Figyelőnet
A választásokig stagnál az IT-piac
Az állami megrendelések radikális visszaesése miatt szinte csak stagnált a hazai informatikai piac a tavalyi évben. A választásokig a piac szereplői nem számítanak változásra, ezt követően egy jó iparági stratégia és az EU-s források felpörgethetik a szektort, ami valóban húzóágazat lehet.
Élesedő verseny jellemzi a piacot, a magánszféra megrendelései viszonylag jól alakultak, ám a teljes forgalom akár 40 százalékát is elérő kormányzati beszerzések stagnáltak - a megkérdezett piaci szereplők egyöntetűen ebben jelölték meg a hazai IT-szektor igencsak lanyha forgalomnövekedésének okait. A 2005-ös esztendő tehát semmiképpen sem nevezhető jó évnek. A hazai IT-piac nagyságára - a cégek hiányos adatszolgáltatása miatt - leginkább csak becslések vannak. Az IDC nemzetközi piacelemző cég magyarországi vezetője, Komáromi Zoltán előzetes adatok alapján 2,252 milliárd dollárra, azaz közel 460 milliárd forintra becsüli a hazai informatikai piac 2005-ös forgalmát. "Abban biztosak lehetünk, hogy az egész éves, 5,7 százalékos növekedés némileg alacsonyabb dinamikát mutat, mint a 2004-es" - mondta Komáromi.
Ennél némileg pesszimistább az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Kovács Zoltán úgy vélekedett: a 2004-es 400 milliárd forint után idén nem lesz reálértékben növekedés. Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója ugyan reálisnak tartja az IDC előrejelzését, ám az év utolsó hónapjaiban megfigyelhető lassulás miatt elképzelhetőnek tartja, hogy a számot lefele, 2,2 milliárd dollárra kell majd módosítani. Az IDC adatai azt mutatják, hogy a piac hat főbb szegmenséből a szoftver és szolgáltatási, valamit a hálózati eszközök piaca emelkedett ki: a 8 és 9 százalék feletti növekedést mutató területek adták a dinamikát. Budafoki Róbert, a hálózati piac főszereplője, a Cisco Systems magyarországi vezetője ugyanakkor saját területéről 20-40 százalékos bővülésről számolt be lapunknak. "A hálózati eszközök piacán a legnagyobb fejlődést a kis-és középvállalkozások megrendelései jelentették, de a telekommunikációs szektorban zajló technológiai transzformáció is igen pozitív hatással járt a forgalmunkra" - közölte a Cisco vezetője.
Árzuhanás a hardverpiacon
Az idei év érdekessége a hardverpiac forgalmi értékének stagnálása. "Hozzá kell tenni, hogy ebben a szegmensben a 2004-es év kiemelkedő volt, a Sulinet program jelentősen megdobta az értékesítést" - mondja Komáromi. Míg 2004-ben a program keretében még 31 ezer PC-t értékesítettek, idén ez a szám kevesebb, mint a felére csökken. Az IDC adataiból ugyanakkor drasztikus áresés is kiolvasható: az összforgalom változatlansága mellett a laptopok értékesített darabszáma ugyanis 45, a desktopoké pedig 12 százalékkal nőtt, elérve így a 370 ezres értékesítési darabszámot. "Az asztali és a hordozható gépek közötti árolló összecsukódott, nagyon kelendőek a mobil hardverek" - mondta Beck György. A HP Magyarország vezérigazgatója ugyanakkor sajnálatos fejleménynek tartja, hogy a PC-beszerzéseknél a noname márkák ismét teret nyertek a nevesebb gyártók rovására, amelynek okát abban látja, hogy a vásárlásokat ismét csak az ár határozza meg.
