Az Amerikában az "Év gazdasági könyve" címet elnyert mű kapcsán a fővárosban egynapos tanácskozást rendeztek a globalizáció mibenlétéről és hatásairól jeles magyar és külföldi részvevőkkel.

"A mű mérsékelten optimista, pusztán meggyőződésen alapul, és valóban némileg amerikai szemszögből vizsgálja a globalizációt" - mondta Thomas l. Friedman az És mégis lapos a Föld című könyve kapcsán rendezett globalizációs vitanap záróbeszélgetésén szombaton. "Mélyen hiszek az állam és a kormány szerepében, a trükk azonban az, hogy egyes államok méretét talán csökkenteni, minőségüket ugyanakkor növelni kellene" - vélekedett a technológiai fejlődést a globalizáció motorjának tartó író.

Érdekes, a laposodó világot bizonyító trendnek nevezte, hogy a több százezer Amerikába vándorolt indiai IT-hallgató tömegekben vándorol vissza hazájába. Hozzátette: pár éve azért érkeztek Amerikába, mert Indiában nem volt lehetőségük kutatni, mára azonban a lehetőségek a világ minden pontján egyre kiegyenlítettebbek, Indiából is részt lehet venni a kutatásokban. Emlékeztetett arra, hogy például a Google Finance programot teljes egészében a Google indiai csapata dolgozta ki.

A globalizáció teljességét Afrika helyzete miatt kétségesnek tartók felvetésére az író úgy reagált: a kontinens 48 országából 20 évente öt százalékon felüli növekedést produkál, és ezzel megelőzi Latin-Amerika több államát.

John Gray, Thomas Friedman könyvének egyik legélesebb kritikusa az államok szerepét azzal hangsúlyozta, hogy egy ország gazdasága sem válik piacgazdasággá, hacsak kormánya úgy nem dönt. Hozzátette: mind a nagy, mind a kis országok hivatalaik és kormányuk erejét használják érdekeik érvényesítésére.

A technológiailag determinált fejlődésről szólva elmondta: elismeri, hogy a technológia a globalizáció motorja, a technológia használata azonban az embereken múlik, akiket ebben kultúrájuk és hagyományaik befolyásolnak.