SG.hu
Tanulmány a magyar e-közigazgatásról
2005-ben minden korábbinál nyilvánvalóbbá vált, hogy az e-közigazgatás fejlesztése politikai prioritást élvez Európában, ami mögött az a markáns üzenet, elvárás fogalmazódik meg, hogy a közigazgatásnak minden eddiginél jobban kell szolgálnia a versenyképességet és a társadalmi befogadás növelésének folyamatát.
Hazánkban egyértelmű állampolgári igények fogalmazódnak meg a közszolgáltatásokat kényelmesebbé és gyorsabbá tevő elektronikus, online lehetőségek iránt. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok 18 százalékos arányával Magyarország az európai rangsor középmezőnyébe tartozik, azonban az igazi sikerek 2005-ben az előretekintő jogszabályok megszületésében születtek. Az idén első alkalommal elkészült, a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ E-közigazgatás éves jelentés célja, hogy értékelje, összegezze a közigazgatás modernizációjában kulcsszerepet játszó információs és kommunikációs technológiai eszközök által kiváltott társadalmi, gazdasági hatásokat, áttekintse az elmúlt egy év eredményeit, reflektáljon a hazai e-közigazgatás fejlődésének irányára, dinamikájára.
Az öregedő Európában a versenyképes kormányzat kialakítása különös hangsúllyal vetődik fel a szociális kiadások szükségszerű csökkentése, valamint a stagnáló gazdasági fejlődés szorításában. Az állampolgár-központú közigazgatás megteremtésének gondolata mellett a versenyképesség elősegítése áll a legfrissebb uniós politikai gondolkodás középpontjában az elektronikus közigazgatással kapcsolatban. Az e-közigazgatás fejlesztése révén a kormányzatok egyre inkább a versenyképességet befolyásolni képes szereplőkké válnak, így napjainkban az IKT eszközöket a közigazgatási munka modernizálására felhasználó politikai törekvések többszörös nyomás alatt születnek. Egyrészt magának a közigazgatásnak is versenyképessé kell válnia, másrészt a hatékonyabb működésével a gazdaság és a társadalom versenyképességét is szolgálnia kell.
A versenyképesség viszont nem szükségszerűen jelenti a kisebb létszámú apparátust, a tökéletes közszolgáltatás kialakítását, hanem sokkal inkább egy rugalmas, a változásokra gyorsan reagálni képes, a felhasználók igényeit kielégíteni képes közigazgatást feltételez. A kiemelt uniós prioritások között szerepel a befogadó e-közigazgatás koncepciója is, ami mögött az a cél húzódik meg, hogy az eddigieknél sokkal jobban vegyék figyelembe a felhasználók igényeit. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az elektronikus közigazgatás iránti társadalmi érdeklődés hiányát a regionális, lokális projektek során létrejövő tematikus közösségi fórumok segítségével igyekezzenek megteremteni, míg a társadalmi befogadást nehezítő tényezőket a teleházakkal és egyéb, az információs írástudás képességét elsajátító projektekkel próbálják megszüntetni.
E-közigazgatás magyarországi eredményei
Az Európai Unió tagállamaiban, átlagában a közhivatalok szolgáltatásainak 40 százaléka vehető igénybe elektronikus úton, interaktív módon. Ettől az újonnan csatlakozó 15 tagállam átlaga 10 százalékkal alacsonyabb szintű, ami átlagosan két esztendő lemaradást takar. Magyarország nem tűnik ki a környező országok felkészültségi szintjétől, de tegyük hozzá, hogy ehhez az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva hazánk jelentős előrelépést tett a 20 alapvető közszolgáltatás online elérhetősége terén, amely ráadásul nálunk 27 közigazgatási ügyre bővült. 2005 év végén a 27 szolgáltatásból 20 online is elérhető, míg a 2005-ben indult Ügyfélkapun keresztül elérhető űrlapok, formanyomtatványok száma eléri a kétszázat.