Komáromi elmondta, hogy a szoftverpiacon a nagyvállalati szféra konszolidációs fázisba került. Kevés nagy bevezetés történt az évben, inkább a meglévő rendszerek bővítésére szántak forrásokat. A telítettség okán az IT-cégek már egy ideje a kisebb cégekre koncentrálnak, mind az ERP, mind pedig az adatbáziskezelő alkalmazások terén, az idei esztendőben így már a középvállalati szektor húzta a piacot. "A kkv-kra már minden szolgáltatónak vannak üzleti alkalmazásai, az idei esztendőben a nagy külföldi vállalatok, mint az SAP és a Microsoft jelentős eredményeket tudtak elérni" - mondta az IDC hazai vezetője, hozzátéve, hogy ezzel a piaci verseny is átalakult.
A nemzetközi cégek a hazai kisebb szoftverfejlesztők rovására növekednek, és Komáromi meglátása szerint emiatt sok vállalkozásnak be kell majd csuknia a boltot. "A kisebb cégek ajánlataiban a support szolgáltatás viszonylag alacsony részarányt képvisel a költségekből, árbevételük nagyobb mértékben függ az új üzletektől és kevesebb a supportból származó stabil árbevétel. Így amennyiben nem tudnak újabb és újabb megrendelések szerezni, hosszabb távon el fog fogyni körülöttük a levegő." A kkv-szegmensben ugyanakkor még hatalmas potenciál van. "Itt számos pályázati pénz is rendelkezésre áll, a kérdés csupán az, mennyire akarnak fejleszteni a kisebb vállalkozások" - dilemmázik Kovács Zoltán. Az IDC adatai azt mutatják, hogy az üzleti integráció és az informatikai biztonság is erős évet zárt. Ez utóbbinál megfigyelhető, hogy a szoftveres megoldások helyett egyre többen eszközalapú, többek között tűzfalas megoldásokat is választanak.
Az IT-szolgáltatások részszegmensben a 2005-ös év pozitív fejleménye az outsourcing volt, ezen belül is a hálózat- és a desktopüzemeltetés kihelyezése mutatta a legnagyobb fejlődést. "Ez ugyanis rugalmas, a magyar piac sajátosságaihoz jobban illeszthető, skálázhatóbb és kisebb üzleti kockázatot hordozó modell, mint a teljes körű outsourcing" - magyarázza Komáromi. A Mol Rt. például december közepén jelentette be, hogy mintegy 2,7 milliárd forint összértékű, három évre szóló erőforrás-kihelyezési megállapodást kötött a HP Magyarország Kft-vel. "Ez utóbbi szép példa, az igazi nagy áttörésre ugyanakkor még várni kell" - tette hozzá Beck György.
Még mindig a bankok költenek
A megrendelői oldalról nézve az IDC adatai azt mutatják, hogy a 2005-ös esztendőben is a banki szféra volt az egyik húzóágazat. "Abszolút értékben ugyan nem a pénzintézetek költöttek a legtöbbet IT-ra, de itt volt a legnagyobb a növekedés" - mondja Komáromi. A költések növekedése mögött a banki termékportfólió folyamatos bővülése, az egyre szélesebb fiókhálózat, az e-banking terjedése, és a front-end alkalmazások terjedése áll. Úgy tűnik, a hagyományosan nagy megrendelő telekommunikációs szektor is kezd magára találni.
A 3G-s szolgáltatások hazai elindulása, az IP-alapú hangszolgáltatások, a triple play és a mobiltartalommal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése, valamint a vállalatokon belüli hálózati alkalmazások gyors terjedése állt a növekedés hátterében. A gyártó iparágakat nem jellemezte jelentősebb növekedés: az itteni cégek még mindig meglehetősen hardverre orientáltak. "Ez a szektor még alacsonyabb fejlettségi szinten áll, magas fokon integrált, egységes rendszerek helyett inkább sok, szigetszerűen működő alkalmazást futtatnak" - mondta el Komáromi.
