Figyelőnet
Egyre nagyobb az igény a linuxos szakértelemre
Nap, mint nap lehet hallani a szabad szoftverekről, az ingyenes operációs rendszerekről és az informatikai rendszerváltásról: vajon a zárt forrású termékek a jobbak, vagy a mindenki által elemezhető, nyílt forrású termékek? Vajon kereskedelmi szempontból is megállják-e helyüket a nyílt forrású termékek? Vajon meg lehet-e élni a nyílt forrású termékekből?
Pár évvel ezelőtt még három szóra egyszerűsödött le a vita: Microsoft vagy Linux? Ma már túlhaladottnak tűnik ez a kérdés, ahogy a szakemberek mondják: "az operációs rendszerek harca véget ért. Az operációs rendszerek vesztettek". Ma már nem elvi kérdés, hogy milyen operációs rendszeren dolgozzunk.
A döntést sokkal inkább két szempont szerint hozzák meg az IT-szakemberek. Az első kérdés a rendszer költsége, amibe beleszámítandó a rendszer beszerzése, üzemeltetése, karbantartása és felhasználótámogatása, mondjuk az első hároméves periódusra, a második pedig ennek kapcsán az emberi tényező: hogyan készítsük fel munkatársainkat a rendszer használatára, hogyan képezzük ki őket a mindennapi használatra.
Ezen a területen is szintén sokat változott a világ, hiszen, ahogy Szy György, a Linuxvilág magazin főszerkesztője elmondja, néhány éve még komoly költségeket kellett számolni az oktatásra, ha a cég Linux-alapú rendszerre kívánt átállni, sokszor többhetes tanfolyamokat szervezve a dolgozóknak, mára pedig már annyira hasonlóvá váltak a felhasználói felületek, hogy a felhasználókat egy-két foglalkozás egy jó könyv, vagy éppen egy szakmai lap segítségével könnyedén át lehet szoktatni akár Windowsról Linuxra, akár viszont.
A hazai IT-világ is - a nemzetközi trendeknek megfelelően - nagyon sok helyen döntött a munkaállomások nyílt forrásúvá tétele mellett. Érdekes megjegyezni, hogy akad példa a visszirányú migrációra is, ilyen például a Scotland Yard esete, ahol a végfelhasználók irodai programcsomagját StarOffice-ról cserélték vissza Microsoft Office-ra (igaz, sokan kérdőjelezik meg, hogy a StarOffice besorolható-e a nyílt forrású rendszerek közé).
Ahogy a világ halad a maga útján, egyre több igény mutatkozik a Linux-alapú rendszerek kényelmes és könnyű használatára. Az új terjesztések (a nyílt rendszereknél egy teljesértékű környezetet biztosító operációs rendszert, mely gyakran igen széles szolgáltatáspalettát kínál, terjesztésnek hívják), akár dobozos termékként szerzi be az ember, akár az internetről tölti le, rengeteg olyan szolgáltatást kínálnak, melyek ismerete ugyan előny, mégsem tartozik szorosan a munkavégzéshez. Ilyen szolgáltatások például a DVD-írás, vagy a könnyen kezelhető grafikus felületek extra szolgáltatásai.
A vállalati átállás után sokan péládul az otthoni gépükön is elkezdtek Linuxot használni. Ez a munkáltató oldaláról nézve is jó, hiszen a munkaeszköz használatában válik egyre gyakorlottabbá a felhasználó, így az eredmény egyrészt pontosabb és hatékonyabb munka, másrészt pedig a felhasználótámogatásra lényegesen kevesebb energiát, munkaidőt kell áldozni a rendszergazdák amúgy is szűkös erőforrásaiból.
Pár évvel ezelőtt még három szóra egyszerűsödött le a vita: Microsoft vagy Linux? Ma már túlhaladottnak tűnik ez a kérdés, ahogy a szakemberek mondják: "az operációs rendszerek harca véget ért. Az operációs rendszerek vesztettek". Ma már nem elvi kérdés, hogy milyen operációs rendszeren dolgozzunk.
