Az Európai Bizottság idén tavasszal közreadott felmérése szerint az új tagok átlag két esztendővel vannak lemaradva a régiektől az e-government, azaz a digitális kormányzat terén, ami viszonylag jó eredménynek számít.

A felmérésben pontokkal osztályozták a digitális adminisztráció szolgáltatásainak fajtáit, így például egy adott kormányzati szerv honlapját önmagában szerényen jutalmazták, de minél bonyolultabb ügyek intézését teszi lehetővé, annál több pontot kapott. Az EU átlagában a közhivatalok 90 százalékának van honlapja, a szolgáltatásoknak azonban csak 40 százalékát lehet elektronikusan igénybe venni. Magyarország a sor végén kullog - csak Szlovákia, Lengyelország, és Lettország kapott kevesebb pontot -, a legjobb teljesítményt Svédország és Ausztria érte el, de Észtország is az élbolyban van.

A digitális közigazgatásra való átállásért felelős belga miniszter a napokban épp Tallinnban tanulmányozta ennek módszereit, hiszen például az észtek háromötöde már online módon tölti ki adóbevallását, ami Belgiumban a közelmúltig ritkaságnak számított. A kezdő évben, 2003-ban a belgiumi adóköteles polgárok egy százaléka, tavaly három százaléka, idén pedig már 10 százaléka nyújtotta be adóbevallását a tax-on-web honlapon (a kedvet 20 eurónyi adókedvezménnyel fokozzák). Belgiumban a tízmillió lakosra 1,7 millió magáncélú internetkapcsolat jut, a háztartások számát tekintve 36 százalékos a lefedettség - lényegében megegyezik Észtországéval.

Ambiciózus tervekben nincs hiány: a belga kormány tanulmányozza azt a javaslatot, hogy Brüsszel legyen Európa digitális fővárosa, ami többek közt ingyen internetes szolgáltatást jelentene.