Figyelőnet
Web 2 - szép, új virtuális világ
Pontosabb, személyre szabott információt, gyors online munkát, testreszabható webes felületeket és szolgáltatásokat, közösségi internetezést és csoportos, együttműködő munkavégzést ígér a web 2-ként emlegetett új internetes hullám.
A web 2 nem különül el szervesen az eddigi webes világtól programozási nyelvében, technológiájában, architektúrájában. Mégis számos olyan szolgáltatás jelenik meg az interneten mostanában, amiről érezhetjük, hogy "ez egy kicsit más mint a többi". A Wikipédia az alábbiakban határozza meg a web 2 legfőbb jellegzetességeit:
- elkülönült adat és funkciótároló weboldalak helyett a felhasználók számára műveleteket végző weboldalak
- társas jelenség, melyben adott közösségek hoznak létre, és publikálnak internetes tartalmakat decentralizáltan, döntéshozó központ és egyének nélkül
- a web és a PC közötti határvonal további elmosódása - a desktopon internetes alkalmazások futnak, és a weben az asztalihoz hasonló alkalmazásokat futtatunk
- jobban kategorizált, szervezett, kulcsszavakkal címkézett tartalmak
- újabb internetes gazdasági robbanás, szolgáltatás alapú internet
A web 2 fontos motorja egy egyszerű, de jelentős technológiai újítás a weboldalakon:az oldalfrissülés nélküli tartalomfrissülés. A web 1.0 technológiája arra épül, hogy ha új információt szeretnénk kapni, vagy küldeni egy weboldalnak, akkor ehhez előbb egy új oldalnak kell betöltődnie. Tehát kérünk, vagy küldünk valamit, új oldalra jutunk és megkapjuk az eredményt. Közben telik az idő, várni kell, hogy letöltődjön az oldal és unatkozunk. A problémát nem szabad alábecsülni, hiszen az internet használata még mindig nehézkes, ha egy asztali program működéséhez hasonlítjuk.
Erre a gondra jelent orvosságot az úgynevezett AJAX (aszinkron java szkript és xml), technológia amikor is az oldal bizonyos kisebb részei frissülnek az egész oldal letöltődése nélkül. Az eredmény: olyan élmény, mintha egy asztali alkalmazást használnánk, ahol megszűnik a gombnyomások, kattintások közti új oldalra navigálás, vagyis a kattintásokkal szinte egyidőben kapjuk meg az eredményt.
A web 2.0 kétségtelenül megérkezett a gyakorlatban is. Számos olyan szolgáltatás jelent már meg napjainkban a piacon, melyek a Web 2 filozófiája alapján működnek. A Google folyamatosan jelenik meg még tesztelés alatt álló, de már publikus szolgáltatásaival (Orkut, GMail, Google Reader, Google Homepage, Google Map). A Yahoo szintén fejleszt, és komoly felvásárlásba kezdett a független web 2 oldalak területén. Megvásárolta (és ezzel felváltotta saját online képgalériáját) a flickr.com kanadai cég szolgáltatását, megvette a Konfabulator nevű, apró asztalra integrálható internetes mini alkalmazások fejlesztési platformját. Létrehozta a 360.yahoo.com közösségi blog és tartalommegosztó szolgáltatását, valamint az answers.yahoo.com - közösségi tudást kiaknázó oldalát.
Egy szintén érdekes független weboldal a Writely: erre a weboldalra feltölthetjük szerkesztendő dokumentumainkat, amiket azután itt tárolhatunk és akár egyszerre többen is szerkeszthetünk hagyományos internetes böngészőnkben, szövegszerkesztő nélkül. Ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy mindinkább komplex módon használjuk, alakítjuk az adott weboldalakat, nem csak olvassuk, írjuk őket, illetve csak a megfelelő információkat juttatja el a rendszer számunkra. Egy mondatban: már nem olvassuk a webet, hanem alakítjuk és erősen használjuk, dolgokat csinálunk rajta.
A web 2 technológiák fejlesztésekor nem a régről ismert hozzáállás uralkodik (titokban tartani és más szolgáltatásokkal inkompatibilis módon fejleszteni a saját szolgáltatásokat, saját formátumokat bevezetni) hanem épp ellenkezőleg: folyamatos fejlesztések révén a rendszerhez való kapcsolódási pontokat minél inkább publikált szabványokra alapozni, a felhasználókat folyamatosan információkkal ellátni és bátorítani az adott oldalhoz kapcsolódás alternatív lehetőségeiről - eszköztárak, publikált hozzáférési szabványok segítségével. A mai világban lehetetlen a technológiát titokban tartani, így a folyamatos úttörő fejlesztés, a minél kompatíbilisabb, együttműködőbb kialakítás az, ami lépéselőnyt biztosít a piacon.
Futnak már olyan projektek a világon, melyek azt próbálják megjósolni, mi jön a web 2 után. Ilyen a Croquet, ami egy olyan operációs rendszert szeretne kidolgozni, ami tökéletesen megvalósítja a rugalmas, egymáshoz számtalan módon kapcsolódni képes virtuális munkaterületet. Egy olyan operációs rendszerről álmodnak a fejlesztők, amiben - megfelelő jogosultság esetén - akár azt is láthatjuk, mit csinál a másik felhasználó éppen a gép előtt, ahol három dimenziós térben barangolva partnereinknek meg tudjuk mutatni aktuális dokumentumainkat.
A web 3-ban az előzetes elképzelések szerint eltűnik az internet és a felhasználó közti határ, állományainkat ugyanúgy elérhetjük saját mint egy másik gépéről. Azért persze ez inkább a megfoghatatlan, távoli jövő. Addig is itt a web 2.0, érdemes ismerkedni vele!