A kormányzati szektor kevesebbet költött, mint 2004-ben - állítják a piac szereplői, és legfőképp ennek tudják be az egész IT-szektor szerény teljesítményét. Az általános költségvetési megszorítások mellett a közbeszerzési tenderek folyamatos elhalasztása nagy bizonytalanságot keltett a piacon, pedig ahogy Beck fogalmazott "máshol az állami szféra a húzóágazat". "A közbeszerzések lassúak, bürokratikusak, minden döntést megtámadnak. Inkább fékként, mint piacserkentőként működött" - mondja az egyik külföldi cég kereskedelmi igazgatója. Az IVSZ elnöke szerint ugyanakkor a központi közbeszerzési eljárásokba beépítették a piac elvárásait, így az hatékonyabb lett. "Az egy másik történet, hogy bizonyos kiírásokat elhalasztottak vagy nem történtek meg" - mondja Kovács Zoltán.
A költségvetési megszorítások és a nehézkes közbeszerzés miatt a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező projektek (mint a schengeni határinformációs rendszer, a regionális egészségügyi fejlesztések vagy az egységesített adóbevallás) háttérbe szorultak, több el sem kezdődött. "Nem hosszú távú, komplexebb fejlesztések jellemezték az állami szférát, ami pénz volt, a nagyfokú bizonytalanságra tekintettel azt inkább gyorsan elköltötték, főleg hardverbeszerzésekre" - szól Komáromi értékelése. Problémaként jelentkezett az is, hogy egyszerre több kormányzati intézmény felel az informatikáért: van erre külön minisztérium, ám a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az EU-s pályázatokat koordinálja, az e-kormányzati feladatok pedig a Miniszterelnöki Hivatalnál vannak. "Sok szék között az asztal alá" - jellemezte a helyzetet a HP magyarországi vezetője.
A tavalyi esztendőben sok világcég, mint az IBM, a Cisco vagy az SAP fejlesztő-központot telepített Magyarországra. Ezt a piac szereplői pozitív fejleménynek értékelték, mivel az egyszerű össze-szereléshez képest ez egy jelentős hozzáadott értékkel bíró folyamat. Beck György és Budafoki Róbert is hozzátette ugyanakkor, hogy a kutatókapacitások idetelepítésének komoly gátja a kevés megfelelő szakember. "Korlátozott a specializált tudással rendelkező hazai szakmérnökök száma, így pedig nehéz lesz Indiával és Kínával versenyezni, ahol évente sok százezer mérnököt képeznek" - figyelmeztetett a Cisco magyarországi vezetője.
Pályázati források
A piac szereplői a kormányzati szabályozás terén pozitívumként emelték ki, hogy megszületett az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény, és módosult a közigazgatási eljárásról szóló jogszabály, ismertebb nevén a ket. Szintén fontos fejlemény, hogy a tavalyi évben több EU-s forrás is megnyílt az ágazat számára, mint a GVOP informatikával kapcsolatos pályázatai. "Ezek az extra pénzforrások amellett, hogy élénkítették a piacot, növelték az informatikai megoldások iránti fogékonyságot a kkv-szektorban és az új önkormányzati projektek révén új együttműködéseket indítottak el a piacon, jobban összeboronálva a nagy nemzetközi szolgáltatókat és a helyi rendszer-integrátorokat, alkalmazásfejlesztőket" - teszi hozzá Komáromi. Az operatív programokhoz kötődő pályázatok beadása és elbírálása is egyszerűsödött az év során.
Az operatív programot, és ezen túlmenően a kormányzat informatikával kapcsolatos stratégiáját azonban mégis sokan támadják. Beck György szerint az IT-szektor a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül alig 3-5 százalékos arányban részesült a forrásokból. Ezt az IVSZ is fájlalja, Kovács szerint az Európai Unióból érkező források legalább 15 százalékát - összhangban a már korábban deklarált célokkal - az infokommunikációs fejlesztésekre kellene fordítani. "Az e-önkormányzati fejlesztéseket támogató 4.3.1-es pályázat során közel 30 település kapott egyenként sok százmillió forintot úgy, hogy a rendszerek nem egységesen épülnek fel, nem lesz köztük átjárás, hiányzik a központi standard, a stratégia" - mondja Beck György. Kovács Zoltán egyenesen az "év legelkeserítőbb fejleményének" minősítette ezt a pályázatot, amely pénzben és időben egyaránt nagy veszteség.
