Dojcsák Dániel
Nem jelentett be semmit az AMD
AMD szeminárium címmel az Asbis Kft. megtartotta évente ismétlődő rendes rendezvényét, ahol a kiemelt előadó Reinhard Fabritz, az AMD regionális marketing igazgatója volt. A hallgatóság nagyrészt IT szakemberekből és loboncoshajú rendszergazdákból állt, az előadás pedig inkább emlékeztetett Zepter edénykészlet-bemutatóra, mint egy sajtóeseményre.
A naív IT újságíró azt várná, hogy amikor megérkezik a második legnagyobb processzorgyártó éves megnyilatkozására, akkor ha világújdonságokat nem is jelentenek be, de a hónapok óta publikus információkon felül kapunk némi plusz töltetet. Ehelyett Fabritz úr egy szemléletes színes-szagos prezentáción keresztül mutatta be a spanyol viaszt, konkrét számokat, exklúzív hazai területre fókuszáló adatot pedig harapófogóval sem lehetett belőle kihúzni. Mikor az előadás végén érdeklődtem, hogy átküldené-e nekem valaki a .ppt filet vagy egy összefoglalót, a válasz az volt, hogy nem kell megijednem, minden elhangzott adat fent van az AMD weboldalán, a prezentációt viszont megtartaná magának, mert fél, hogy felteszem az internetre.
Ennek okán el is tekintenék a részletes számok ismertetésétől és megpróbálom röviden összefoglalni a mondóka lényegét. Az AMD mint köztudott elég jól halad a többmagos processzorok fejlesztésével, és az ikermagos megoldásaik máris belopták magukat a korai befogadók szívébe, még akkor is ha az az érdekes helyzet alakult ki, hogy drágábban cserélnek gazdát, mint az épp magas árairól hírhedt Intel lapkák. Jelenleg két foglalat közül választhatnak az AMD vásárlók, mégpedig a korábbi 754-es és az újabb 939-es között. A jövő viszont az AM2-es foglalaté, ami a tervek szerint sokáig szolgálja majd ki a desktop PC tulajdonosokat, s nem is olyan sokára körülbelül 25-35 ilyen csatlakozóval szerelt alaplap lepheti el a piacot.
Az új többmagos processzorok közül az egészen alap típustól a hardcore játékosokat is könnyre fakasztó változatig minden megtalálható lesz. Az eddigi termékek ugyanolyan áron kelnek majd el, mint a Socket939-es társaik, de az AM2 által nyújtott - főleg a virtualizáció terén tapasztalható - többlet felértékeli majd őket. Fabritz szerint az elkövetkezendő 1.5 évben a legtöbb ember lecseréli majd eddigi megoldásait az újakra, sőt a tempó olyan gyors, hogy a DDR2 technológiát még nem is használó cég már a DDR3-as modulok belépését tervezgeti, ami egyébként az évtized végére válhat otthoni valósággá a nép számára.
Kérdésünkre Reinhard Fabritz elmondta, hogy sem a DDR2, sem a DDR3, sem a 65 nanométeres csíkszélesség nem volt annyira égetően fontos előrelépés, hogy azelőtt be kelljen széles körben vezetni, hogy azok fajlagos gyártási költsége elérhető szintre essen. A DDR2 most ért el abba a szakaszba, hogy lehetséges biztonságosan és olcsón előállítani, így a következő generációs AMD processzorunk mellé memóriát is vehetünk majd, amit viszont csak 2009-ben kell majd megismételni. A processzorok között természetesen a legnagyobb király a frissen bejelentett Opteron FX-62 és annak egy továbbfejlesztett változata, aminek darabja bevezető áron mindössze 1296 dollár lesz majd.