A web 2 nem különül el szervesen az eddigi webes világtól programozási nyelvében, technológiájában, architektúrájában. Mégis számos olyan szolgáltatás jelenik meg az interneten mostanában, amiről érezhetjük, hogy "ez egy kicsit más mint a többi". A Wikipédia az alábbiakban határozza meg a web 2 legfőbb jellegzetességeit:
- elkülönült adat és funkciótároló weboldalak helyett a felhasználók számára műveleteket végző weboldalak
- társas jelenség, melyben adott közösségek hoznak létre, és publikálnak internetes tartalmakat decentralizáltan, döntéshozó központ és egyének nélkül
- a web és a PC közötti határvonal további elmosódása - a desktopon internetes alkalmazások futnak, és a weben az asztalihoz hasonló alkalmazásokat futtatunk
- jobban kategorizált, szervezett, kulcsszavakkal címkézett tartalmak
- újabb internetes gazdasági robbanás, szolgáltatás alapú internet
A web 2 fontos motorja egy egyszerű, de jelentős technológiai újítás a weboldalakon:az oldalfrissülés nélküli tartalomfrissülés. A web 1.0 technológiája arra épül, hogy ha új információt szeretnénk kapni, vagy küldeni egy weboldalnak, akkor ehhez előbb egy új oldalnak kell betöltődnie. Tehát kérünk, vagy küldünk valamit, új oldalra jutunk és megkapjuk az eredményt. Közben telik az idő, várni kell, hogy letöltődjön az oldal és unatkozunk. A problémát nem szabad alábecsülni, hiszen az internet használata még mindig nehézkes, ha egy asztali program működéséhez hasonlítjuk.
Erre a gondra jelent orvosságot az úgynevezett AJAX (aszinkron java szkript és xml), technológia amikor is az oldal bizonyos kisebb részei frissülnek az egész oldal letöltődése nélkül. Az eredmény: olyan élmény, mintha egy asztali alkalmazást használnánk, ahol megszűnik a gombnyomások, kattintások közti új oldalra navigálás, vagyis a kattintásokkal szinte egyidőben kapjuk meg az eredményt.
A web 2.0 kétségtelenül megérkezett a gyakorlatban is. Számos olyan szolgáltatás jelent már meg napjainkban a piacon, melyek a Web 2 filozófiája alapján működnek. A Google folyamatosan jelenik meg még tesztelés alatt álló, de már publikus szolgáltatásaival (Orkut, GMail, Google Reader, Google Homepage, Google Map). A Yahoo szintén fejleszt, és komoly felvásárlásba kezdett a független web 2 oldalak területén. Megvásárolta (és ezzel felváltotta saját online képgalériáját) a flickr.com kanadai cég szolgáltatását, megvette a Konfabulator nevű, apró asztalra integrálható internetes mini alkalmazások fejlesztési platformját. Létrehozta a 360.yahoo.com közösségi blog és tartalommegosztó szolgáltatását, valamint az answers.yahoo.com - közösségi tudást kiaknázó oldalát.
Egy szintén érdekes független weboldal a Writely: erre a weboldalra feltölthetjük szerkesztendő dokumentumainkat, amiket azután itt tárolhatunk és akár egyszerre többen is szerkeszthetünk hagyományos internetes böngészőnkben, szövegszerkesztő nélkül. Ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy mindinkább komplex módon használjuk, alakítjuk az adott weboldalakat, nem csak olvassuk, írjuk őket, illetve csak a megfelelő információkat juttatja el a rendszer számunkra. Egy mondatban: már nem olvassuk a webet, hanem alakítjuk és erősen használjuk, dolgokat csinálunk rajta.
A web 2 technológiák fejlesztésekor nem a régről ismert hozzáállás uralkodik (titokban tartani és más szolgáltatásokkal inkompatibilis módon fejleszteni a saját szolgáltatásokat, saját formátumokat bevezetni) hanem épp ellenkezőleg: folyamatos fejlesztések révén a rendszerhez való kapcsolódási pontokat minél inkább publikált szabványokra alapozni, a felhasználókat folyamatosan információkkal ellátni és bátorítani az adott oldalhoz kapcsolódás alternatív lehetőségeiről - eszköztárak, publikált hozzáférési szabványok segítségével. A mai világban lehetetlen a technológiát titokban tartani, így a folyamatos úttörő fejlesztés, a minél kompatíbilisabb, együttműködőbb kialakítás az, ami lépéselőnyt biztosít a piacon.
Futnak már olyan projektek a világon, melyek azt próbálják megjósolni, mi jön a web 2 után. Ilyen a Croquet, ami egy olyan operációs rendszert szeretne kidolgozni, ami tökéletesen megvalósítja a rugalmas, egymáshoz számtalan módon kapcsolódni képes virtuális munkaterületet. Egy olyan operációs rendszerről álmodnak a fejlesztők, amiben - megfelelő jogosultság esetén - akár azt is láthatjuk, mit csinál a másik felhasználó éppen a gép előtt, ahol három dimenziós térben barangolva partnereinknek meg tudjuk mutatni aktuális dokumentumainkat.
A web 3-ban az előzetes elképzelések szerint eltűnik az internet és a felhasználó közti határ, állományainkat ugyanúgy elérhetjük saját mint egy másik gépéről. Azért persze ez inkább a megfoghatatlan, távoli jövő. Addig is itt a web 2.0, érdemes ismerkedni vele!
