SG.hu·
Kevés hasznot hoznak az informatikai fejlesztések
Az informatikai projektek várt hasznának több mint negyede elvész, elsősorban azért, mert a cégek nem menedzselik megfelelően a projekteket azok teljes életciklusán keresztül - ez derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből. A jelentés megállapításai a magyarországi cégekre is jellemzőek.
A KPMG 22 ország 600 vállalatát értékelő vizsgálata szerint a komplex IT-projektek jelentős része nem termeli a remélt értéket - a válaszadók csaknem fele jelezte, hogy az elmúlt évben legalább egy területen sikertelen volt saját informatikai projektje. A vizsgálat készítői szerint ez jelentős előrelépés, hiszen a KPMG hasonló, 2003-as felmérésében még a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt hasonlóan. A jelentés legfőbb tanulsága azonban ennek ellenére is az, hogy a cégek 86 százaléka panaszolta: a projekt végeredményekor a kitűzött megtérülési célok akár negyedéről is le kellett mondaniuk. A jelentés szerint tavaly a vizsgált szervezetek 81 százalékánál emelkedett az új fejlesztések száma és 88 százalékuknál nőtt a projekt összetettsége, míg a fejlesztésekre szánt költségvetés összesen 79 százalékkal lett magasabb.
A felmérés egyik irányítója, Mark Tims, a KPMG it-fejlesztésekért felelős partnere szerint a projektek számának és összetettségének növekedését alapvetően három tényező hajtja: "Az új termékek, szolgáltatások és az üzleti folyamatok fejlesztése áll a növekvő projektaktivitás hátterében az esetek 74 százalékában. A megkérdezett cégek 48 százalékánál a projektek számának növekedését technológiai frissítések indokolták, míg a cégek 24 százalékánál a szabályozási környezet változása és az azoknak való megfelelés vezetett a projektek számának növekedéséhez." Tims szerint a projektek volumene növekedésének összességében nagyobb megtérülést kellene eredményeznie a cégek számára, de a felmérés azt mutatja, hogy a projektek várt megtérülésének jelentős része továbbra sem teljesül. "Ennél is nagyobb bajnak tűnik, hogy mindezért senki sem felelős, mintha a majdnem jó is elég jó mentalitás érvényesülne" - mondta Mark Tims.
Az elemzés írói szerint a sikert ma egyre inkább a várt előnyök, a megtérülés realizálásaként értelmezik, szemben a hagyományos idő- és költségterven belüli szemléletmóddal. Miközben a cégek felső vezetése egyre inkább mérhető üzleti hasznok elérése érdekében engedélyezi a projekteket, meglepő, hogy a cégek 59 százaléka sem informálisan, sem formálisan nem ellenőrzi, hogy a kitűzött megtérülési célok teljesülnek-e. Ebből az is következik, hogy a remélt haszon elmaradásának aránya a valóságban a mértnél is nagyobb lehet - állítják az elemzők.
A magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere, Székely Zoltán szerint a hazai it-fejlesztések nemzetközi összehasonlításban ugyan általában kisebb méretűek, de nálunk is egyre összetettebbek. "Amikor a cég vezetése egy tervezett nagyobb informatikai fejlesztésről dönt, akkor nálunk is előtérbe kerülnek ezek a paraméterek - például a Total Cost of Ownership (TCO) vagy a Return on Investment (ROI). A projekt megvalósításakor és a végső értékeléskor ugyanakkor már nem ezek a legfőbb mérőszámok - azaz a nemzetközi eredményekhez hasonlóan nálunk is jellemző, hogy a fejlesztés során a várt haszon egy része egyszerűen elvész vagy egyszerűen nem ismert" - hangsúlyozza Székely Zoltán. Véleménye szerint ennek az a fő oka, hogy az egyre összetettebb hazai it-fejlesztések irányításánál gyakran hiányzik a megfelelő projektmenedzsment.
"Néhány nagyobb társaságnál - néha még a közszférában is - felismerték ennek jelentőségét, és képzett, többéves tapasztalattal rendelkező projektmenedzsert bíznak meg a feladattal. Tapasztalataink szerint vagy a cégen belül, saját erőforrásokból építik fel a szükséges projektmenedzsment-kompetenciákat, gyakran külső képzések, tanácsadók segítségével, vagy a feladattal eleve külső projektmenedzsment-csapatot bíznak meg" - magyarázza Székely. "Mindkét megoldásnál alapvető fontosságú, hogy a fejlesztés irányítója ne csak az idő- és költségbeli megtérülésre figyeljen, hanem ügyeljen a cégvezetés által kitűzött célok és a lényeges üzleti előnyök, hasznok realizálására is" - tette hozzá a KPMG partnere.