Az igazi változás mégsem az új csatolóban és a még magasabb órajelekben rejtezik. Az AMD úgy érzi, hogy a következő években nem a teljesítmény, hanem a teljesítmény-per-watt lesz a kulcsszó. Lévén ma már szinte bármennyi processzort egymás mellé lehet fűzni, nem érdekes, hogy darabonként mire képesek. A lényeg, hogy a villanyszámla mennyi lesz és a légkondit mennyire izzasztják meg. A jelenlegi 120W körüli csúcsfogyasztás helyett az Intelhez hasonlóan a 89W, majd a 65-35W a cél a processzorok fogyasztása esetén.
A magasabb frekvenciák és keskenyebb csíkszélesség mellett sokat számít majd a jövőben skálázhatóság, a virtualizáció. Lehetővé válik, hogy a 2-4 mag teljesen függetlenül, dinamikusan alakítsa teljesítményét. Ezen túlmenően pedig az Inteltől eltérő memória és I/O busz kezelési megoldásaik is jóval magasabb teljesítményt ígérnek, némileg kevesebb energiából.
Természetesen sokkal megnyugtatóbb lett volna, ha nem a kettővel korábbi Xeon modellekhez hasonlítják a jelenleg bevezetés előtt álló Opteronokat, de a marketing vezető úr kérdésünkre azt mondta, hogy sajnos az Intel új szerkezeteiről még nincsenek hiteles adataik, ezért voltak kénytelenek a régieket elővenni. Az előadást követő beszélgetésünkben azért elismerte, hogy lenne mit mondani, de még szakmabeliekkel sem osztják meg egyelőre ezeket az adatokat (nemhogy újságíróval...) Viszont teljes mértékben bizakodó a már ismertetett termékek európai bevezetésével kapcsolatban.
A világtendenciákkal ellentétben a kifejezetten árérzékeny kelet-európai piacokon az AMD jóval nagyobb szeletet hasít a processzor-tortából, mint Nyugaton. Hazánkban például több, mint 50%-ot mérnek, Romániában és Bulgáriában pedig ennél is nagyobb arányban fogynak termékeik. Az újabban az Intel árakkal helyet cserélő bemutatkozó termékek pedig reményei szerint az alacsonyabb fogyasztás és a hatékonyabb működés révén hasítanak majd darabokat a konkurens húsából. Ehhez persze az Intelnek is lesz néhány keresetlen szava, de bíztató, hogy a két vezető cég végre a teljesítmény mellett a hőleadás és áramfelvétel terén is előre lépne - vagyis inkább vissza.
A naív IT újságíró azt várná, hogy amikor megérkezik a második legnagyobb processzorgyártó éves megnyilatkozására, akkor ha világújdonságokat nem is jelentenek be, de a hónapok óta publikus információkon felül kapunk némi plusz töltetet. Ehelyett Fabritz úr egy szemléletes színes-szagos prezentáción keresztül mutatta be a spanyol viaszt, konkrét számokat, exklúzív hazai területre fókuszáló adatot pedig harapófogóval sem lehetett belőle kihúzni. Mikor az előadás végén érdeklődtem, hogy átküldené-e nekem valaki a .ppt filet vagy egy összefoglalót, a válasz az volt, hogy nem kell megijednem, minden elhangzott adat fent van az AMD weboldalán, a prezentációt viszont megtartaná magának, mert fél, hogy felteszem az internetre.
Ennek okán el is tekintenék a részletes számok ismertetésétől és megpróbálom röviden összefoglalni a mondóka lényegét. Az AMD mint köztudott elég jól halad a többmagos processzorok fejlesztésével, és az ikermagos megoldásaik máris belopták magukat a korai befogadók szívébe, még akkor is ha az az érdekes helyzet alakult ki, hogy drágábban cserélnek gazdát, mint az épp magas árairól hírhedt Intel lapkák. Jelenleg két foglalat közül választhatnak az AMD vásárlók, mégpedig a korábbi 754-es és az újabb 939-es között. A jövő viszont az AM2-es foglalaté, ami a tervek szerint sokáig szolgálja majd ki a desktop PC tulajdonosokat, s nem is olyan sokára körülbelül 25-35 ilyen csatlakozóval szerelt alaplap lepheti el a piacot.