Mi lesz idén?
Az állami szférában a 2006-os választásokig nem lesz pozitív fordulat - nyilatkoztak egyöntetűen a megkérdezett cégvezetők, így az év első felét elég sötéten látják. "Utána azonban radikális államháztartási reformok kellenek, ez pedig nem képzelhető el jelentős informatikai fejlesztések nélkül" - mondja Beck György. A szakma régóta harcol azért, hogy az infokommunikációs szektor, mint fejlesztési prioritás, önálló operatív programot kapjon a második Nemzeti Fejlesztési Tervben. "Már az idei év második felében lendületet adna, ha 2007-től az IT-fejlesztésekre valóban 15 százalék jutna az éves szinten 3 milliárd eurót meghaladó forrásokból" - mondja Kovács Zoltán. A források értelmes felhasználásához azonban szemléletváltás is szükséges. "Minden fejlesztésnek kellene informatikai részt is tartalmaznia, az ország így lesz csak versenyképes" - teszi hozzá Budafoki Róbert.
A piaci elemzők a hálózati eszközök, az IP-alapú hang és adatátvitel valamint a digitális tartalomgyártás terén várnak dinamikusabb növekedést az idei esztendőben. Paál Péter, az IBM Magyarország ügyvezetője az erőforrás-kihelyezés, azaz az outsourcing területén is felfutást vár. "Legyen ez az elv egyre vonzóbb a közszolgálati feladatok ellátásánál is, mert outsourcing-gal például több minisztérium igényét lehet összevontan kezelni és megoldani. Ez magasabb szolgáltatási színvonalat és alacsonyabb költségeket jelent, így duplán jól járnak az adófizetők" - mondta lapunknak. Az államháztartásba vetett nagy remények mellett a várakozások szerint folytatódik a bankszektor és a telekommunikációs iparág költekezése, de a nagy növekedési potenciált mindenki a kkv-kban látja.
Élesedő verseny jellemzi a piacot, a magánszféra megrendelései viszonylag jól alakultak, ám a teljes forgalom akár 40 százalékát is elérő kormányzati beszerzések stagnáltak - a megkérdezett piaci szereplők egyöntetűen ebben jelölték meg a hazai IT-szektor igencsak lanyha forgalomnövekedésének okait. A 2005-ös esztendő tehát semmiképpen sem nevezhető jó évnek. A hazai IT-piac nagyságára - a cégek hiányos adatszolgáltatása miatt - leginkább csak becslések vannak. Az IDC nemzetközi piacelemző cég magyarországi vezetője, Komáromi Zoltán előzetes adatok alapján 2,252 milliárd dollárra, azaz közel 460 milliárd forintra becsüli a hazai informatikai piac 2005-ös forgalmát. "Abban biztosak lehetünk, hogy az egész éves, 5,7 százalékos növekedés némileg alacsonyabb dinamikát mutat, mint a 2004-es" - mondta Komáromi.
Ennél némileg pesszimistább az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Kovács Zoltán úgy vélekedett: a 2004-es 400 milliárd forint után idén nem lesz reálértékben növekedés. Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója ugyan reálisnak tartja az IDC előrejelzését, ám az év utolsó hónapjaiban megfigyelhető lassulás miatt elképzelhetőnek tartja, hogy a számot lefele, 2,2 milliárd dollárra kell majd módosítani. Az IDC adatai azt mutatják, hogy a piac hat főbb szegmenséből a szoftver és szolgáltatási, valamit a hálózati eszközök piaca emelkedett ki: a 8 és 9 százalék feletti növekedést mutató területek adták a dinamikát. Budafoki Róbert, a hálózati piac főszereplője, a Cisco Systems magyarországi vezetője ugyanakkor saját területéről 20-40 százalékos bővülésről számolt be lapunknak. "A hálózati eszközök piacán a legnagyobb fejlődést a kis-és középvállalkozások megrendelései jelentették, de a telekommunikációs szektorban zajló technológiai transzformáció is igen pozitív hatással járt a forgalmunkra" - közölte a Cisco vezetője.