Figyelemre méltó az a jelenség is, hogy a magyarországi internetezők csoportján belül elsősorban a középkorúak és az idősebb korosztály érdeklődik az online ügyintézési lehetőségek iránt, viszont e felhasználói réteg aránya még olyan kicsi, hogy kevésbé érvényesül az az állampolgári, felhasználó nyomás, ami kényszerítő erővel hathat a közigazgatás elektronizációja irányába.
Az ITTK kutatócsoportja úgy látja, mindez jó esélyt nyújt arra, hogy az elektronikus ügyintézések irányában egyébként nyitott magyar társadalom számára az e-közigazgatási szolgáltatások még inkább vonzóvá váljanak, és így talán ez a terület ösztönzőleg hathat a háztartások, egyének digitális írástudásának növekedésére is. A társadalmi kényszerek hiányát kiválóan kompenzálta a magyar törvényalkotás, hiszen két olyan jogszabály is született 2005-ben, amelyek előremutató módon fogják kikényszeríteni az elektronikus ügymenetet a közigazgatásban, illetve fokozni fogják a közintézmények átláthatóságát.
Magyarország úttörő lendülettel szabályozta törvényben az elektronikus információszabadságot, és tette lehetővé törvényes keretek között a hozzáférést a közadatokhoz, melynek eredményeként két év alatt mintegy 25 ezer közhivatal adatai lesznek elérhetők az interneten keresztül.
A közigazgatási eljárásról szóló törvény egy több évtizedes jogszabályt újít fel, melynek értelmében 2005 végétől az ügyfélnek nem kell a hivatalok között ingáznia különböző adatokért, ha azok valahol már szerepelnek az állami/önkormányzati adatbázisokban, az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek. Ha mindezt a közigazgatás papír alapon fogja végezni, akkor működésképtelenné fog válni, hiszen már 2003-ban az önkormányzatoknál kezelt ügyiratok száma meghaladta a 27 milliót.
2006 legfontosabb feladatai
A közigazgatás reformja, azaz működésének ésszerűbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá tétele elengedhetetlen és sürgősen megoldandó feltétele a versenyképes magyar közigazgatás megteremtésének. Fontos kérdés, hogy a döntéshozók mennyire fogják kihasználni a "kreatív rombolás" nyújtotta lehetőségeket, milyen mértékben kerülnek előtérbe az IKT eszközök által nyújtott előnyök kihasználása a szolgáltató-oldali folyamatok átalakításában, mennyire sikerül legyőzni a köztisztviselői, közalkalmazotti félelmeket.
A jövőben össze kell hangolni a mesterségesen szétválasztott központi és önkormányzati közigazgatás sok esetben párhuzamos elektronizációját is. Különösen igaz a koordinálatlan fejlesztési politika az európai uniós források szétosztásával történő fejlesztésekre, így itt is problémákat fognak szülni az egymással kommunikálni nem tudó rendszerek. Ugyanez a kérdés merül fel a koordináció nélküli nagy rendszerek párhuzamos fejlesztéseinél is.
2006 egyik lefontosabb kérdése az lesz, miként sikerül olyan támogató, az ügyfelek számára a használatot egyszerűbbé, átláthatóbbá tévő elektronikus közszolgáltatásokat beindítani, amelyek révén könnyebben beépülhetnek a köztudatba az információs és kommunikációs technológiai eszközök előnyei. Meglátásunk szerint az e-közigazgatás az információs társadalomnak az a területe lehet Magyarországon, amely miatt az állampolgárok hajlandóak megtanulni az IKT eszközök használatát. Az e-közigazgatási szolgáltatások eddigieknél sokkal intenzívebb népszerűsítésére lesz szükség, és arra, hogy szakképzett, segítői szolgáltatásokon, például IT-mentorokon keresztül megszólíthatóak legyenek mindazok, akik eddig nem akartak, tudtak élni ezekkel a lehetőségekkel. Amennyiben az e-polgárosodás folyamatát az elektronikus közigazgatás lehetőségei nem fogják megfelelő mértékben elősegíteni, úgy nem lesz sok értelme az informatikai fejlesztéseknek sem.