A KPMG 22 ország 600 vállalatát értékelő vizsgálata szerint a komplex IT-projektek jelentős része nem termeli a remélt értéket - a válaszadók csaknem fele jelezte, hogy az elmúlt évben legalább egy területen sikertelen volt saját informatikai projektje. A vizsgálat készítői szerint ez jelentős előrelépés, hiszen a KPMG hasonló, 2003-as felmérésében még a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt hasonlóan. A jelentés legfőbb tanulsága azonban ennek ellenére is az, hogy a cégek 86 százaléka panaszolta: a projekt végeredményekor a kitűzött megtérülési célok akár negyedéről is le kellett mondaniuk. A jelentés szerint tavaly a vizsgált szervezetek 81 százalékánál emelkedett az új fejlesztések száma és 88 százalékuknál nőtt a projekt összetettsége, míg a fejlesztésekre szánt költségvetés összesen 79 százalékkal lett magasabb.
A felmérés egyik irányítója, Mark Tims, a KPMG it-fejlesztésekért felelős partnere szerint a projektek számának és összetettségének növekedését alapvetően három tényező hajtja: "Az új termékek, szolgáltatások és az üzleti folyamatok fejlesztése áll a növekvő projektaktivitás hátterében az esetek 74 százalékában. A megkérdezett cégek 48 százalékánál a projektek számának növekedését technológiai frissítések indokolták, míg a cégek 24 százalékánál a szabályozási környezet változása és az azoknak való megfelelés vezetett a projektek számának növekedéséhez." Tims szerint a projektek volumene növekedésének összességében nagyobb megtérülést kellene eredményeznie a cégek számára, de a felmérés azt mutatja, hogy a projektek várt megtérülésének jelentős része továbbra sem teljesül. "Ennél is nagyobb bajnak tűnik, hogy mindezért senki sem felelős, mintha a majdnem jó is elég jó mentalitás érvényesülne" - mondta Mark Tims.
Az elemzés írói szerint a sikert ma egyre inkább a várt előnyök, a megtérülés realizálásaként értelmezik, szemben a hagyományos idő- és költségterven belüli szemléletmóddal. Miközben a cégek felső vezetése egyre inkább mérhető üzleti hasznok elérése érdekében engedélyezi a projekteket, meglepő, hogy a cégek 59 százaléka sem informálisan, sem formálisan nem ellenőrzi, hogy a kitűzött megtérülési célok teljesülnek-e. Ebből az is következik, hogy a remélt haszon elmaradásának aránya a valóságban a mértnél is nagyobb lehet - állítják az elemzők.A magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere, Székely Zoltán szerint a hazai it-fejlesztések nemzetközi összehasonlításban ugyan általában kisebb méretűek, de nálunk is egyre összetettebbek. "Amikor a cég vezetése egy tervezett nagyobb informatikai fejlesztésről dönt, akkor nálunk is előtérbe kerülnek ezek a paraméterek - például a Total Cost of Ownership (TCO) vagy a Return on Investment (ROI). A projekt megvalósításakor és a végső értékeléskor ugyanakkor már nem ezek a legfőbb mérőszámok - azaz a nemzetközi eredményekhez hasonlóan nálunk is jellemző, hogy a fejlesztés során a várt haszon egy része egyszerűen elvész vagy egyszerűen nem ismert" - hangsúlyozza Székely Zoltán. Véleménye szerint ennek az a fő oka, hogy az egyre összetettebb hazai it-fejlesztések irányításánál gyakran hiányzik a megfelelő projektmenedzsment.
"Néhány nagyobb társaságnál - néha még a közszférában is - felismerték ennek jelentőségét, és képzett, többéves tapasztalattal rendelkező projektmenedzsert bíznak meg a feladattal. Tapasztalataink szerint vagy a cégen belül, saját erőforrásokból építik fel a szükséges projektmenedzsment-kompetenciákat, gyakran külső képzések, tanácsadók segítségével, vagy a feladattal eleve külső projektmenedzsment-csapatot bíznak meg" - magyarázza Székely. "Mindkét megoldásnál alapvető fontosságú, hogy a fejlesztés irányítója ne csak az idő- és költségbeli megtérülésre figyeljen, hanem ügyeljen a cégvezetés által kitűzött célok és a lényeges üzleti előnyök, hasznok realizálására is" - tette hozzá a KPMG partnere.