Berta Sándor
Kérdéses az internetet irányító ICANN jövője
A szakemberek többek között azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy a jövőben ki irányítja majd az internetet, vagy hogy ki fog dönteni az új domain tartományokról és ki fog ügyelni az adatvédelemre, valamint a vélemény- és szólásszabadságra.
Az ENSZ illetékes munkacsoportja azt javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetközi hálózatpolitikai fórumot. Az ugyanakkor továbbra sem tisztázott, hogy az ehhez szükséges pénzt honnan és miként teremtenék elő. Mindenesetre Michael Gallagher amerikai kereskedelmi diplomata az Internet kormányzásának kérdéseit vizsgáló munkacsoport (WGIG) zárójelentésének nyilvánosságra hozatala előtt néhány nappal bejelentette, hogy az Egyesült Államok meg akarja tartani az internetcímek ellenőrzése fölött gyakorolt jelenlegi uralmát.
Jelenleg az olyan domain tartományok ellenőrzését, illetve kiosztását amelyek például az országokat (.hu - Magyarország stb.), egy területet (.mobi - mobilszolgáltatások stb.) vagy nemzetközi címeket (.com, .org., .info stb.) jelölnek, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) nevű szervezet végzi. Ugyan több kormány is képviselteti az ICANN-ban magát, ám a szervezet - több szerződésben foglalt irányelv alapján - az amerikai kereskedelmi minisztérium alárendeltségébe tartozik. A washingtoni álláspont szerint ez a helyzet a jövőben mit sem változna.
Több államnak, köztük például Kínának, Brazíliának vagy Szíriának azonban egyáltalán nem tetszik a nagy amerikai befolyás és szeretnék elérni, hogy az internetről az egész világ együtt döntsön. Számos vállalat és polgári szervezet azonban úgy véli, az lenne a legjobb, ha egyetlen kormány sem képviseltetné magát az ICANN-ban, hiszen a világháló nagyon jól képes önmagát irányítani.
A WGIG tavaly november óta dolgozik a reformterveken. Céljuk az internet jövőbeni közigazgatásának megteremtése. Az ENSZ szakemberei az üggyel kapcsolatban már elkészítettek egy tízezer oldalas dokumentumot. Az indiai Nitin Desai vezetése alatt működő munkacsoportban eddig minden érdek képviselve volt, mégis sikerült közös álláspontot kialakítani, amelynek lényege, hogy egy új, a hálózati politikáért felelős fórumot kell létrehozni.
A szakemberek négy javaslatot dolgoztak ki. Az első szerint minden maradna a jelenlegi állapotban, a másodikban megalakulna a kormányok képviselőit tömörítő Globális Internet Tanács (GIC), a harmadik szerint az ICANN-t egy Nemzetközi Internet Tanács (IIC) felügyelné, míg az utolsó javaslat egy, a kormányok, a számítástechnikai ipar és a polgári szervezetek képviselőinek fórumának létrehozása mellett kardoskodik. Az új szervezet legfőbb feladata a domainnevek kiosztása lenne, de emellett olyan kérdésekben is döntene, mint a számítógépes és az internetes biztonság, az adatvédelem, a vélemény- és szólásszabadság, valamint az online bűnőzés és a kéretlen elektronikus reklámlevelek elleni harc.
Jeanette Hofmann berlini professzornő szerint a dokumentumnak vannak előnyei és hátrányai, de leginkább az az örömteli, hogy végre megszületett egy ilyen horderejű szakmai anyag. Hasonlóan vélekedik Milton Mueller egyetemi tanár is, aki azonban szkeptikus az új fórum létrehozásával kapcsolatban. A szakember maga is részt vett több tudóstársával együtt az Internet Kormányzati Projekt (IGP) kidolgozásában. Problémát csak az jelenthet, hogy nincs meg az internet közigazgatási reformjához szükséges pénzösszeg, ugyanis az ENSZ vezetői korábban kijelentették, hogy nem tudnak támogatást adni.
A WGIG által készített jelentés a Tuniszban idén novemberben megrendezendő második ENSZ Informatikai Világtalálkozó (WSIS) egyik napirendi pontja lesz, ahol politikusok és kormányképviselők fogják megvitatni a javaslatokat. Mint azt a Heise hírportál által is idézett Janis Karklins lett diplomata, a WSIS egyik szervezője elmondta: kétséges, hogy a konferencián résztvevő 191 állam képviselői meg tudnak-e majd egyezni egy közös álláspont kialakításában.
