SG.hu
Digitális verseny Közép-Európában
A digitális technológia terén Közép- és Kelet-Európa továbbra is éles kontrasztokkal jellemezhető régió, egyik oldalon az új EU-tagok által vezetett gyorsan fejlődő "első osztállyal", másik oldalon a komoly lemaradással küszködő "másodosztály" tagjaival - ezeket a Független Államok Közösségének (FÁK) országai alkotják.
A digitális technológia használatán alapuló megosztottság egyre nagyobb a két csoport között: 41 helyezés választja el egymástól a legjobban álló Észtországot (27.), illetve a regionális és globális rangsorban leggyengébben teljesítő Azerbajdzsánt (68.), ráadásul a különbség tovább nő. Egyfajta régión belüli digitális verseny is kezd kibontakozni, ahogy az olyan közép-európai országok, mint Csehország és Magyarország a szoftverfejlesztés kiszervezésének, a telefonos vevőszolgálati központok és a technológia átadásán alapuló szerződéses termeltetés célterületeiként vesztettek valamit előnyükből a tőlük keletebbre fekvő szomszédaik, nevezetesen Bulgária és Románia javára, ahol a fejlesztést végző és a többi kvalifikált munkaerő még mindig könnyen elérhető jóval az EU átlag alatti bérekkel.
Regionális rangsor:
1. Észtország
2. Szlovénia
3. Magyarország - Csehország
4. Lengyelország
5. Szlovákia
6. Litvánia
7. Lettország
8. Bulgária
9. Románia
10. Oroszország
11. Ukrajna
12. Kazakhsztán
13. Azerbajdzsán
A nagysebességű internet-szolgáltatások igénybevétele lendületet vett Magyarországon. Az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal (ADSL) csatlakozások száma 2005 végére közel 413 000 volt, ami az országos távközlési felügyelet szerint 60%-os növekedést jelent az év elei bázishoz képest. A Pyramid Research kutatóintézet várakozása szerint a széles sáv használatának elterjedése - mely az xDSL mellett ugyancsak magába foglalja a kábeles modemeket és a vezeték nélküli előfizetéseket - 2006 végére megközelíti a 15%-os küszöböt Magyarországon, ami a régión belül az egyik legmagasabb érték.
Ahogy a szélessávú internet-használat egyre lendületesebben bővül, a mobiltelefon-előfizetések száma pedig tovább gyarapodik (az elterjedtség már 90% felett jár és még mindig nő), a magyar háztartások úgy mondanak le korábbi hagyományos telefon-előfizetéseikről (POTS). A többi új EU-tagra (és valójában az egész EU-ra) is jellemző tendencia megfelelőjeként a keskenysávú POTS előfizetések száma az évtized valamennyi évében csökkent. Magyarország vezető távközlési szolgáltatója - a MATÁV - nemrég ismertette további szélessávú projekt-beruházásokra vonatkozó terveit.
A cég szintén segített kiépíteni az Országos Kutatási Oktatási Hálózat számára egy nagysebességű országos Internet-gerinchálózatot. A hálózat hét egyetem és számos más kutatóintézet és oktatási intézmény munkáját segíti az országban, egymással, valamint az EU pán-európai kutatási hálózatával kötve őket össze. Az ország a régióban elsőként rendelkezik 10 gigabit/sec kapacitású országos hálózattal. A fejlődés vonala egybevág az EU eEurope-céljaival, jól demonstrálva azt az erőteljes hatást, amit az EU-csatlakozás az új belépők e-readiness jellemzőire gyakorol.
Egy tanácsadó cég, az AT Kearney által készített tanulmány szerint az outsourcing piac - különösen a szoftverfejlesztés és a telefonos ügyfélszolgálatok tekintetében - Közép-Európából Kelet-Európa felé tendál, ezen belül is Bulgária (44.) jelenti az elsőszámú célpontot. A már jobban kialakult offshore helyszínek - például a Cseh Köztársaság, Magyarország, vagy Lengyelország - az emelkedő bérek (a közép-európai költségek kezdik megközelíteni az EU átlagát), valamint a szolgáltatások minőségének a délkelet-ázsiai piacokon, például Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken tapasztalható javulása miatt ma már viszonylag kisebb vonzerővel rendelkeznek.
