Figyelőnet
Lendületben a digitális könyvtárak fejlesztése
Egyre népszerűbbek a digitális könyvek, a hangos könyvek, a felhasználók és a kiadók egyaránt felfedezték a digitális formátum előnyeit.
Az érdeklődés középpontjába került a digitális könyvek kérdése. A héten először találkoztak európai és tengerentúli szakértők a kontinens digitális könyvtárának ügyében. A megbeszélések célja, hogy lefektessék a program alap irányelveit. A tanácskozáson részt vettek a Google képviselői is. Az EU teljes támogatásáról biztosította a digitaliskönyvtár-program lelkes híveit. Az első ülést Viviane Reding, az EU információs társadalmakért és médiapolitikáért felelős biztosa vezette, aki néhány héttel ezelőtt az új könyvtár létrehozásáról szóló első terveket is bejelentette. A projekt célja egyértelmű: legkésőbb öt esztendőn belül mindenki online is hozzáférhessen az új könyvtárban összegyűjtött, 6 millió könyvből, dokumentumból és más iratokból álló gyűjteményhez.
A téma azért kapott elsőbbséget az EU kulturális terveiben, mivel ha képes rávenni az unió tagállamait, hogy támogassák a tervet, viszonylag hamar igen nagy tételszámú digitális könyvtárat állíthat fel. Teheti ezt anélkül, hogy óriási költségekkel terhelné az unió kulturális kereteit. A könyvtár felállítását már csak a vitatott szerzői jogok kérdése lassítja. A digitalizálási projekt egyébként az EU sokszínűségét is bizonyíthatja, hiszen számos országban létezik már nemzeti digitalizálási terv. A kormányok költségvetésük töredékéből könnyedén tehetik művészetük, kulturájuk egyes elemeit közkinccsé egy jól sikerült digitalizálási projekt keretében.
Az internet hamarosan a legjobb olvasási forrássá válhat a könyvrajongók számára. Az olvasók viszont az átláthatatlan könyvdömpingből könnyebben és lényegesen olcsóbban válaszhatják ki az őket érdeklő témákat. A nyomtatott formát ugyan nem fenyegeti a digitális változat, de láthatóan a felhasználók egyre nagyobb rétege használja az internetet szórakozásra, információszerzésre, tanulásra. Erre már a kiadók is ráébredtek, és különböző formában megkezdték a digitális terjesztést is. A növekvő nyomtatási költségek miatt egyre inkább megfontolandó a kiadók számára, hogy könyveiket milyen költségvetés mellet, milyen megjelenésben tervezzék. A könyvárak növekedése mellett már érdemes komolyan elgondolkozni a letölthető "text"-alapú, sőt a több munkával járó hangos könyvek piacra dobásán is.
A hazai kiadók közül is többen készítenek már digitális verziót kiadványaikból. Egyre többen tervezik, hogy letölthetővé teszik a műveket részben vagy egészben. Állításuk szerint óriási sikert aratott az olvasók között a hangos könyvek megjelenése is. A Kossuth Kiadó például minden hónapban újabb tételekkel gazdagítja sorozatát, amelyet hamarosan MP3-formátumban is elérhetővé szeretne tenni.
Az érdeklődés középpontjába került a digitális könyvek kérdése. A héten először találkoztak európai és tengerentúli szakértők a kontinens digitális könyvtárának ügyében. A megbeszélések célja, hogy lefektessék a program alap irányelveit. A tanácskozáson részt vettek a Google képviselői is. Az EU teljes támogatásáról biztosította a digitaliskönyvtár-program lelkes híveit. Az első ülést Viviane Reding, az EU információs társadalmakért és médiapolitikáért felelős biztosa vezette, aki néhány héttel ezelőtt az új könyvtár létrehozásáról szóló első terveket is bejelentette. A projekt célja egyértelmű: legkésőbb öt esztendőn belül mindenki online is hozzáférhessen az új könyvtárban összegyűjtött, 6 millió könyvből, dokumentumból és más iratokból álló gyűjteményhez.
A téma azért kapott elsőbbséget az EU kulturális terveiben, mivel ha képes rávenni az unió tagállamait, hogy támogassák a tervet, viszonylag hamar igen nagy tételszámú digitális könyvtárat állíthat fel. Teheti ezt anélkül, hogy óriási költségekkel terhelné az unió kulturális kereteit. A könyvtár felállítását már csak a vitatott szerzői jogok kérdése lassítja. A digitalizálási projekt egyébként az EU sokszínűségét is bizonyíthatja, hiszen számos országban létezik már nemzeti digitalizálási terv. A kormányok költségvetésük töredékéből könnyedén tehetik művészetük, kulturájuk egyes elemeit közkinccsé egy jól sikerült digitalizálási projekt keretében.
Az internet hamarosan a legjobb olvasási forrássá válhat a könyvrajongók számára. Az olvasók viszont az átláthatatlan könyvdömpingből könnyebben és lényegesen olcsóbban válaszhatják ki az őket érdeklő témákat. A nyomtatott formát ugyan nem fenyegeti a digitális változat, de láthatóan a felhasználók egyre nagyobb rétege használja az internetet szórakozásra, információszerzésre, tanulásra. Erre már a kiadók is ráébredtek, és különböző formában megkezdték a digitális terjesztést is. A növekvő nyomtatási költségek miatt egyre inkább megfontolandó a kiadók számára, hogy könyveiket milyen költségvetés mellet, milyen megjelenésben tervezzék. A könyvárak növekedése mellett már érdemes komolyan elgondolkozni a letölthető "text"-alapú, sőt a több munkával járó hangos könyvek piacra dobásán is.
A hazai kiadók közül is többen készítenek már digitális verziót kiadványaikból. Egyre többen tervezik, hogy letölthetővé teszik a műveket részben vagy egészben. Állításuk szerint óriási sikert aratott az olvasók között a hangos könyvek megjelenése is. A Kossuth Kiadó például minden hónapban újabb tételekkel gazdagítja sorozatát, amelyet hamarosan MP3-formátumban is elérhetővé szeretne tenni.