Hazánkban egyértelmű állampolgári igények fogalmazódnak meg a közszolgáltatásokat kényelmesebbé és gyorsabbá tevő elektronikus, online lehetőségek iránt. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok 18 százalékos arányával Magyarország az európai rangsor középmezőnyébe tartozik, azonban az igazi sikerek 2005-ben az előretekintő jogszabályok megszületésében születtek. Az idén első alkalommal elkészült, a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ E-közigazgatás éves jelentés célja, hogy értékelje, összegezze a közigazgatás modernizációjában kulcsszerepet játszó információs és kommunikációs technológiai eszközök által kiváltott társadalmi, gazdasági hatásokat, áttekintse az elmúlt egy év eredményeit, reflektáljon a hazai e-közigazgatás fejlődésének irányára, dinamikájára.
Az öregedő Európában a versenyképes kormányzat kialakítása különös hangsúllyal vetődik fel a szociális kiadások szükségszerű csökkentése, valamint a stagnáló gazdasági fejlődés szorításában. Az állampolgár-központú közigazgatás megteremtésének gondolata mellett a versenyképesség elősegítése áll a legfrissebb uniós politikai gondolkodás középpontjában az elektronikus közigazgatással kapcsolatban. Az e-közigazgatás fejlesztése révén a kormányzatok egyre inkább a versenyképességet befolyásolni képes szereplőkké válnak, így napjainkban az IKT eszközöket a közigazgatási munka modernizálására felhasználó politikai törekvések többszörös nyomás alatt születnek. Egyrészt magának a közigazgatásnak is versenyképessé kell válnia, másrészt a hatékonyabb működésével a gazdaság és a társadalom versenyképességét is szolgálnia kell.
A versenyképesség viszont nem szükségszerűen jelenti a kisebb létszámú apparátust, a tökéletes közszolgáltatás kialakítását, hanem sokkal inkább egy rugalmas, a változásokra gyorsan reagálni képes, a felhasználók igényeit kielégíteni képes közigazgatást feltételez. A kiemelt uniós prioritások között szerepel a befogadó e-közigazgatás koncepciója is, ami mögött az a cél húzódik meg, hogy az eddigieknél sokkal jobban vegyék figyelembe a felhasználók igényeit. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az elektronikus közigazgatás iránti társadalmi érdeklődés hiányát a regionális, lokális projektek során létrejövő tematikus közösségi fórumok segítségével igyekezzenek megteremteni, míg a társadalmi befogadást nehezítő tényezőket a teleházakkal és egyéb, az információs írástudás képességét elsajátító projektekkel próbálják megszüntetni.
E-közigazgatás magyarországi eredményei
Az Európai Unió tagállamaiban, átlagában a közhivatalok szolgáltatásainak 40 százaléka vehető igénybe elektronikus úton, interaktív módon. Ettől az újonnan csatlakozó 15 tagállam átlaga 10 százalékkal alacsonyabb szintű, ami átlagosan két esztendő lemaradást takar. Magyarország nem tűnik ki a környező országok felkészültségi szintjétől, de tegyük hozzá, hogy ehhez az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva hazánk jelentős előrelépést tett a 20 alapvető közszolgáltatás online elérhetősége terén, amely ráadásul nálunk 27 közigazgatási ügyre bővült. 2005 év végén a 27 szolgáltatásból 20 online is elérhető, míg a 2005-ben indult Ügyfélkapun keresztül elérhető űrlapok, formanyomtatványok száma eléri a kétszázat.