Mindaz kifizetődött, amit Bulgária az elektronikába, a műszaki képzésbe és a számítógép-tudományokba invesztált: az ország a Világbank értékelése szerint ötödik a világon a tudományfejlesztés és tizenegyedik a matematika oktatása területén. Mindennek eredménye a jól-képzett informatikusok nagy száma, akik ráadásul nyelveket is beszélnek. Ezeknek az eszközöknek a birtokában Bulgária (akárcsak Románia) ún. "partközeli" központtá kezd válni az olyan amerikai és európai cégek számára, amelyek az informatikai fejlesztést hozzájuk közelebb eső, de alacsony költségű területekre akarják áthelyezni. Egy sor nagyvállalat, köztük az SAP, a BMW és a Siemens (valamennyien német cégek), továbbá a Boeing és a General Motors (USA) is pontosan így jár el.
Összességében a régió az e-readiness tekintetében továbbra is messze az EU többi tagállama, Észak-Amerika, illetve az Ázsia-Csendes-óceáni térség fejlettebb piacai alatt marad a rangsorban. A legtöbb ország esetében a telefonos csatlakoztathatóság már nem jelenti az e-readiness korlátját, minthogy a mobiltelefonok használatának elterjedtsége az egész régióban megközelíti a 70%-os átlagot, több piacon pedig meghaladja a 100%-ot. Ugyanakkor a viszonylag szegényes telepített infrastruktúra, az Internet-használat alacsony mértéke és a széles sáv használatának lassú emelkedése - hogy az üzleti és a jogi környezet gyengeségeit, illetve az ICT politika kormányzati végrehajtásának hiányosságait ne is említsük - a régió legtöbb országában továbbra is akadályát jelenti a digitális technológián alapuló fejlődésnek.
Az országok többségében például a kormányok nem segítették a kényelmes távközlési vállalatokkal szemben kibontakozó éles versenyt, így azok továbbra is csak nagyon nehézkesen építik ki szélessávú hálózataikat és szolgáltatásaikat. Mindazonáltal az ez évi e-readiness elemzés szerint van néhány kiugró teljesítmény is a régióban, például Litvániáé (38.), amely két helyet lépett előre elsősorban az összes csatlakoztathatósági mutató erőteljes javulásának köszönhetően, valamint Észtországé.
Az EU-tagság egyértelműen jót tett a régió legtöbb e-ready országának, mint ahogy mézesmadzag azok számára is, akik befelé vágynak az Unióba. Egy dolog biztos - minél stabilabb és átláthatóbb az üzleti, jogi és politikai környezet, annál nagyobb ösztönzést jelent az új technológia használata szempontjából. Ezt jól illusztrálja a VoIP fellendülő üzleti piaca, amit a régió kormányainak többsége adatszolgáltatásként kezelt, így nem esett a hangtelefóniás szolgáltatással kapcsolatos versenykorlátozások alá. Egy kutatóintézet - az IDC - tanulmánya szerint, 2004-hez képest a régióban tavaly ötszörösére emelkedett a VoIP percek száma, ezen belül is VoIP-használat tekintetében Lengyelország viszi el a pálmát.
A világ 2006-ban minden eddiginél inkább "e-ready" - az Internet-használók száma mára meghaladja az 1, a mobiltelefont használóké pedig a 2 milliárdot szerte a világon, ráadásul a legtöbb országban töretlen a fejlődés a technológiai terület szinte valamennyi mennyiségi mutatója tekintetében. Gyakorlatilag a 2006. évi e-readiness rangsorban szereplő összes ország növelni tudta pontjainak számát az elmúlt évhez képest. Sőt, a javulás - mind relatív, mind abszolút értelemben - nagyobb a ranglista alsóbb régióiban, mint az élen állók esetében. Ennek az eredménye, hogy a legjobbakat a mezőny többi tagjától elválasztó távolság csökkent. A világnak a digitális technológia használatán alapuló megosztottsága mára már messze nem az a szakadék, amitől néhány éve még annyian féltek - fejti ki Daniel Franklin, az Economist Intelligence Unit szerkesztőségi igazgatója.
