításának képtelenségéről, az ezzel járó következményekről, valamint a kormányzat és maga Blair miniszterelnök magatartásáról. A két szakember igencsak borúlátó az ügyben.
A levelezésből kiderül, hogy kitartó támogatók - Blair és a kormányzat egy része - szűk körén kívül a szereplők többnyire ellenzik az azonosítási rendszer korai rajtját, mivel úgy vélik, hogy ehhez még nincsenek meg a feltételek. Példaként említik, hogy az IPS előreláthatólag csak jövő márciusra készül el a projekt gazdaságossági mérlegével, amely tartalmazza majd a költségeket, azok okait és folytatásának megindoklását. Ez pedig túlságosan közeli időpont a 2008-as induláshoz, amihez viszont Blair feltétlenül ragaszkodik. Olyannyira, hogy az eredetileg tervezett NIR (National Identity Register, Nemzeti Azonosító Regiszter) helyett annak ideiglenes verzióját, a TNIR-t is beüzemelné, amennyiben az elsőre nincs valós esély.
Az ellenzők elsősorban a felesleges sietségtől, kapkodástól tartanak, és nem értik, miért olyan sürgős a miniszterelnöknek a rendszer felállítása. Szerintük a rohanás a tökéletlenségeket hozza majd felszínre, sőt, plusz terheket rónak majd a projektre az ideiglenes megoldás bevezetésével, amit rövid időn belül mindenképpen felváltana a végleges változat. Ráadásul hiányzik a biometrikus azonosítók mögötti egységes vízió, mivel a projektben résztvevő kormányzati szervek, vállalatok és szervezetek még nem egyeztették álláspontjukat és más-más (vélt, vagy valós) előnyei miatt támogatják a bevezetést.
A brit azonosítókkal szemben már korábban felmerültek ellenérvek, legutóbb az ezzel járó költségeket emelték ki, mint negatívumot. A London School of Economics számításai szerint az új azonosító kártyák cseréje tíz év alatt 117-173 millió fontos (44-65 milliárd forint) költséget jelent majd, amihez az útlevelek miatt további 128-257 millió (48-97 milliárd forint) járulhat. A megrongálódott vagy elvesztett azonosítók cseréjét pedig az állampolgároknak kell majd fizetniük, ami az útlevél és a személyi azonosító kártya párosánál nagyjából 35 ezer forintra rúg.
A Sunday Times nemrég a hivatalok között zajló belső levelezésre tette rá a kezét, amely igen érdekes információkat és véleményeket tartalmaz. Az üzenetekben David Foord, a kincstár részeként működő Office of Government Commerce (OGC) tagja, illetve a Peter Smith, az azonosítók rendszerén dolgozó Identity and Passport Service kereskedelmi igazgatója ír a tervezett rendszer beindításának képtelenségéről, az ezzel járó következményekről, valamint a kormányzat és maga Blair miniszterelnök magatartásáról. A két szakember igencsak borúlátó az ügyben.
A levelezésből kiderül, hogy kitartó támogatók - Blair és a kormányzat egy része - szűk körén kívül a szereplők többnyire ellenzik az azonosítási rendszer korai rajtját, mivel úgy vélik, hogy ehhez még nincsenek meg a feltételek. Példaként említik, hogy az IPS előreláthatólag csak jövő márciusra készül el a projekt gazdaságossági mérlegével, amely tartalmazza majd a költségeket, azok okait és folytatásának megindoklását. Ez pedig túlságosan közeli időpont a 2008-as induláshoz, amihez viszont Blair feltétlenül ragaszkodik. Olyannyira, hogy az eredetileg tervezett NIR (National Identity Register, Nemzeti Azonosító Regiszter) helyett annak ideiglenes verzióját, a TNIR-t is beüzemelné, amennyiben az elsőre nincs valós esély.
Az ellenzők elsősorban a felesleges sietségtől, kapkodástól tartanak, és nem értik, miért olyan sürgős a miniszterelnöknek a rendszer felállítása. Szerintük a rohanás a tökéletlenségeket hozza majd felszínre, sőt, plusz terheket rónak majd a projektre az ideiglenes megoldás bevezetésével, amit rövid időn belül mindenképpen felváltana a végleges változat. Ráadásul hiányzik a biometrikus azonosítók mögötti egységes vízió, mivel a projektben résztvevő kormányzati szervek, vállalatok és szervezetek még nem egyeztették álláspontjukat és más-más (vélt, vagy valós) előnyei miatt támogatják a bevezetést.
A brit azonosítókkal szemben már korábban felmerültek ellenérvek, legutóbb az ezzel járó költségeket emelték ki, mint negatívumot. A London School of Economics számításai szerint az új azonosító kártyák cseréje tíz év alatt 117-173 millió fontos (44-65 milliárd forint) költséget jelent majd, amihez az útlevelek miatt további 128-257 millió (48-97 milliárd forint) járulhat. A megrongálódott vagy elvesztett azonosítók cseréjét pedig az állampolgároknak kell majd fizetniük, ami az útlevél és a személyi azonosító kártya párosánál nagyjából 35 ezer forintra rúg.
De azert koszi az infot:)