Az új többmagos processzorok közül az egészen alap típustól a hardcore játékosokat is könnyre fakasztó változatig minden megtalálható lesz. Az eddigi termékek ugyanolyan áron kelnek majd el, mint a Socket939-es társaik, de az AM2 által nyújtott - főleg a virtualizáció terén tapasztalható - többlet felértékeli majd őket. Fabritz szerint az elkövetkezendő 1.5 évben a legtöbb ember lecseréli majd eddigi megoldásait az újakra, sőt a tempó olyan gyors, hogy a DDR2 technológiát még nem is használó cég már a DDR3-as modulok belépését tervezgeti, ami egyébként az évtized végére válhat otthoni valósággá a nép számára.
Kérdésünkre Reinhard Fabritz elmondta, hogy sem a DDR2, sem a DDR3, sem a 65 nanométeres csíkszélesség nem volt annyira égetően fontos előrelépés, hogy azelőtt be kelljen széles körben vezetni, hogy azok fajlagos gyártási költsége elérhető szintre essen. A DDR2 most ért el abba a szakaszba, hogy lehetséges biztonságosan és olcsón előállítani, így a következő generációs AMD processzorunk mellé memóriát is vehetünk majd, amit viszont csak 2009-ben kell majd megismételni. A processzorok között természetesen a legnagyobb király a frissen bejelentett Opteron FX-62 és annak egy továbbfejlesztett változata, aminek darabja bevezető áron mindössze 1296 dollár lesz majd.
Az igazi változás mégsem az új csatolóban és a még magasabb órajelekben rejtezik. Az AMD úgy érzi, hogy a következő években nem a teljesítmény, hanem a teljesítmény-per-watt lesz a kulcsszó. Lévén ma már szinte bármennyi processzort egymás mellé lehet fűzni, nem érdekes, hogy darabonként mire képesek. A lényeg, hogy a villanyszámla mennyi lesz és a légkondit mennyire izzasztják meg. A jelenlegi 120W körüli csúcsfogyasztás helyett az Intelhez hasonlóan a 89W, majd a 65-35W a cél a processzorok fogyasztása esetén.
A magasabb frekvenciák és keskenyebb csíkszélesség mellett sokat számít majd a jövőben skálázhatóság, a virtualizáció. Lehetővé válik, hogy a 2-4 mag teljesen függetlenül, dinamikusan alakítsa teljesítményét. Ezen túlmenően pedig az Inteltől eltérő memória és I/O busz kezelési megoldásaik is jóval magasabb teljesítményt ígérnek, némileg kevesebb energiából.
Természetesen sokkal megnyugtatóbb lett volna, ha nem a kettővel korábbi Xeon modellekhez hasonlítják a jelenleg bevezetés előtt álló Opteronokat, de a marketing vezető úr kérdésünkre azt mondta, hogy sajnos az Intel új szerkezeteiről még nincsenek hiteles adataik, ezért voltak kénytelenek a régieket elővenni. Az előadást követő beszélgetésünkben azért elismerte, hogy lenne mit mondani, de még szakmabeliekkel sem osztják meg egyelőre ezeket az adatokat (nemhogy újságíróval...) Viszont teljes mértékben bizakodó a már ismertetett termékek európai bevezetésével kapcsolatban.
A világtendenciákkal ellentétben a kifejezetten árérzékeny kelet-európai piacokon az AMD jóval nagyobb szeletet hasít a processzor-tortából, mint Nyugaton. Hazánkban például több, mint 50%-ot mérnek, Romániában és Bulgáriában pedig ennél is nagyobb arányban fogynak termékeik. Az újabban az Intel árakkal helyet cserélő bemutatkozó termékek pedig reményei szerint az alacsonyabb fogyasztás és a hatékonyabb működés révén hasítanak majd darabokat a konkurens húsából. Ehhez persze az Intelnek is lesz néhány keresetlen szava, de bíztató, hogy a két vezető cég végre a teljesítmény mellett a hőleadás és áramfelvétel terén is előre lépne - vagyis inkább vissza.