A döntést sokkal inkább két szempont szerint hozzák meg az IT-szakemberek. Az első kérdés a rendszer költsége, amibe beleszámítandó a rendszer beszerzése, üzemeltetése, karbantartása és felhasználótámogatása, mondjuk az első hároméves periódusra, a második pedig ennek kapcsán az emberi tényező: hogyan készítsük fel munkatársainkat a rendszer használatára, hogyan képezzük ki őket a mindennapi használatra.
Ezen a területen is szintén sokat változott a világ, hiszen, ahogy Szy György, a Linuxvilág magazin főszerkesztője elmondja, néhány éve még komoly költségeket kellett számolni az oktatásra, ha a cég Linux-alapú rendszerre kívánt átállni, sokszor többhetes tanfolyamokat szervezve a dolgozóknak, mára pedig már annyira hasonlóvá váltak a felhasználói felületek, hogy a felhasználókat egy-két foglalkozás egy jó könyv, vagy éppen egy szakmai lap segítségével könnyedén át lehet szoktatni akár Windowsról Linuxra, akár viszont.
A hazai IT-világ is - a nemzetközi trendeknek megfelelően - nagyon sok helyen döntött a munkaállomások nyílt forrásúvá tétele mellett. Érdekes megjegyezni, hogy akad példa a visszirányú migrációra is, ilyen például a Scotland Yard esete, ahol a végfelhasználók irodai programcsomagját StarOffice-ról cserélték vissza Microsoft Office-ra (igaz, sokan kérdőjelezik meg, hogy a StarOffice besorolható-e a nyílt forrású rendszerek közé).
Ahogy a világ halad a maga útján, egyre több igény mutatkozik a Linux-alapú rendszerek kényelmes és könnyű használatára. Az új terjesztések (a nyílt rendszereknél egy teljesértékű környezetet biztosító operációs rendszert, mely gyakran igen széles szolgáltatáspalettát kínál, terjesztésnek hívják), akár dobozos termékként szerzi be az ember, akár az internetről tölti le, rengeteg olyan szolgáltatást kínálnak, melyek ismerete ugyan előny, mégsem tartozik szorosan a munkavégzéshez. Ilyen szolgáltatások például a DVD-írás, vagy a könnyen kezelhető grafikus felületek extra szolgáltatásai.
A vállalati átállás után sokan péládul az otthoni gépükön is elkezdtek Linuxot használni. Ez a munkáltató oldaláról nézve is jó, hiszen a munkaeszköz használatában válik egyre gyakorlottabbá a felhasználó, így az eredmény egyrészt pontosabb és hatékonyabb munka, másrészt pedig a felhasználótámogatásra lényegesen kevesebb energiát, munkaidőt kell áldozni a rendszergazdák amúgy is szűkös erőforrásaiból.
ha elfogadnánk, hogy ilyen zűrzavar lehetséges, akkor azt az IT rendszert én inkább kivágnám a csukott ablakon, ugyanis az egy teljes architektúrális roncs lenne, amivel nem tudna az ember semmit sem kezdeni, főleg ha a szélesítést és fejlesztést (modernizációt) tartsuk szem előtt. Na az áll, hogy nagyon sok meglévő rendszer éppen ilyen zűrzavar, de hidd el, sokkal olcsobb és összehasonlíthatatlanul jobb az olyanokat a szemétbe vágni és egy új, modern rendszert összehozni amely könnyen bővíthető és még könnyebben karbatartható, ügyanis a zűrzavaros toldozott-foldozott rendszerek a legnagyobb fékek amivel egy cég rendelkezhet, és nincs olyan szakember aki ezt kezelné (akinek megvan rá a tudása az kivágná az ablakon és ezért el sem fogadja, hogy életét ilyen szemétdombon töltse), nagyából erre gondoltam.