Árzuhanás a hardverpiacon
Az idei év érdekessége a hardverpiac forgalmi értékének stagnálása. "Hozzá kell tenni, hogy ebben a szegmensben a 2004-es év kiemelkedő volt, a Sulinet program jelentősen megdobta az értékesítést" - mondja Komáromi. Míg 2004-ben a program keretében még 31 ezer PC-t értékesítettek, idén ez a szám kevesebb, mint a felére csökken. Az IDC adataiból ugyanakkor drasztikus áresés is kiolvasható: az összforgalom változatlansága mellett a laptopok értékesített darabszáma ugyanis 45, a desktopoké pedig 12 százalékkal nőtt, elérve így a 370 ezres értékesítési darabszámot. "Az asztali és a hordozható gépek közötti árolló összecsukódott, nagyon kelendőek a mobil hardverek" - mondta Beck György. A HP Magyarország vezérigazgatója ugyanakkor sajnálatos fejleménynek tartja, hogy a PC-beszerzéseknél a noname márkák ismét teret nyertek a nevesebb gyártók rovására, amelynek okát abban látja, hogy a vásárlásokat ismét csak az ár határozza meg.
Komáromi elmondta, hogy a szoftverpiacon a nagyvállalati szféra konszolidációs fázisba került. Kevés nagy bevezetés történt az évben, inkább a meglévő rendszerek bővítésére szántak forrásokat. A telítettség okán az IT-cégek már egy ideje a kisebb cégekre koncentrálnak, mind az ERP, mind pedig az adatbáziskezelő alkalmazások terén, az idei esztendőben így már a középvállalati szektor húzta a piacot. "A kkv-kra már minden szolgáltatónak vannak üzleti alkalmazásai, az idei esztendőben a nagy külföldi vállalatok, mint az SAP és a Microsoft jelentős eredményeket tudtak elérni" - mondta az IDC hazai vezetője, hozzátéve, hogy ezzel a piaci verseny is átalakult.
A nemzetközi cégek a hazai kisebb szoftverfejlesztők rovására növekednek, és Komáromi meglátása szerint emiatt sok vállalkozásnak be kell majd csuknia a boltot. "A kisebb cégek ajánlataiban a support szolgáltatás viszonylag alacsony részarányt képvisel a költségekből, árbevételük nagyobb mértékben függ az új üzletektől és kevesebb a supportból származó stabil árbevétel. Így amennyiben nem tudnak újabb és újabb megrendelések szerezni, hosszabb távon el fog fogyni körülöttük a levegő." A kkv-szegmensben ugyanakkor még hatalmas potenciál van. "Itt számos pályázati pénz is rendelkezésre áll, a kérdés csupán az, mennyire akarnak fejleszteni a kisebb vállalkozások" - dilemmázik Kovács Zoltán. Az IDC adatai azt mutatják, hogy az üzleti integráció és az informatikai biztonság is erős évet zárt. Ez utóbbinál megfigyelhető, hogy a szoftveres megoldások helyett egyre többen eszközalapú, többek között tűzfalas megoldásokat is választanak.
Az IT-szolgáltatások részszegmensben a 2005-ös év pozitív fejleménye az outsourcing volt, ezen belül is a hálózat- és a desktopüzemeltetés kihelyezése mutatta a legnagyobb fejlődést. "Ez ugyanis rugalmas, a magyar piac sajátosságaihoz jobban illeszthető, skálázhatóbb és kisebb üzleti kockázatot hordozó modell, mint a teljes körű outsourcing" - magyarázza Komáromi. A Mol Rt. például december közepén jelentette be, hogy mintegy 2,7 milliárd forint összértékű, három évre szóló erőforrás-kihelyezési megállapodást kötött a HP Magyarország Kft-vel. "Ez utóbbi szép példa, az igazi nagy áttörésre ugyanakkor még várni kell" - tette hozzá Beck György.