Egy másik fajta különbség is csökkenőfélben van, esetünkben a rangsor első felében megtalálható országok között, a szélessávú szolgáltatás igénybevétele tekintetében. A vezető észak-ázsiaiak a szélessávú technológia bevezetésének hirtelen felgyorsításával a többi OECD ország elé vágtak. Az elmúlt két év során a széles sáv terjedésének üteme Dél-Koreában, Japánban és a hasonló országokban stabilizálódott, ugyanakkor az e-readiness tekintetében vezető többi ország, pl. Norvégia és Svájc, kezdték behozni lemaradásukat. A szélessávú csatlakoztathatóság mára egyre kevésbé tesz különbséget az e-readiness ranglistát vezető élboly országai között. Helyette olyan egyéb kritériumok jelentek meg jelentős differenciáló tényezőként, mint az innováció, az információk biztonsága és a kormányok digitális fejlődés iránti elkötelezettsége.
2000 óta az Economist Intelligence Unit minden évben közzéteszi a világ legnagyobb nemzetgazdaságait felölelő e-readiness rangsorát. Ehhez egy olyan modellt használ, amelyet az IBM Institute for Business Value-val közösen dolgozott ki. Amit egy ország esetében "e-readiness"-nek nevezünk, az az e-business környezet fejlettségének fokmérője, egy sor olyan tényező, amely együtt megmutatja, hogy egy piac mennyire vevő az Interneten alapuló lehetőségekre. Az ez évi eredmények arra vallanak, hogy az e-readiness kapufák kezdenek megrezegni.
George Pohle, az IBM Institute for Business Value intézetének főigazgatója szerint a gazdasági haladás egyre nagyobb mértékben függ a technológia használatához kapcsolódó innovációtól. Erről a következőket mondta: "Azokban a gazdaságokban, ahol az Internet és a kommunikációs technológiák mindenhol teret nyernek, a jövőbeli versenyképességet olyan új szolgáltatások megteremtése határozza majd meg, amelyek képesek kiaknázni ezt az infrastruktúrát".
Az idei rangsor alapján levont néhány fontosabb következtetés:
Európa őrzi dominanciáját. 2005-höz képest 2006-ban az élen állók legtöbbje egyszerre lépett előre, bár ennek mértéke szélesebb összevetésben nem volt nagy. Az idei rangsor első tíz helyéből hat helyen nyugat-európai országok állnak, ebből a skandinávok hármat foglalnak el. Dánia (1.), Svédország (4.) és Finnország (7.) továbbra is a legjobbak a csatlakoztathatóság olyan kulcsfontosságú területein, mint a mobiltelefonok és az Internet-használat elterjedtsége. 2006-ban a legnagyobb ugrást többek között Ausztrália (8.), Kanada (9.) - először kerülve be az első tíz közé - Litvánia (38.) és - a skála túlsó végén - Algéria (63.) hajtotta végre.
Az e-readiness felé vezető utak sokfélesége. A hálózatok fejlesztése komoly beruházásokat igényel, ez tagadhatatlan. De még a nagy infrastrukturális hiányokkal küszködő és az üzleti környezet dolgában gyengén álló országok is - pl. Bulgária (44.), India (53.) és Vietnám (66.) - növelik az e-readiness mértékét, ha másképp nem megy, akkor például az informatikai kiszervezési lehetőségek fejlesztésével. Hasonlóképpen - ezekben az országokban és a fejlődő világ más országaiban - a nyílt forráskódú szoftverek fokozódó térnyerése eredményezi azt, hogy a magán- és az állami szektor egyre szélesebb körben fér hozzá az információs technológiához.
Az innováció lankadatlan erővel folyik. A cégek számos országban új, még ki nem próbált üzleti modellekkel és eljárásokkal kísérleteznek - ezt az a fenyegetés is jól jelzi, amit az újonnan létesült "voice over IP" szolgáltatók folyamatosan jelentenek a távközlési cégekre nézve. Maguk a távközlési vállalatok is kihívás elé állítják a vezetékes szolgáltatókat és a műsorszórókat az IP televíziózás (IPTV) beindításával. Az innováció az állami szektorban is tovább tör előre, ennek legfigyelemreméltóbb példáit éppen Európa szolgáltatja, ahol az együttes magán/állami erőfeszítések eredményeképpen az e-kormányzás szolgáltatásai egyre elérhetőbbek az állampolgárok számára.
