Elsősorban az informatika magyar állattenyésztésre gyakorolt hatásáról volt szó azon a keddi budapesti konferencián, amelyet az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) szervezett Biológiai alapok az állattenyésztésben címmel.

A tanácskozásról Neszmélyi Károly főigazgató tájékoztatott. Közlése szerint az általa irányított intézet fejlesztette ki az úgynevezett egységes állat-nyilvántartási rendszert Magyarországon. A fejlesztésre költött pénz pontos összegét a főigazgató nem tudta megmondani, ám annyit jelzett, hogy több százmillió forintba került a rendszer. Az egységes állat-nyilvántartási rendszer olyan fontos adatokat tartalmaz az állatokról, mint a tenyésztéssel összefüggő ismeretanyag, az állategészségügyi adatok, valamint az úgynevezett állatmozgásokkal összefüggő információk, például az állat levágása, vagy kivitele az országból.

Ezek az egységes nyilvántartási rendszerek már működnek a szarvasmarha és a sertés esetében. A juhállomány nyilvántartása még az idén, a lóállományé pedig jövőre készül el. Emellett az OMMI végzi az úgynevezett állattest-minősítést is az állatok levágását követően. Ennek azért van jelentősége, mert például meg kell határozni a levágott állatok úgynevezett színhús, illetve zsírtartalmát. Ez az ismeret különösen fontos a feldolgozó cégek számára, mert végső soron ez határozza meg az áru minőségét.

A főigazgató szerint Magyarországon az állatállomány genetikai alapjai megfelelőek. Példaként említette, hogy a világ legjobb száz Holstein-fríz tenyészbikája közül kettő magyar. Neszmélyi Károly kiemelte, az intézet által kifejlesztett nyilvántartási rendszerek, illetve a minősítési rendszer nagyon fontos az élelmiszerbiztonság szempontjából. Ezek alapján követhető ugyanis nagy biztonsággal az élelmiszer útja a tenyésztőtől a fogyasztó asztaláig.