Napi Online
Közösségi forradalom a világhálón
Paradigmaváltás zajlik az interneten - a Web 2.0-oldalakon a felhasználók egyre inkább aktív résztvevőjévé válnak a tartalom meghatározásának. Egyesek szerint a közösségi portálok akár a hagyományos média szerepét is átvehetik, mások úgy vélik, csupán újabb divathóbortról van szó.
A Web 2.0 fogalmát kitaláló számítógépes szakértő, Tim O'Reilly szerint a Web 1-et leginkább az jellemezte, hogy a tartalmakat viszonylag kevés szerző hozta létre viszonylag sok olvasó számára - nagyjából úgy, ahogyan a nyomtatott sajtónál is történik -, és eközben az olvasók ugyanúgy egy meghatározott helyről szerezték be az információkat, mintha az újságosnál vennének ízlésüknek megfelelő napilapot. Aki politikai hírekre volt kíváncsi, az a CNN-t vagy a BBC-t kereste fel; aki pedig a Microsofttal kapcsolatban akart megtudni valamit, az elment a vállalat weblapjára - olvasható Galántai Zoltán, BME-adjunktus és a Blogter Jövőnéző vezetőjének Web 2.0-t bemutató értekezésében.
Az ezredforduló környékén azonban kezdtek megváltozni a dolgok. Egyszerre felhasználók tömegei tették közzé véleményüket a hálón internetes napló (blog) formájában. Innentől kezdve viszont nem volt érvényes a "kevés író - sok olvasó" elv, ennek megfelelően nem működött az a szabály sem, mely szerint az információk egy (vagy legalábbis erősen korlátozott számú) helyre lennének koncentrálva - erre utal a social media kifejezés. Megszületett a "citizen journalism" (amit jobb híján még leginkább állampolgár-újságírásnak fordíthatnánk), és ezzel párhuzamosan a "dokumentumok webje" (ahol egy-egy hír leginkább egy-egy site-hoz vagy még inkább dokumentumhoz kötődött) az "adatok webje" kezdte felváltani, ahol az információkat számos forrásból szedik össze a felhasználok.
Arra pedig, hogy nem csupán maroknyi exhibicionista hálófüggő hobbijáról van szó, jó példa, hogy egy iraki háborúról tudósító blog nagyobb látogatottságot tudott elérni, mint a CNN vagy a BBC oldala. A Web 2.0 jellegzetessége ugyanakkor a tartalom és a forma (az adatbázis meg a szolgáltatás) szétválasztása, erre talán az RSS (Really Simple Syndication) technológia a legjobb példa, amely lehetővé teszi, hogy a honlapok folyamatos felkeresése helyett a felhasználó állandóan értesüljön a megjelenő hírekről - ilyen módon akár a hagyományos sajtófigyelést is felválthatja.
A Web 2.0 máig legfontosabb oldala a MySpace névre keresztelt közösségi portál, amely mára a világ ötödik leglátogatottabb oldalává vált, jelentősége alapján a Google-lel vetekszik, a zeneiparra gyakorolt hatása miatt pedig az új MTV-nek is nevezik. A közösségi hálón a felhasználók saját, személyre szabott profilt készíthetnek külön URL-lel, chatelhetnek, fotókat tölthetnek fel, üzeneteket és blogot írhatnak, kapcsolatokat gyűjthetnek, így többek között zenekarok számára nyújt lehetőséget, hogy számaikat feltöltve meginduljanak az ismertség felé.
Az oldal főleg a fiatalokat célozza meg - így kapta nevét a MySpace-generáció, akiknek már a szülei is interneteznek, ők maguk azonban napi több órát töltenek el online közösségeik társaságában. 2005 végén 20,6 millió felhasználó regisztráltatta magát az oldalon - jelentőségét jól példázza, hogy Robert Murdoch 580 millió dollárért szerezte meg a tulajdonosi jogokat tavaly ősszel. E tendenciába illik az about.com nevű véleménysite megvásárlása is - a The New York Timesnak, tehát egy hagyományos kiadónak 410 millió dollárt ért meg az oldal. Jellegzetes Web 2.0-jelenség a Wikipedia, a felhasználók által szerkesztett szabad enciklopédia, amely szintén kitermelte a maga közösségét, akik felelősségteljesen karbantartják a szócikkeket, és őrködnek a tartalom felett. A social media burjánzó világában ugyanakkor fénye mára kissé megkopott, legalábbis már nem számít a legmenőbb oldalak közé.
Ezzel szemben rendkívül felkapott a digg.com névre hallgató site, melynek lényege, hogy a regisztrált felhasználók linkeket töltenek fel az oldalra (az első feltöltő kommentárt is írhat a linkhez), a látogatók pedig érdeklődés alapján szavazhatnak a belinkelt oldalakra, a legtöbb szavazatot bíró hivatkozások kerülnek a lista élére - így maga a közösség szelektál és határozza meg, mely oldalak legfontosabbak számára.
Magyarországon a közösségi portál kifejezésről a legtöbbeknek talán az iWiw jut eszébe, ez azonban nem tekinthető klasszikus Web 2.0-oldalnak. Az első új generációs portál a 2005 végén indult blogter.hu nevű oldal, amely a legmodernebb, címkézős technikát alkalmazza, tudtuk meg Miskolczy Csaba ügyvezető igazgatótól. A technika lényege, hogy a felhasználók úgynevezett címkéket (tageket) adnak meg a bejegyzéseikhez, a szoftver ezt követően felajánlja nekik az azonos tartalmakat író más felhasználókat, egyúttal lehetővé téve közösségi szerveződést is a közös érdeklődési körök mentén. A blogter.hu-n jelenleg ötezer blog található, Magyarországon összesen 80-100 ezer közöttire tehető az internetes naplók száma.
