SG.hu
Az ENSZ nagyobb beleszólást akar az internet igazgatásába
[Infinit] Az internet igazgatásával foglalkozó globális fórum (Global Forum on Internet
Governance) során az Egyesült Nemzetek Szervezete kifejtette, az egyre
kiterjedtebb globális hálózat irányítása terén nagyobb beleszólást kíván
kicsikarni a szervezet számára.
Kofi Annan, az ENSZ főtitkára különösen az internetes szabványok kialakításának és a doménnevek igazgatásának jelenlegi rendszerét bírálta, mondván, a folyamat irányítása jelenleg lényegében a vezető hatalmak kezében van. A politikus szerint az említett struktúrákat a világ egészének igényei alapján kellene kialakítani. Az ENSZ egyik szakcsoportja már 1999-ben kihangsúlyozta: "Égető szükség van arra, hogy megtaláljuk azokat az erőforrásokat, amelyek segítségével oly módon járulhatunk hozzá a globális kommunikációs forradalomhoz, hogy az valóban globális legyen."
A szervezet azonban csak most első ízben vette komolyabban fontolóra azokat a lehetőségeket, amelyek révén az internet működtetésével kapcsolatos mechanizmusokra nagyobb befolyást gyakorolhatna. Noha az ENSZ által elindított folyamat még nagyon korai stádiumában van, a végeredmény számottevően befolyásolhatja a világháló jövőjét, véget vetve több, jelenleg meghatározó érvényű informális együttműködési formának és folyamatnak.
A csúcstalálkozón öt különböző ENSZ-munkacsoport állt elő javaslataival az internet igazgatásával kapcsolatos legkülönbözőbb kérdésekben, amelyek a doménnevek igazgatási rendszerétől kezdve a gyökérszerverek működtetésén, a szólásszabadság és a szellemi tulajdonjogok kérdésén és az adatvédelmi problémákon át a szabályozásig számos kapcsolódó és részterületet öleltek fel.
A fejlődő országokból érkezett küldöttségek Annan észrevételeit hangsúlyozva kiemelték, hogy kormányaiknak nincs beleszólásuk az internet működtetésébe. A felszólalók szerint a sokat hangoztatott digitális szakadék felszámolásának egyetlen módja az volna, ha a gazdagabb államok felől több pénz és beruházás érkezne.
Az ENSZ mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy az amerikai szövetségi kormány az ICANN-nal és a .net, valamint a .com adatbázisokat felügyelő VeriSign-nal kötött egyedi megállapodásai nyomán gyakorlatilag saját magának tartotta fenn az internet igazgatásának leglényegesebb aspektusait. Ezek a megállapodások az ENSZ szerint annak a kornak az örökségei, amikor az internet még csak egy kormányzatilag támogatott amerikai projekt volt.
Bár a legszembetűnőbb célpont az internetes címek kiosztásáért és a doménnevek rendszeréért felelős ICANN működése volt, a csúcstalálkozón a fejlődő országok egyéb fájó pontjairól is szó esett. Az internet korai időszakában meghozott döntések miatt a legnépesebb országnak számító Kínának például alig feleannyi IP-cím jutott, mint mondjuk a Stanford Egyetemnek. Az IPv6 címkiosztási rendszer bevezetése a jövőben megszüntetheti ezt az aránytalanságot.
"Az internet létfontosságú nemzetközi közmű, amelynek működtetésekor nemcsak egy-két érdekelt főrészvényes szempontjait kellene figyelembe venni" - fogalmazott Juan Fernandez, a brazil küldöttség képviselője.
Kofi Annan, az ENSZ főtitkára különösen az internetes szabványok kialakításának és a doménnevek igazgatásának jelenlegi rendszerét bírálta, mondván, a folyamat irányítása jelenleg lényegében a vezető hatalmak kezében van. A politikus szerint az említett struktúrákat a világ egészének igényei alapján kellene kialakítani. Az ENSZ egyik szakcsoportja már 1999-ben kihangsúlyozta: "Égető szükség van arra, hogy megtaláljuk azokat az erőforrásokat, amelyek segítségével oly módon járulhatunk hozzá a globális kommunikációs forradalomhoz, hogy az valóban globális legyen."
A szervezet azonban csak most első ízben vette komolyabban fontolóra azokat a lehetőségeket, amelyek révén az internet működtetésével kapcsolatos mechanizmusokra nagyobb befolyást gyakorolhatna. Noha az ENSZ által elindított folyamat még nagyon korai stádiumában van, a végeredmény számottevően befolyásolhatja a világháló jövőjét, véget vetve több, jelenleg meghatározó érvényű informális együttműködési formának és folyamatnak.
A csúcstalálkozón öt különböző ENSZ-munkacsoport állt elő javaslataival az internet igazgatásával kapcsolatos legkülönbözőbb kérdésekben, amelyek a doménnevek igazgatási rendszerétől kezdve a gyökérszerverek működtetésén, a szólásszabadság és a szellemi tulajdonjogok kérdésén és az adatvédelmi problémákon át a szabályozásig számos kapcsolódó és részterületet öleltek fel.
A fejlődő országokból érkezett küldöttségek Annan észrevételeit hangsúlyozva kiemelték, hogy kormányaiknak nincs beleszólásuk az internet működtetésébe. A felszólalók szerint a sokat hangoztatott digitális szakadék felszámolásának egyetlen módja az volna, ha a gazdagabb államok felől több pénz és beruházás érkezne.
Az ENSZ mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy az amerikai szövetségi kormány az ICANN-nal és a .net, valamint a .com adatbázisokat felügyelő VeriSign-nal kötött egyedi megállapodásai nyomán gyakorlatilag saját magának tartotta fenn az internet igazgatásának leglényegesebb aspektusait. Ezek a megállapodások az ENSZ szerint annak a kornak az örökségei, amikor az internet még csak egy kormányzatilag támogatott amerikai projekt volt.
Bár a legszembetűnőbb célpont az internetes címek kiosztásáért és a doménnevek rendszeréért felelős ICANN működése volt, a csúcstalálkozón a fejlődő országok egyéb fájó pontjairól is szó esett. Az internet korai időszakában meghozott döntések miatt a legnépesebb országnak számító Kínának például alig feleannyi IP-cím jutott, mint mondjuk a Stanford Egyetemnek. Az IPv6 címkiosztási rendszer bevezetése a jövőben megszüntetheti ezt az aránytalanságot.
"Az internet létfontosságú nemzetközi közmű, amelynek működtetésekor nemcsak egy-két érdekelt főrészvényes szempontjait kellene figyelembe venni" - fogalmazott Juan Fernandez, a brazil küldöttség képviselője.