Figyelemre méltó az a jelenség is, hogy a magyarországi internetezők csoportján belül elsősorban a középkorúak és az idősebb korosztály érdeklődik az online ügyintézési lehetőségek iránt, viszont e felhasználói réteg aránya még olyan kicsi, hogy kevésbé érvényesül az az állampolgári, felhasználó nyomás, ami kényszerítő erővel hathat a közigazgatás elektronizációja irányába.
Az ITTK kutatócsoportja úgy látja, mindez jó esélyt nyújt arra, hogy az elektronikus ügyintézések irányában egyébként nyitott magyar társadalom számára az e-közigazgatási szolgáltatások még inkább vonzóvá váljanak, és így talán ez a terület ösztönzőleg hathat a háztartások, egyének digitális írástudásának növekedésére is. A társadalmi kényszerek hiányát kiválóan kompenzálta a magyar törvényalkotás, hiszen két olyan jogszabály is született 2005-ben, amelyek előremutató módon fogják kikényszeríteni az elektronikus ügymenetet a közigazgatásban, illetve fokozni fogják a közintézmények átláthatóságát.
Magyarország úttörő lendülettel szabályozta törvényben az elektronikus információszabadságot, és tette lehetővé törvényes keretek között a hozzáférést a közadatokhoz, melynek eredményeként két év alatt mintegy 25 ezer közhivatal adatai lesznek elérhetők az interneten keresztül.
A közigazgatási eljárásról szóló törvény egy több évtizedes jogszabályt újít fel, melynek értelmében 2005 végétől az ügyfélnek nem kell a hivatalok között ingáznia különböző adatokért, ha azok valahol már szerepelnek az állami/önkormányzati adatbázisokban, az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek. Ha mindezt a közigazgatás papír alapon fogja végezni, akkor működésképtelenné fog válni, hiszen már 2003-ban az önkormányzatoknál kezelt ügyiratok száma meghaladta a 27 milliót.
2006 legfontosabb feladatai
A közigazgatás reformja, azaz működésének ésszerűbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá tétele elengedhetetlen és sürgősen megoldandó feltétele a versenyképes magyar közigazgatás megteremtésének. Fontos kérdés, hogy a döntéshozók mennyire fogják kihasználni a "kreatív rombolás" nyújtotta lehetőségeket, milyen mértékben kerülnek előtérbe az IKT eszközök által nyújtott előnyök kihasználása a szolgáltató-oldali folyamatok átalakításában, mennyire sikerül legyőzni a köztisztviselői, közalkalmazotti félelmeket.
A jövőben össze kell hangolni a mesterségesen szétválasztott központi és önkormányzati közigazgatás sok esetben párhuzamos elektronizációját is. Különösen igaz a koordinálatlan fejlesztési politika az európai uniós források szétosztásával történő fejlesztésekre, így itt is problémákat fognak szülni az egymással kommunikálni nem tudó rendszerek. Ugyanez a kérdés merül fel a koordináció nélküli nagy rendszerek párhuzamos fejlesztéseinél is.
2006 egyik lefontosabb kérdése az lesz, miként sikerül olyan támogató, az ügyfelek számára a használatot egyszerűbbé, átláthatóbbá tévő elektronikus közszolgáltatásokat beindítani, amelyek révén könnyebben beépülhetnek a köztudatba az információs és kommunikációs technológiai eszközök előnyei. Meglátásunk szerint az e-közigazgatás az információs társadalomnak az a területe lehet Magyarországon, amely miatt az állampolgárok hajlandóak megtanulni az IKT eszközök használatát. Az e-közigazgatási szolgáltatások eddigieknél sokkal intenzívebb népszerűsítésére lesz szükség, és arra, hogy szakképzett, segítői szolgáltatásokon, például IT-mentorokon keresztül megszólíthatóak legyenek mindazok, akik eddig nem akartak, tudtak élni ezekkel a lehetőségekkel. Amennyiben az e-polgárosodás folyamatát az elektronikus közigazgatás lehetőségei nem fogják megfelelő mértékben elősegíteni, úgy nem lesz sok értelme az informatikai fejlesztéseknek sem.