A digitális technológia használatán alapuló megosztottság egyre nagyobb a két csoport között: 41 helyezés választja el egymástól a legjobban álló Észtországot (27.), illetve a regionális és globális rangsorban leggyengébben teljesítő Azerbajdzsánt (68.), ráadásul a különbség tovább nő. Egyfajta régión belüli digitális verseny is kezd kibontakozni, ahogy az olyan közép-európai országok, mint Csehország és Magyarország a szoftverfejlesztés kiszervezésének, a telefonos vevőszolgálati központok és a technológia átadásán alapuló szerződéses termeltetés célterületeiként vesztettek valamit előnyükből a tőlük keletebbre fekvő szomszédaik, nevezetesen Bulgária és Románia javára, ahol a fejlesztést végző és a többi kvalifikált munkaerő még mindig könnyen elérhető jóval az EU átlag alatti bérekkel.
Regionális rangsor:
1. Észtország
2. Szlovénia
3. Magyarország - Csehország
4. Lengyelország
5. Szlovákia
6. Litvánia
7. Lettország
8. Bulgária
9. Románia
10. Oroszország
11. Ukrajna
12. Kazakhsztán
13. Azerbajdzsán
A nagysebességű internet-szolgáltatások igénybevétele lendületet vett Magyarországon. Az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal (ADSL) csatlakozások száma 2005 végére közel 413 000 volt, ami az országos távközlési felügyelet szerint 60%-os növekedést jelent az év elei bázishoz képest. A Pyramid Research kutatóintézet várakozása szerint a széles sáv használatának elterjedése - mely az xDSL mellett ugyancsak magába foglalja a kábeles modemeket és a vezeték nélküli előfizetéseket - 2006 végére megközelíti a 15%-os küszöböt Magyarországon, ami a régión belül az egyik legmagasabb érték.
Ahogy a szélessávú internet-használat egyre lendületesebben bővül, a mobiltelefon-előfizetések száma pedig tovább gyarapodik (az elterjedtség már 90% felett jár és még mindig nő), a magyar háztartások úgy mondanak le korábbi hagyományos telefon-előfizetéseikről (POTS). A többi új EU-tagra (és valójában az egész EU-ra) is jellemző tendencia megfelelőjeként a keskenysávú POTS előfizetések száma az évtized valamennyi évében csökkent. Magyarország vezető távközlési szolgáltatója - a MATÁV - nemrég ismertette további szélessávú projekt-beruházásokra vonatkozó terveit.
A cég szintén segített kiépíteni az Országos Kutatási Oktatási Hálózat számára egy nagysebességű országos Internet-gerinchálózatot. A hálózat hét egyetem és számos más kutatóintézet és oktatási intézmény munkáját segíti az országban, egymással, valamint az EU pán-európai kutatási hálózatával kötve őket össze. Az ország a régióban elsőként rendelkezik 10 gigabit/sec kapacitású országos hálózattal. A fejlődés vonala egybevág az EU eEurope-céljaival, jól demonstrálva azt az erőteljes hatást, amit az EU-csatlakozás az új belépők e-readiness jellemzőire gyakorol.
Egy tanácsadó cég, az AT Kearney által készített tanulmány szerint az outsourcing piac - különösen a szoftverfejlesztés és a telefonos ügyfélszolgálatok tekintetében - Közép-Európából Kelet-Európa felé tendál, ezen belül is Bulgária (44.) jelenti az elsőszámú célpontot. A már jobban kialakult offshore helyszínek - például a Cseh Köztársaság, Magyarország, vagy Lengyelország - az emelkedő bérek (a közép-európai költségek kezdik megközelíteni az EU átlagát), valamint a szolgáltatások minőségének a délkelet-ázsiai piacokon, például Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken tapasztalható javulása miatt ma már viszonylag kisebb vonzerővel rendelkeznek.