A Web 2.0 fogalmát kitaláló számítógépes szakértő, Tim O'Reilly szerint a Web 1-et leginkább az jellemezte, hogy a tartalmakat viszonylag kevés szerző hozta létre viszonylag sok olvasó számára - nagyjából úgy, ahogyan a nyomtatott sajtónál is történik -, és eközben az olvasók ugyanúgy egy meghatározott helyről szerezték be az információkat, mintha az újságosnál vennének ízlésüknek megfelelő napilapot. Aki politikai hírekre volt kíváncsi, az a CNN-t vagy a BBC-t kereste fel; aki pedig a Microsofttal kapcsolatban akart megtudni valamit, az elment a vállalat weblapjára - olvasható Galántai Zoltán, BME-adjunktus és a Blogter Jövőnéző vezetőjének Web 2.0-t bemutató értekezésében.
Az ezredforduló környékén azonban kezdtek megváltozni a dolgok. Egyszerre felhasználók tömegei tették közzé véleményüket a hálón internetes napló (blog) formájában. Innentől kezdve viszont nem volt érvényes a "kevés író - sok olvasó" elv, ennek megfelelően nem működött az a szabály sem, mely szerint az információk egy (vagy legalábbis erősen korlátozott számú) helyre lennének koncentrálva - erre utal a social media kifejezés. Megszületett a "citizen journalism" (amit jobb híján még leginkább állampolgár-újságírásnak fordíthatnánk), és ezzel párhuzamosan a "dokumentumok webje" (ahol egy-egy hír leginkább egy-egy site-hoz vagy még inkább dokumentumhoz kötődött) az "adatok webje" kezdte felváltani, ahol az információkat számos forrásból szedik össze a felhasználok.
Arra pedig, hogy nem csupán maroknyi exhibicionista hálófüggő hobbijáról van szó, jó példa, hogy egy iraki háborúról tudósító blog nagyobb látogatottságot tudott elérni, mint a CNN vagy a BBC oldala. A Web 2.0 jellegzetessége ugyanakkor a tartalom és a forma (az adatbázis meg a szolgáltatás) szétválasztása, erre talán az RSS (Really Simple Syndication) technológia a legjobb példa, amely lehetővé teszi, hogy a honlapok folyamatos felkeresése helyett a felhasználó állandóan értesüljön a megjelenő hírekről - ilyen módon akár a hagyományos sajtófigyelést is felválthatja.
A Web 2.0 máig legfontosabb oldala a MySpace névre keresztelt közösségi portál, amely mára a világ ötödik leglátogatottabb oldalává vált, jelentősége alapján a Google-lel vetekszik, a zeneiparra gyakorolt hatása miatt pedig az új MTV-nek is nevezik. A közösségi hálón a felhasználók saját, személyre szabott profilt készíthetnek külön URL-lel, chatelhetnek, fotókat tölthetnek fel, üzeneteket és blogot írhatnak, kapcsolatokat gyűjthetnek, így többek között zenekarok számára nyújt lehetőséget, hogy számaikat feltöltve meginduljanak az ismertség felé.
Az oldal főleg a fiatalokat célozza meg - így kapta nevét a MySpace-generáció, akiknek már a szülei is interneteznek, ők maguk azonban napi több órát töltenek el online közösségeik társaságában. 2005 végén 20,6 millió felhasználó regisztráltatta magát az oldalon - jelentőségét jól példázza, hogy Robert Murdoch 580 millió dollárért szerezte meg a tulajdonosi jogokat tavaly ősszel. E tendenciába illik az about.com nevű véleménysite megvásárlása is - a The New York Timesnak, tehát egy hagyományos kiadónak 410 millió dollárt ért meg az oldal. Jellegzetes Web 2.0-jelenség a Wikipedia, a felhasználók által szerkesztett szabad enciklopédia, amely szintén kitermelte a maga közösségét, akik felelősségteljesen karbantartják a szócikkeket, és őrködnek a tartalom felett. A social media burjánzó világában ugyanakkor fénye mára kissé megkopott, legalábbis már nem számít a legmenőbb oldalak közé.
Ezzel szemben rendkívül felkapott a digg.com névre hallgató site, melynek lényege, hogy a regisztrált felhasználók linkeket töltenek fel az oldalra (az első feltöltő kommentárt is írhat a linkhez), a látogatók pedig érdeklődés alapján szavazhatnak a belinkelt oldalakra, a legtöbb szavazatot bíró hivatkozások kerülnek a lista élére - így maga a közösség szelektál és határozza meg, mely oldalak legfontosabbak számára.
Magyarországon a közösségi portál kifejezésről a legtöbbeknek talán az iWiw jut eszébe, ez azonban nem tekinthető klasszikus Web 2.0-oldalnak. Az első új generációs portál a 2005 végén indult blogter.hu nevű oldal, amely a legmodernebb, címkézős technikát alkalmazza, tudtuk meg Miskolczy Csaba ügyvezető igazgatótól. A technika lényege, hogy a felhasználók úgynevezett címkéket (tageket) adnak meg a bejegyzéseikhez, a szoftver ezt követően felajánlja nekik az azonos tartalmakat író más felhasználókat, egyúttal lehetővé téve közösségi szerveződést is a közös érdeklődési körök mentén. A blogter.hu-n jelenleg ötezer blog található, Magyarországon összesen 80-100 ezer közöttire tehető az internetes naplók száma.