Még mindig a bankok költenek
A megrendelői oldalról nézve az IDC adatai azt mutatják, hogy a 2005-ös esztendőben is a banki szféra volt az egyik húzóágazat. "Abszolút értékben ugyan nem a pénzintézetek költöttek a legtöbbet IT-ra, de itt volt a legnagyobb a növekedés" - mondja Komáromi. A költések növekedése mögött a banki termékportfólió folyamatos bővülése, az egyre szélesebb fiókhálózat, az e-banking terjedése, és a front-end alkalmazások terjedése áll. Úgy tűnik, a hagyományosan nagy megrendelő telekommunikációs szektor is kezd magára találni.
A 3G-s szolgáltatások hazai elindulása, az IP-alapú hangszolgáltatások, a triple play és a mobiltartalommal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése, valamint a vállalatokon belüli hálózati alkalmazások gyors terjedése állt a növekedés hátterében. A gyártó iparágakat nem jellemezte jelentősebb növekedés: az itteni cégek még mindig meglehetősen hardverre orientáltak. "Ez a szektor még alacsonyabb fejlettségi szinten áll, magas fokon integrált, egységes rendszerek helyett inkább sok, szigetszerűen működő alkalmazást futtatnak" - mondta el Komáromi.
A kormányzati szektor kevesebbet költött, mint 2004-ben - állítják a piac szereplői, és legfőképp ennek tudják be az egész IT-szektor szerény teljesítményét. Az általános költségvetési megszorítások mellett a közbeszerzési tenderek folyamatos elhalasztása nagy bizonytalanságot keltett a piacon, pedig ahogy Beck fogalmazott "máshol az állami szféra a húzóágazat". "A közbeszerzések lassúak, bürokratikusak, minden döntést megtámadnak. Inkább fékként, mint piacserkentőként működött" - mondja az egyik külföldi cég kereskedelmi igazgatója. Az IVSZ elnöke szerint ugyanakkor a központi közbeszerzési eljárásokba beépítették a piac elvárásait, így az hatékonyabb lett. "Az egy másik történet, hogy bizonyos kiírásokat elhalasztottak vagy nem történtek meg" - mondja Kovács Zoltán.
A költségvetési megszorítások és a nehézkes közbeszerzés miatt a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező projektek (mint a schengeni határinformációs rendszer, a regionális egészségügyi fejlesztések vagy az egységesített adóbevallás) háttérbe szorultak, több el sem kezdődött. "Nem hosszú távú, komplexebb fejlesztések jellemezték az állami szférát, ami pénz volt, a nagyfokú bizonytalanságra tekintettel azt inkább gyorsan elköltötték, főleg hardverbeszerzésekre" - szól Komáromi értékelése. Problémaként jelentkezett az is, hogy egyszerre több kormányzati intézmény felel az informatikáért: van erre külön minisztérium, ám a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az EU-s pályázatokat koordinálja, az e-kormányzati feladatok pedig a Miniszterelnöki Hivatalnál vannak. "Sok szék között az asztal alá" - jellemezte a helyzetet a HP magyarországi vezetője.
A tavalyi esztendőben sok világcég, mint az IBM, a Cisco vagy az SAP fejlesztő-központot telepített Magyarországra. Ezt a piac szereplői pozitív fejleménynek értékelték, mivel az egyszerű össze-szereléshez képest ez egy jelentős hozzáadott értékkel bíró folyamat. Beck György és Budafoki Róbert is hozzátette ugyanakkor, hogy a kutatókapacitások idetelepítésének komoly gátja a kevés megfelelő szakember. "Korlátozott a specializált tudással rendelkező hazai szakmérnökök száma, így pedig nehéz lesz Indiával és Kínával versenyezni, ahol évente sok százezer mérnököt képeznek" - figyelmeztetett a Cisco magyarországi vezetője.