Mindaz kifizetődött, amit Bulgária az elektronikába, a műszaki képzésbe és a számítógép-tudományokba invesztált: az ország a Világbank értékelése szerint ötödik a világon a tudományfejlesztés és tizenegyedik a matematika oktatása területén. Mindennek eredménye a jól-képzett informatikusok nagy száma, akik ráadásul nyelveket is beszélnek. Ezeknek az eszközöknek a birtokában Bulgária (akárcsak Románia) ún. "partközeli" központtá kezd válni az olyan amerikai és európai cégek számára, amelyek az informatikai fejlesztést hozzájuk közelebb eső, de alacsony költségű területekre akarják áthelyezni. Egy sor nagyvállalat, köztük az SAP, a BMW és a Siemens (valamennyien német cégek), továbbá a Boeing és a General Motors (USA) is pontosan így jár el.
Összességében a régió az e-readiness tekintetében továbbra is messze az EU többi tagállama, Észak-Amerika, illetve az Ázsia-Csendes-óceáni térség fejlettebb piacai alatt marad a rangsorban. A legtöbb ország esetében a telefonos csatlakoztathatóság már nem jelenti az e-readiness korlátját, minthogy a mobiltelefonok használatának elterjedtsége az egész régióban megközelíti a 70%-os átlagot, több piacon pedig meghaladja a 100%-ot. Ugyanakkor a viszonylag szegényes telepített infrastruktúra, az Internet-használat alacsony mértéke és a széles sáv használatának lassú emelkedése - hogy az üzleti és a jogi környezet gyengeségeit, illetve az ICT politika kormányzati végrehajtásának hiányosságait ne is említsük - a régió legtöbb országában továbbra is akadályát jelenti a digitális technológián alapuló fejlődésnek.
Az országok többségében például a kormányok nem segítették a kényelmes távközlési vállalatokkal szemben kibontakozó éles versenyt, így azok továbbra is csak nagyon nehézkesen építik ki szélessávú hálózataikat és szolgáltatásaikat. Mindazonáltal az ez évi e-readiness elemzés szerint van néhány kiugró teljesítmény is a régióban, például Litvániáé (38.), amely két helyet lépett előre elsősorban az összes csatlakoztathatósági mutató erőteljes javulásának köszönhetően, valamint Észtországé.
Az EU-tagság egyértelműen jót tett a régió legtöbb e-ready országának, mint ahogy mézesmadzag azok számára is, akik befelé vágynak az Unióba. Egy dolog biztos - minél stabilabb és átláthatóbb az üzleti, jogi és politikai környezet, annál nagyobb ösztönzést jelent az új technológia használata szempontjából. Ezt jól illusztrálja a VoIP fellendülő üzleti piaca, amit a régió kormányainak többsége adatszolgáltatásként kezelt, így nem esett a hangtelefóniás szolgáltatással kapcsolatos versenykorlátozások alá. Egy kutatóintézet - az IDC - tanulmánya szerint, 2004-hez képest a régióban tavaly ötszörösére emelkedett a VoIP percek száma, ezen belül is VoIP-használat tekintetében Lengyelország viszi el a pálmát.
A világ 2006-ban minden eddiginél inkább "e-ready" - az Internet-használók száma mára meghaladja az 1, a mobiltelefont használóké pedig a 2 milliárdot szerte a világon, ráadásul a legtöbb országban töretlen a fejlődés a technológiai terület szinte valamennyi mennyiségi mutatója tekintetében. Gyakorlatilag a 2006. évi e-readiness rangsorban szereplő összes ország növelni tudta pontjainak számát az elmúlt évhez képest. Sőt, a javulás - mind relatív, mind abszolút értelemben - nagyobb a ranglista alsóbb régióiban, mint az élen állók esetében. Ennek az eredménye, hogy a legjobbakat a mezőny többi tagjától elválasztó távolság csökkent. A világnak a digitális technológia használatán alapuló megosztottsága mára már messze nem az a szakadék, amitől néhány éve még annyian féltek - fejti ki Daniel Franklin, az Economist Intelligence Unit szerkesztőségi igazgatója.