Az ENSZ illetékes munkacsoportja azt javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetközi hálózatpolitikai fórumot. Az ugyanakkor továbbra sem tisztázott, hogy az ehhez szükséges pénzt honnan és miként teremtenék elő. Mindenesetre Michael Gallagher amerikai kereskedelmi diplomata az Internet kormányzásának kérdéseit vizsgáló munkacsoport (WGIG) zárójelentésének nyilvánosságra hozatala előtt néhány nappal bejelentette, hogy az Egyesült Államok meg akarja tartani az internetcímek ellenőrzése fölött gyakorolt jelenlegi uralmát.
Jelenleg az olyan domain tartományok ellenőrzését, illetve kiosztását amelyek például az országokat (.hu - Magyarország stb.), egy területet (.mobi - mobilszolgáltatások stb.) vagy nemzetközi címeket (.com, .org., .info stb.) jelölnek, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) nevű szervezet végzi. Ugyan több kormány is képviselteti az ICANN-ban magát, ám a szervezet - több szerződésben foglalt irányelv alapján - az amerikai kereskedelmi minisztérium alárendeltségébe tartozik. A washingtoni álláspont szerint ez a helyzet a jövőben mit sem változna.
Több államnak, köztük például Kínának, Brazíliának vagy Szíriának azonban egyáltalán nem tetszik a nagy amerikai befolyás és szeretnék elérni, hogy az internetről az egész világ együtt döntsön. Számos vállalat és polgári szervezet azonban úgy véli, az lenne a legjobb, ha egyetlen kormány sem képviseltetné magát az ICANN-ban, hiszen a világháló nagyon jól képes önmagát irányítani.
A WGIG tavaly november óta dolgozik a reformterveken. Céljuk az internet jövőbeni közigazgatásának megteremtése. Az ENSZ szakemberei az üggyel kapcsolatban már elkészítettek egy tízezer oldalas dokumentumot. Az indiai Nitin Desai vezetése alatt működő munkacsoportban eddig minden érdek képviselve volt, mégis sikerült közös álláspontot kialakítani, amelynek lényege, hogy egy új, a hálózati politikáért felelős fórumot kell létrehozni.
A szakemberek négy javaslatot dolgoztak ki. Az első szerint minden maradna a jelenlegi állapotban, a másodikban megalakulna a kormányok képviselőit tömörítő Globális Internet Tanács (GIC), a harmadik szerint az ICANN-t egy Nemzetközi Internet Tanács (IIC) felügyelné, míg az utolsó javaslat egy, a kormányok, a számítástechnikai ipar és a polgári szervezetek képviselőinek fórumának létrehozása mellett kardoskodik. Az új szervezet legfőbb feladata a domainnevek kiosztása lenne, de emellett olyan kérdésekben is döntene, mint a számítógépes és az internetes biztonság, az adatvédelem, a vélemény- és szólásszabadság, valamint az online bűnőzés és a kéretlen elektronikus reklámlevelek elleni harc.
Jeanette Hofmann berlini professzornő szerint a dokumentumnak vannak előnyei és hátrányai, de leginkább az az örömteli, hogy végre megszületett egy ilyen horderejű szakmai anyag. Hasonlóan vélekedik Milton Mueller egyetemi tanár is, aki azonban szkeptikus az új fórum létrehozásával kapcsolatban. A szakember maga is részt vett több tudóstársával együtt az Internet Kormányzati Projekt (IGP) kidolgozásában. Problémát csak az jelenthet, hogy nincs meg az internet közigazgatási reformjához szükséges pénzösszeg, ugyanis az ENSZ vezetői korábban kijelentették, hogy nem tudnak támogatást adni.A WGIG által készített jelentés a Tuniszban idén novemberben megrendezendő második ENSZ Informatikai Világtalálkozó (WSIS) egyik napirendi pontja lesz, ahol politikusok és kormányképviselők fogják megvitatni a javaslatokat. Mint azt a Heise hírportál által is idézett Janis Karklins lett diplomata, a WSIS egyik szervezője elmondta: kétséges, hogy a konferencián résztvevő 191 állam képviselői meg tudnak-e majd egyezni egy közös álláspont kialakításában.
