A rendezők azt szeretnék elérni, hogy a világbajnokság a lehető legnagyobb rendben bonyolódjon le. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, többlépcsős számítógépes biztonsági folyamatot építenek ki.

Az idei futball-világbajnokság biztonsága volt az egyik fő témája a Berlini Kongresszusi Központban megrendezett 9. Európai Rendőrségi Konferenciának. A legfontosabb kérdés a rendbontók kiszűrése és a stadionoktól való távol tartása volt. Ehhez a szakemberek igyekeznek a legkorszerűbb informatikai rendszereket felhasználni.

A biztonsági rendszer első lépcsőjének az úgynevezett rádiótechnikás (RFID) azonosítóchippel ellátott belépőjegyek számítanak. Maguk a belépők nem tartalmaznak személyes adatokat, hanem csupán egy azonosító- és rendelőszámot. Amikor valaki rendel egy belépőt az interneten, akkor a rendszer automatikusan hozzárendel a jegyéhez egy azonosítószámot. Ez alapján - akár visszamenőleg is - bármikor kideríthető, hogy ki, mikor és honnan rendelte meg a belépőt. A megoldás előnye az is, hogy képes az úgynevezett szurkolói információk kijelzésére, így még véletlenül sem fordulhat elő, hogy valaki az ellenfél szurkolótáborának széksoraiban foglaljon helyet.

A szurkolók szűrése már a belépők megrendelésekor megtörténik. Amikor az operátorok beadják a rendszerbe az illető adatait, a központi számítógép azonnal lefuttat egy elemzést és kideríti, hogy az adott személy tagja-e valamilyen huligáncsoportnak vagy volt-e valaha bármelyik országban dolga a rendőrséggel.

Fast-ID - azonosítás másodpercek alatt

A biztonsági rendszer második lépcsőjét az úgynevezett Fast-ID mobil ujjlenyomat-azonosító rendszer jelenti, ami a levett mintákból - összevetve őket a belső memóriában tárolt információkkal - egy-két másodperc alatt képes megállapítani, hogy a rendőrök vagy a biztonságiak körözött személlyel állnak-e szemben vagy egy jogkövető állampolgárral.

Ezenkívül létezik egy Live-scanner nevű eszköz is, ami húsz másodpercen belül elküldi az adatokat a szövetség bűnügyi hivatal központi rendszerébe. E két készüléket egészíti ki a beléptető rendszerként is működő FIT-rendszer, ami képes komplett biometriai azonosítást végezni, így alkalmas az arcvonások vagy az írásjegyek azonosítására.

A harmadik lépcsőt a biztonsági kamerák jelentik, ezeket például Kaiserslauternben a Vodafone szerelte fel. Ezek a kamerák képesek a felvételeket valós időben a beépített rádióadójuk segítségével továbbítani a központi rendszerbe.

A katasztrófák megelőzéséért a deNIS hálózat felelős. Amennyiben valahol katasztrófariadót "fújnak", a rendszer képes a teljes mentési folyamat, illetve az egyes mentési részfeladatok irányítására. A deNIS-t a német Szövetségi Népességvédelmi és Katasztrófamentési Hivatal (BBK) vezetője, Christoph Unger a világ jelenlegi legmegbízhatóbb és legnagyobb teljesítményű mentési rendszerének nevezte. Érthető, hogy a németek meglehetősen optimistán várják a futball-világbajnokság megnyitóját.