Egy másik fajta különbség is csökkenőfélben van, esetünkben a rangsor első felében megtalálható országok között, a szélessávú szolgáltatás igénybevétele tekintetében. A vezető észak-ázsiaiak a szélessávú technológia bevezetésének hirtelen felgyorsításával a többi OECD ország elé vágtak. Az elmúlt két év során a széles sáv terjedésének üteme Dél-Koreában, Japánban és a hasonló országokban stabilizálódott, ugyanakkor az e-readiness tekintetében vezető többi ország, pl. Norvégia és Svájc, kezdték behozni lemaradásukat. A szélessávú csatlakoztathatóság mára egyre kevésbé tesz különbséget az e-readiness ranglistát vezető élboly országai között. Helyette olyan egyéb kritériumok jelentek meg jelentős differenciáló tényezőként, mint az innováció, az információk biztonsága és a kormányok digitális fejlődés iránti elkötelezettsége.
2000 óta az Economist Intelligence Unit minden évben közzéteszi a világ legnagyobb nemzetgazdaságait felölelő e-readiness rangsorát. Ehhez egy olyan modellt használ, amelyet az IBM Institute for Business Value-val közösen dolgozott ki. Amit egy ország esetében "e-readiness"-nek nevezünk, az az e-business környezet fejlettségének fokmérője, egy sor olyan tényező, amely együtt megmutatja, hogy egy piac mennyire vevő az Interneten alapuló lehetőségekre. Az ez évi eredmények arra vallanak, hogy az e-readiness kapufák kezdenek megrezegni.
George Pohle, az IBM Institute for Business Value intézetének főigazgatója szerint a gazdasági haladás egyre nagyobb mértékben függ a technológia használatához kapcsolódó innovációtól. Erről a következőket mondta: "Azokban a gazdaságokban, ahol az Internet és a kommunikációs technológiák mindenhol teret nyernek, a jövőbeli versenyképességet olyan új szolgáltatások megteremtése határozza majd meg, amelyek képesek kiaknázni ezt az infrastruktúrát".
Az idei rangsor alapján levont néhány fontosabb következtetés:
Európa őrzi dominanciáját. 2005-höz képest 2006-ban az élen állók legtöbbje egyszerre lépett előre, bár ennek mértéke szélesebb összevetésben nem volt nagy. Az idei rangsor első tíz helyéből hat helyen nyugat-európai országok állnak, ebből a skandinávok hármat foglalnak el. Dánia (1.), Svédország (4.) és Finnország (7.) továbbra is a legjobbak a csatlakoztathatóság olyan kulcsfontosságú területein, mint a mobiltelefonok és az Internet-használat elterjedtsége. 2006-ban a legnagyobb ugrást többek között Ausztrália (8.), Kanada (9.) - először kerülve be az első tíz közé - Litvánia (38.) és - a skála túlsó végén - Algéria (63.) hajtotta végre.
Az e-readiness felé vezető utak sokfélesége. A hálózatok fejlesztése komoly beruházásokat igényel, ez tagadhatatlan. De még a nagy infrastrukturális hiányokkal küszködő és az üzleti környezet dolgában gyengén álló országok is - pl. Bulgária (44.), India (53.) és Vietnám (66.) - növelik az e-readiness mértékét, ha másképp nem megy, akkor például az informatikai kiszervezési lehetőségek fejlesztésével. Hasonlóképpen - ezekben az országokban és a fejlődő világ más országaiban - a nyílt forráskódú szoftverek fokozódó térnyerése eredményezi azt, hogy a magán- és az állami szektor egyre szélesebb körben fér hozzá az információs technológiához.
Az innováció lankadatlan erővel folyik. A cégek számos országban új, még ki nem próbált üzleti modellekkel és eljárásokkal kísérleteznek - ezt az a fenyegetés is jól jelzi, amit az újonnan létesült "voice over IP" szolgáltatók folyamatosan jelentenek a távközlési cégekre nézve. Maguk a távközlési vállalatok is kihívás elé állítják a vezetékes szolgáltatókat és a műsorszórókat az IP televíziózás (IPTV) beindításával. Az innováció az állami szektorban is tovább tör előre, ennek legfigyelemreméltóbb példáit éppen Európa szolgáltatja, ahol az együttes magán/állami erőfeszítések eredményeképpen az e-kormányzás szolgáltatásai egyre elérhetőbbek az állampolgárok számára.