Gyurkity Péter
Hétmillió dollárt fizet egy spamküldő a Microsoftnak
Másfél évig tartó jogi csatározás ért véget a napokban, mégpedig a Microsoft győzelmével, amely végül hétmillió dollárral rövidítette meg a notórius spamküldő számláját.
A szoftvercég közleménye a Scott Richter, illetve az OptInRealBig.com ellen indított bírósági per lezárultáról számolt be, amely még 2003 decemberében indult. A Microsoft akkor a kéretlen üzenetek ellen meghirdetett hadjárat részeként perelte be Richter cégét, amelyet hosszú időn át a világ három legnagyobb spamküldőjének egyikeként tartottak nyilván. A megállapodás részeként a többmilliárd kéretlen üzenet elküldésével, illetve a szövetségi törvények megsértésével vádolt spamküldő hétmillió dollárt fizet a Microsoftnak, és ígéretet tesz a CAN-SPAM és egyéb amerikai jogszabályok betartására.
A közlemény szerint a szoftvercég a befolyt összegből mintegy ötmillió dollárt közvetlenül a kormányokkal és a különböző hatóságokkal folytatott közös biztonsági programok fejlesztésére fordít. Ebből az összegből nemcsak a védelemre, az üldözésre, hanem az új technológiák kifejlesztésére is jut. Ezzel egy időben egymillióval támogatják a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek megsegítését célzó számítógép-programot.
A vállalat - érhető módon - elégedett a végeredménnyel. "Amikor benyújtottuk a keresetünket, Richter úr a világ három legnagyobb spamküldőinek egyike volt. A pernek köszönhetően azonban alapvető módon megváltoztatta üzleti praktikáit, és felhagyott az illegális módszerek alkalmazásával" - jelentette ki Brad Smith, a Microsoft alelnöke. Richter ezzel összhangban szintén arról nyilatkozott, hogy a szoftvercég által indított per miatt változtatott stratégiáján és módszerein, és kijelentette, hogy a jövőben kizárólag az érdeklődők számára továbbítja üzeneteit.
A spanküldők elleni küzdelem az utóbbi időben eredményeket is felmutatott. Egyre szaporodnak a feljelentések, a hatósági fellépések, és a szigorú ítéletekben sincs hiány. A napokban egy amerikai egyetem győzelméről is beszámolhattunk, amely szintén precedens értékű. Továbbra is gondot okoz azonban a kértelen üzenetek nemzetközi jellege, amely gátat szab az igazán eredményes fellépésnek.
Erre kínálhat megoldást - legalábbis az öreg kontinensen belül - az Európai Unió által meghirdetett közös fellépés, amely a kéretlen elektronikus reklámlevelek és más spamküldemények, például faxok, stb. ellen irányul. Igaz, a kéretlen e-mailek, faxok és SMS-ek 80-90 százaléka két országból, az Egyesült Államokból és Kínából származik, de februárig már tizenhárom EU tagállam jelentette be, hogy ha kell, akár az országhatárokon túl is üldözni fogja a spammereket. A programhoz Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Izland, Olaszország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Ciprus csatlakozott. A spam jelentette problémát itthon sem hagyhatjuk figyelmen kívül: a kéretlen üzenetek száma Magyarországon is folyamatosan emelkedik, és az internet-hozzáférések növekedésével a helyzet ennél is rosszabb lesz.
Az e-felkészültség szempontjából ráadásul továbbra sem állunk valami fényesen: az Economist Intelligence Unit és az IBM Institute for Business Value áprilisi felmérésében Magyarország a 30. helyen végzett, Észtország, Szlovénia, Görögország és Csehország mögött. Nem vitás, hogy amennyiben javítani akarunk ezen a pozíción, a kéretlen üzenetekkel szembeni védelmet sem hanyagolhatjuk el.
A szoftvercég közleménye a Scott Richter, illetve az OptInRealBig.com ellen indított bírósági per lezárultáról számolt be, amely még 2003 decemberében indult. A Microsoft akkor a kéretlen üzenetek ellen meghirdetett hadjárat részeként perelte be Richter cégét, amelyet hosszú időn át a világ három legnagyobb spamküldőjének egyikeként tartottak nyilván. A megállapodás részeként a többmilliárd kéretlen üzenet elküldésével, illetve a szövetségi törvények megsértésével vádolt spamküldő hétmillió dollárt fizet a Microsoftnak, és ígéretet tesz a CAN-SPAM és egyéb amerikai jogszabályok betartására.
A közlemény szerint a szoftvercég a befolyt összegből mintegy ötmillió dollárt közvetlenül a kormányokkal és a különböző hatóságokkal folytatott közös biztonsági programok fejlesztésére fordít. Ebből az összegből nemcsak a védelemre, az üldözésre, hanem az új technológiák kifejlesztésére is jut. Ezzel egy időben egymillióval támogatják a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek megsegítését célzó számítógép-programot.
A vállalat - érhető módon - elégedett a végeredménnyel. "Amikor benyújtottuk a keresetünket, Richter úr a világ három legnagyobb spamküldőinek egyike volt. A pernek köszönhetően azonban alapvető módon megváltoztatta üzleti praktikáit, és felhagyott az illegális módszerek alkalmazásával" - jelentette ki Brad Smith, a Microsoft alelnöke. Richter ezzel összhangban szintén arról nyilatkozott, hogy a szoftvercég által indított per miatt változtatott stratégiáján és módszerein, és kijelentette, hogy a jövőben kizárólag az érdeklődők számára továbbítja üzeneteit.
A spanküldők elleni küzdelem az utóbbi időben eredményeket is felmutatott. Egyre szaporodnak a feljelentések, a hatósági fellépések, és a szigorú ítéletekben sincs hiány. A napokban egy amerikai egyetem győzelméről is beszámolhattunk, amely szintén precedens értékű. Továbbra is gondot okoz azonban a kértelen üzenetek nemzetközi jellege, amely gátat szab az igazán eredményes fellépésnek.
Erre kínálhat megoldást - legalábbis az öreg kontinensen belül - az Európai Unió által meghirdetett közös fellépés, amely a kéretlen elektronikus reklámlevelek és más spamküldemények, például faxok, stb. ellen irányul. Igaz, a kéretlen e-mailek, faxok és SMS-ek 80-90 százaléka két országból, az Egyesült Államokból és Kínából származik, de februárig már tizenhárom EU tagállam jelentette be, hogy ha kell, akár az országhatárokon túl is üldözni fogja a spammereket. A programhoz Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Izland, Olaszország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Ciprus csatlakozott. A spam jelentette problémát itthon sem hagyhatjuk figyelmen kívül: a kéretlen üzenetek száma Magyarországon is folyamatosan emelkedik, és az internet-hozzáférések növekedésével a helyzet ennél is rosszabb lesz.
Az e-felkészültség szempontjából ráadásul továbbra sem állunk valami fényesen: az Economist Intelligence Unit és az IBM Institute for Business Value áprilisi felmérésében Magyarország a 30. helyen végzett, Észtország, Szlovénia, Görögország és Csehország mögött. Nem vitás, hogy amennyiben javítani akarunk ezen a pozíción, a kéretlen üzenetekkel szembeni védelmet sem hanyagolhatjuk el.