Először találkoztak európai és tengerentúli szakértők a kontinens digitális könyvtárának ügyében. A megbeszélések célja, hogy lefektessék a program alap irányelveit. A tanácskozáson részt vesznek a Google képviselői is.

Az első ülést Viviane Reding, az EU információs társadalmakért és médiapolitikáért felelős biztosa vezette, aki néhány héttel ezelőtt az új könyvtár létrehozásáról szóló első terveket is bejelentette. A projekt célja egyértelmű: legkésőbb öt esztendőn belül mindenki online is hozzáférhessen az új könyvtárban összegyűjtött, 6 millió könyvből, dokumentumból és más iratokból álló gyűjteményhez.

A megbeszélésen az egyik legfontosabb téma a szerzői és a szomszédos jogok témaköre volt. Mint ismeretes, korábban számos alkalommal felmerültek - elsősorban a Google könyvdigitalizálási projektjének kapcsán - olyan kérdések, miszerint mennyire sérülnek a szerzői és a szomszédos jogok a könyvek és más dokumentumok beszkennelésekor. Például gondot okoz, hogy az adott mű írójának örökösei nem mindig járulnak hozzá a digitalizáláshoz. A tárgyaláson jelen lévő szakemberek szerint az Európai Unió területén jelenleg hatályos szerzői jogi szabályozás megfelel a követelményeknek és az új európai digitális könyvtár létrehozása miatt nincs szükség a jogszabályok módosítására vagy kiegészítésére. Az európai múzeumok, könyvtárak és irattárak szerint azonban korántsem ilyen idilli a helyzet és igenis szükség volna további egyeztetésekre, illetve törvénymódosításokra is.

Érdekes ugyanakkor, hogy bár az új európai digitális könyvtárat az Európai Unió a Google könyvdigitalizálási programjának konkurenséül szánja, a tanácsadók között mégis helyet foglalhatott Nikesh Arora, az amerikai vállalat európai ügyekért is felelős alelnöke. A tanácsadó testületnek egyébként húsz tagja van, köztük található például a Thomson cég vezetője Franck Dangeard, valamint több könyvtáros és más szakember is. Minden tagot két évre választanak meg és lehetőség van a tanácsadók bármelyikének visszahívására.