Érdekes, bár nem túl meglepő részlet kapcsán merültek fel újabb félelmek a brit azonosítókkal kapcsolatban: az elveszett vagy megrongálódott kártyákat az ügyfél költségén cserélik, ami nem kis összeget jelent.

A brit parlamentben felvetődött kérdésekre a belügyminisztérium azzal válaszolt, hogy a legtöbb esetben az állampolgároknak kell majd megfizetniük az eltűnt, elvesztett, vagy megrongálódott személyi azonosítókártyák és útlevelek kicserélésének költségeit. Ez meglehetősen drága mulatság lesz, tekintettel arra, hogy a tervezett biometrikus azonosítók beépített chippel érkeznek majd és kiállításuk sem lesz túlzottan olcsó. Több kérdés vetődött fel a felelősséggel kapcsolatban, hiszen előfordulhat, hogy éppen a hatóságok hibájából kell majd cseréltetni a kártyákat.

"Az eltűnt vagy megsérült kártyák kicserélése a következőképpen történik majd: a tulajdonos új kérvényt tölt ki, és megfizeti a csere teljes költségét, kivéve, ha az azonosító bizonyíthatóan már a kiadás pillanatában hibás volt. Ezen politikát illetően nem tervezünk változásokat" - jelentette ki válaszában Andy Burnham a minisztérium részéről. Igyekezett hozzátenni, hogy a biometrikus adatokat tartalmazó kártyák szigorú tesztelésen mennek át a kiadás előtt, így minimálisra csökkentik majd a hibalehetőséget. Az már más kérdés, hogy a túlbuzgó vámtisztviselők akár a pecsételéssel is kárt tehetnek a beépített chipben.

A kiállítás, illetve a csere nem kis összegbe kerül: a terv szerint az útlevél és a személyi azonosító kártya együttes költsége 93 fontra rúg, ami nagyjából 35 ezer forintnak felel meg.

A London School of Economics számításai szerint az új azonosító kártyák cseréje tíz év alatt 117-173 millió fontos (44-65 milliárd forint) költséget jelent majd, amihez az útlevelek miatt további 128-257 millió (48-97 milliárd forint) járulhat.

Amint arról korábban beszámoltunk, az új útlevelek első példányai a szigetországban már megjelentek, míg az azonosító kártyákat 2010-re tennék kötelezővé. Az Európai Unió felelős testülete eközben megtette a lépéseket az azonosító okmányok egységes rendszerének kialakítása felé: az adatbázis az első években mintegy 70 millió európai állampolgár adatait tartalmazná.