Figyelőnet
A virtuális plazáké a jövő
Több mint egy éve halogatja a hazai online kereskedelem fejlődése szempontjából kulcsfontosságú jogszabály módosítását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Bár a hazai internetkultúra még fejletlen, és a többség bizalmatlan az internetes vásárlással szemben, a webes tranzakcióknak mindössze 1 százaléka hamis. A szakértők szerint azonban robbanás várható az online értékesítési piacon.
Bár a hazai internetezőknek csupán hat százaléka vásárol a világhálón, az e-kereskedelem egyre nagyobb lehetőséget jelent a termékeit interneten is árulni kívánó kis- és középvállalkozásoknak. Az egyelőre alacsony vásárlási adatok ugyanis egy rohamosan fejlődő piacot takarnak. A GKI Gazdaságkutató Rt. adatai szerint a Magyarországon működő csaknem 1000 webáruház - évi 40 százalékos növekedés mellett - 2005-ben várhatóan 18 milliárdos forgalmat bonyolít majd le.
Az e-kereskedelmi szektorban nagy áttörés várható, néhány éven belül az interneten vásárlók aránya eléri az uniós átlagot - mondta el az Üzlet&Sikernek Lemák Gábor, a GKI kutatásvezetője. Szerinte azonban számos gyermekbetegséggel kell még megküzdenie a hazai internetes értékesítésnek.
A virtuális vásárlást leginkább hátráltató tényező az az elavult jogszabály, mely szerint egy online-kereskedés megnyitásához valódi bolttal is rendelkeznie kell a kereskedőnek. Lemák Gábor egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tárgyal az elavult paragrafus módosításáról. Az átfutás azonban meglehetősen lassú: a FigyelőNet kérdésére már 2004 májusában is a jogszabály változtatásáról folyó tárgyalásokról számoltak be a tárcánál.
A webáruházak fejlődésének és elterjedésének másik gátja az egyelőre fejletlen hazai internetkultúra. A kutatásvezető elmondta, hogy felméréseik szerint még nagy a bizalmatlanság az internetes kereskedésekkel szemben, sok vásárló nem hiszi el, hogy meg is kapja azt, amit megrendel. A félelmek azonban alaptalanok: a felmérés alapján az online-áruházak 2004. évi tranzakciói közül csupán 0,9 százalék bizonyult hamis megrendelésnek. Száz látogatóból 90 egyelőre csupán információgyűjtésre használja fel az e-boltokat, a pozitív tapasztalatokkal azonban várhatóan rohamosan nő majd a vásárlási kedv.
Az e-kereskedelem nagy előnye kedvezményes áraiban rejlik, hiszen a cégek nagy része jelentősen olcsóbban tudja kínálni termékeit az interneten. A GKI adatai szerint a felhasználóknak azért is megéri a világhálón vásárolni, mert az áruházak 35 százaléka a termékek többségét, további 35 százaléka pedig egy részét olcsóbban kínálja, mint a hagyományos kiskereskedelmi egységek. Összességében az e-boltok 86 százaléka 1-10 százalék közötti kedvezményt tud biztosítani vásárlói számára. Annak ellenére, hogy a hazai internetező társadalom gyakori felhasználói egyelőre nem az árérzékeny jövedelemkategóriájú társadalmi rétegből kerülnek ki, az elérhető árkedvezmények mégis rendkívül vonzónak bizonyultak számukra - vélekedett Lemák. Egy online kereskedelmi egység befutási ideje ugyanakkor meglehetősen hosszúra nyúlhat - a jelenlegi 1000 webáruházból körübelül 50 bonyolítja a forgalom 70-80 százalékát. Lemák Gábor közlése szerint a nyereséges boltok nagy része már 6-7 éve a piacon van. Sokan indítanak internetes kereskedelmi felületet, mert viszonylag kis tőkével, egyszerűen létrehozható, azonban a látogatottsághoz elengedhetetlen marketing- és pr-költségekre jelentős forrást kell szánni.
A kis- és középvállalkozásoknak az önálló internetes értékesítési felület kiépítésével szemben megoldást jelenthet a nagyobb internetes bevásárlóközpontokhoz való csatlakozás. Ezek a webes felületek a hagyományos plazákhoz hasonlóan webáruházak tucatjait tömörítik. Esetükben az üzemeltető biztosítja az internetes felület fenntartását, látogatottságát, promócióját és jogszabály szerinti működését. A GKI szerint ez a modell kedvező lehetőséget jelent az újonnan piacra lépő, tőke- és tapasztalathiányban szenvedő áruházaknak, amelyek számára a legnehezebb a fogyasztói bizalom megszerzése.
Egy önálló site beindítása és üzemeltetése sokkal költségesebb és kevésbé hatékony, mint egy bejáratott felülethez való csatlakozás - mondta el lapunknak a FotexNet Kft. ügyvezető igazgatója. Porkoláb Péter közölte, hogy az egyelőre főként közép- és nagyvállalatokat tömörítő webáruház a tervek szerint a jövő hónapban nyit a nagy üzleti potenciált jelentő kisvállalkozások felé. A webáruházak nagy része fix díjazás fejében biztosít felületet a vállalkozásoknak, a jutalékos rendszer ugyanis a termékek differenciált árrései miatt nehezen meghatározható.