Pályázati források
A piac szereplői a kormányzati szabályozás terén pozitívumként emelték ki, hogy megszületett az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény, és módosult a közigazgatási eljárásról szóló jogszabály, ismertebb nevén a ket. Szintén fontos fejlemény, hogy a tavalyi évben több EU-s forrás is megnyílt az ágazat számára, mint a GVOP informatikával kapcsolatos pályázatai. "Ezek az extra pénzforrások amellett, hogy élénkítették a piacot, növelték az informatikai megoldások iránti fogékonyságot a kkv-szektorban és az új önkormányzati projektek révén új együttműködéseket indítottak el a piacon, jobban összeboronálva a nagy nemzetközi szolgáltatókat és a helyi rendszer-integrátorokat, alkalmazásfejlesztőket" - teszi hozzá Komáromi. Az operatív programokhoz kötődő pályázatok beadása és elbírálása is egyszerűsödött az év során.
Az operatív programot, és ezen túlmenően a kormányzat informatikával kapcsolatos stratégiáját azonban mégis sokan támadják. Beck György szerint az IT-szektor a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül alig 3-5 százalékos arányban részesült a forrásokból. Ezt az IVSZ is fájlalja, Kovács szerint az Európai Unióból érkező források legalább 15 százalékát - összhangban a már korábban deklarált célokkal - az infokommunikációs fejlesztésekre kellene fordítani. "Az e-önkormányzati fejlesztéseket támogató 4.3.1-es pályázat során közel 30 település kapott egyenként sok százmillió forintot úgy, hogy a rendszerek nem egységesen épülnek fel, nem lesz köztük átjárás, hiányzik a központi standard, a stratégia" - mondja Beck György. Kovács Zoltán egyenesen az "év legelkeserítőbb fejleményének" minősítette ezt a pályázatot, amely pénzben és időben egyaránt nagy veszteség.
Mi lesz idén?
Az állami szférában a 2006-os választásokig nem lesz pozitív fordulat - nyilatkoztak egyöntetűen a megkérdezett cégvezetők, így az év első felét elég sötéten látják. "Utána azonban radikális államháztartási reformok kellenek, ez pedig nem képzelhető el jelentős informatikai fejlesztések nélkül" - mondja Beck György. A szakma régóta harcol azért, hogy az infokommunikációs szektor, mint fejlesztési prioritás, önálló operatív programot kapjon a második Nemzeti Fejlesztési Tervben. "Már az idei év második felében lendületet adna, ha 2007-től az IT-fejlesztésekre valóban 15 százalék jutna az éves szinten 3 milliárd eurót meghaladó forrásokból" - mondja Kovács Zoltán. A források értelmes felhasználásához azonban szemléletváltás is szükséges. "Minden fejlesztésnek kellene informatikai részt is tartalmaznia, az ország így lesz csak versenyképes" - teszi hozzá Budafoki Róbert.
A piaci elemzők a hálózati eszközök, az IP-alapú hang és adatátvitel valamint a digitális tartalomgyártás terén várnak dinamikusabb növekedést az idei esztendőben. Paál Péter, az IBM Magyarország ügyvezetője az erőforrás-kihelyezés, azaz az outsourcing területén is felfutást vár. "Legyen ez az elv egyre vonzóbb a közszolgálati feladatok ellátásánál is, mert outsourcing-gal például több minisztérium igényét lehet összevontan kezelni és megoldani. Ez magasabb szolgáltatási színvonalat és alacsonyabb költségeket jelent, így duplán jól járnak az adófizetők" - mondta lapunknak. Az államháztartásba vetett nagy remények mellett a várakozások szerint folytatódik a bankszektor és a telekommunikációs iparág költekezése, de a nagy növekedési potenciált mindenki a kkv-kban látja.