A kisvállalkozások legkisebb befektetést igénylő lehetősége az online aukciótereken való árusítás és az ezzel járó promóció. Ezeken a weblapokon a megjelenésért nem kell fizetni, miközben a licitálás hevében sokszor a bolti árnál 20-30 százalékkal drágábban kelnek el a felkínált termékek - mondta el a teszvesz.hu aukciós portál webszerkesztője. Szilágyi Borbála úgy látja: egyelőre leginkább az elektronikai cikkeket forgalmazó vállalkozások alkalmazzák az online-kereskedelem ezen típusát, de egyre nagyobb az érdeklődés a kis- és középvállalkozások minden szektorából
Bár a hazai internetezőknek csupán hat százaléka vásárol a világhálón, az e-kereskedelem egyre nagyobb lehetőséget jelent a termékeit interneten is árulni kívánó kis- és középvállalkozásoknak. Az egyelőre alacsony vásárlási adatok ugyanis egy rohamosan fejlődő piacot takarnak. A GKI Gazdaságkutató Rt. adatai szerint a Magyarországon működő csaknem 1000 webáruház - évi 40 százalékos növekedés mellett - 2005-ben várhatóan 18 milliárdos forgalmat bonyolít majd le.
Az e-kereskedelmi szektorban nagy áttörés várható, néhány éven belül az interneten vásárlók aránya eléri az uniós átlagot - mondta el az Üzlet&Sikernek Lemák Gábor, a GKI kutatásvezetője. Szerinte azonban számos gyermekbetegséggel kell még megküzdenie a hazai internetes értékesítésnek.
A virtuális vásárlást leginkább hátráltató tényező az az elavult jogszabály, mely szerint egy online-kereskedés megnyitásához valódi bolttal is rendelkeznie kell a kereskedőnek. Lemák Gábor egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tárgyal az elavult paragrafus módosításáról. Az átfutás azonban meglehetősen lassú: a FigyelőNet kérdésére már 2004 májusában is a jogszabály változtatásáról folyó tárgyalásokról számoltak be a tárcánál.
A webáruházak fejlődésének és elterjedésének másik gátja az egyelőre fejletlen hazai internetkultúra. A kutatásvezető elmondta, hogy felméréseik szerint még nagy a bizalmatlanság az internetes kereskedésekkel szemben, sok vásárló nem hiszi el, hogy meg is kapja azt, amit megrendel. A félelmek azonban alaptalanok: a felmérés alapján az online-áruházak 2004. évi tranzakciói közül csupán 0,9 százalék bizonyult hamis megrendelésnek. Száz látogatóból 90 egyelőre csupán információgyűjtésre használja fel az e-boltokat, a pozitív tapasztalatokkal azonban várhatóan rohamosan nő majd a vásárlási kedv.
Az e-kereskedelem nagy előnye kedvezményes áraiban rejlik, hiszen a cégek nagy része jelentősen olcsóbban tudja kínálni termékeit az interneten. A GKI adatai szerint a felhasználóknak azért is megéri a világhálón vásárolni, mert az áruházak 35 százaléka a termékek többségét, további 35 százaléka pedig egy részét olcsóbban kínálja, mint a hagyományos kiskereskedelmi egységek. Összességében az e-boltok 86 százaléka 1-10 százalék közötti kedvezményt tud biztosítani vásárlói számára. Annak ellenére, hogy a hazai internetező társadalom gyakori felhasználói egyelőre nem az árérzékeny jövedelemkategóriájú társadalmi rétegből kerülnek ki, az elérhető árkedvezmények mégis rendkívül vonzónak bizonyultak számukra - vélekedett Lemák. Egy online kereskedelmi egység befutási ideje ugyanakkor meglehetősen hosszúra nyúlhat - a jelenlegi 1000 webáruházból körübelül 50 bonyolítja a forgalom 70-80 százalékát. Lemák Gábor közlése szerint a nyereséges boltok nagy része már 6-7 éve a piacon van. Sokan indítanak internetes kereskedelmi felületet, mert viszonylag kis tőkével, egyszerűen létrehozható, azonban a látogatottsághoz elengedhetetlen marketing- és pr-költségekre jelentős forrást kell szánni.
A kis- és középvállalkozásoknak az önálló internetes értékesítési felület kiépítésével szemben megoldást jelenthet a nagyobb internetes bevásárlóközpontokhoz való csatlakozás. Ezek a webes felületek a hagyományos plazákhoz hasonlóan webáruházak tucatjait tömörítik. Esetükben az üzemeltető biztosítja az internetes felület fenntartását, látogatottságát, promócióját és jogszabály szerinti működését. A GKI szerint ez a modell kedvező lehetőséget jelent az újonnan piacra lépő, tőke- és tapasztalathiányban szenvedő áruházaknak, amelyek számára a legnehezebb a fogyasztói bizalom megszerzése.
Egy önálló site beindítása és üzemeltetése sokkal költségesebb és kevésbé hatékony, mint egy bejáratott felülethez való csatlakozás - mondta el lapunknak a FotexNet Kft. ügyvezető igazgatója. Porkoláb Péter közölte, hogy az egyelőre főként közép- és nagyvállalatokat tömörítő webáruház a tervek szerint a jövő hónapban nyit a nagy üzleti potenciált jelentő kisvállalkozások felé. A webáruházak nagy része fix díjazás fejében biztosít felületet a vállalkozásoknak, a jutalékos rendszer ugyanis a termékek differenciált árrései miatt nehezen meghatározható.
A kisvállalkozások legkisebb befektetést igénylő lehetősége az online aukciótereken való árusítás és az ezzel járó promóció. Ezeken a weblapokon a megjelenésért nem kell fizetni, miközben a licitálás hevében sokszor a bolti árnál 20-30 százalékkal drágábban kelnek el a felkínált termékek - mondta el a teszvesz.hu aukciós portál webszerkesztője. Szilágyi Borbála úgy látja: egyelőre leginkább az elektronikai cikkeket forgalmazó vállalkozások alkalmazzák az online-kereskedelem ezen típusát, de egyre nagyobb az érdeklődés a kis- és középvállalkozások minden szektorából