Tóth Kristóf
Hőcsöves Aerocool processzorhűtők
Az Aerocool Magyarországon nem túl ismert márka, pedig hőcsőves processzorhűtőik megérdemelnék a figyelmet. Most két terméküket vettük szemügyre.
A processzor hidegen tartása manapság egyre fogósabb kérdés a gyártók számára, és ez a jövőben, az ikermagos CPU-k bejövetelével még nagyobb probléma lesz. A mérnökök mindent bevetnek, hogy még a legnagyobb teljesítményű chipeknél is lehetőségünk legyen túlhúzásra, másrészről pedig hogy ne kelljen egy porszívóhangot kiadó gép mellett ülnünk. A megoldások változatosak, de általános a jó hővezető réz használata, illetve a méret növekedése, ezáltal a hőleadófelület megnagyobbodása. Persze a bordák számának alakulásától a ventilátorok méretének növekedése sem marad el.
Azonban a tervezők legnagyobb sajnálatára a méretnövekedésnek fizikai akadályai vannak. Sok mai alaplapnál még egy 12 centiméteres átmérőjű ventilátor felhelyezése is gondot okozhat, arról nem is szólva, hogy a nagy hűtők tömege is tekintélyes. A közel 1 kilogrammos hűtőknél akár az alaplap is veszélyben lehet. Logikus megoldás lehetne a vízhűtés alkalmazása, de a magas ár és a szükséges technikai felkészültség akadályát állja az elterjedésnek. Az Aerocool jelenlegi két terméke az első problémára ad jó választ, mivel hűtőtornyuk nem az alaplap síkjában, hanem arra merőlegesen foglal sok helyet.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Mindkettő hőcsöves megoldás, azaz a két oldalon látható három csőpárosba töltött folyadék a számítógép bekapcsolása, azaz a chipek felmelegedése esetén mozgásba lép, és a hűtőborda teljes felületén szétoszlatja az alul felvett hőt. Mindkét hűtő külsőre tetszetős csomagolásban érkezett, azonban ilyen nehezen kibontható alkatrésszel még nem találkoztam. Ugyan első látásra könnyen kipattinthatónak tűnik, azonban az oldalát teljes egészében lehegesztették, olyan erősen összeolvasztva a külsejét, hogy széttépésre a műanyag előbb adja meg magát, mint a ragasztás.
Az Aerocool két terméke közötti egyetlen lényegi eltérés anyagukban van. A HT-101 rézből, a HT-101 JR pedig teljes egészében alumíniumból készült. Felhelyezhetők mind Socket 462-es, 754-es, 939-es és 940-es Athlon XP és Athlon 64 processzorokra, mind Socket 478-at használó Pentium 4 alaplapokra, és a gyártó szerint még a jövőben megjelenő, még több hőt termelő chipek sem jelentenek nekik majd akadályt. Persze egy mai átlagos processzor esetében a 22 decibeles (réz), illetve a 24 decibeles (alumínium) hangnál - mely kifejezetten alacsonynak mondható! - is kevesebb a zajterhelés.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A csomagolásokban a hűtőn és a felcsavarozható ventilátoron kívűl számtalan csavar, hővezető paszta, egy kis képes ismertető és a többféle foglalathoz passzoló tartóelemek találhatók. A hűtőkből nem spórolták ki az anyagot. A 40 darab 76x50 mm-es lemezzel szerelt alumínium modell tömege 350 g, a 31 lemezes réz pedig majdnem fél kiló, egész pontosan 470 g. Azaz ugyan az alumínium változat gyengébb hővezető, de a több lemezzel ezt ellensúlyozták, ezáltal teljesítményük majdnem azonos. Ezek az értékek ventilátorok nélkül értendőek, melyekből az extrém tuningra vágyók mindkét oldalra szerelhetnek egyet-egyet. A nagy tömeg miatt a gép szállításakor mindenképp fokozottan figyeljünk.
A chippel érintkező lapon enyhén látszanak a megmunkálás vonalai. Ugyan a mellékelt - sajnos csak angol nyelvű, de ellenben rengeteg képecskével illusztrált - telepítési útmutató szerint előszőr a bordát helyezzük fel, és csak utána csavarozzuk fel a ventilátort, jóval praktikusabb a fordított sorrend. A mellékelt ventilátorokon lévő egyedien megtervezett, a zajkibocsátás csökkentése miatt virágsziromszerűen kinéző lapátok teljesítménye meglepően nagy. A maximális 2500-as percenkénti fordulatszámon gyári adat szerint majdnem egy köbméter levegőt préselnek át a lamellák között, és a bordákra akár két ilyet is ráhelyezhetünk. A rézváltozat ráadásul kék színű, UV-érzékeny kivitelezésű, megvilágításáról a sarkokban lévő négy rászerelt LED gondoskodik.
A processzorhűtő tipikusan az az alkatrész, melynél a túlméretezés sose árt, mert ha nem 3600+-os chipünk van, akkor simán 20 dB alatt maradhat gépünk zajszintje. Ráadásul a számítógép sok részegységével ellentétben egy minőségi darab hosszú évekig szolgálhat minket, és a jelenlegi termékek azáltal, hogy akár Athlon 64-es chipekhez is használhatóak, akár több chipet is kicserélhetünk alattuk, míg elavulnának. A külön hütő-ventilátoros szerelés előnye az is, hogy utóbbi elromlása esetén nem kell az egészet a kukába dobnunk - mint számos más gyártó termékénél -, hanem ezt az egy-kétezer forintos alkatrészt lecserélve ismét működő rendszerünk van. Éppen ezért a termékek nem csak magas órajelű CPU-k esetén vagy tuning iránt érdeklődőknek ajánlottak, hanem a halk működésre vágyók és hosszú távra előre gondolkodók számára is megfontolást érdemel.
A cikk megjelenését a Mistral Computerworld támogatta. Az aluminíumból készült AeroCool HT-101 JR bruttó ára a Mistral szaküzleteiben 6000 Ft, a réz AeroCool HT-101 pedig bruttó 7750 Ft-ba kerül.
A processzor hidegen tartása manapság egyre fogósabb kérdés a gyártók számára, és ez a jövőben, az ikermagos CPU-k bejövetelével még nagyobb probléma lesz. A mérnökök mindent bevetnek, hogy még a legnagyobb teljesítményű chipeknél is lehetőségünk legyen túlhúzásra, másrészről pedig hogy ne kelljen egy porszívóhangot kiadó gép mellett ülnünk. A megoldások változatosak, de általános a jó hővezető réz használata, illetve a méret növekedése, ezáltal a hőleadófelület megnagyobbodása. Persze a bordák számának alakulásától a ventilátorok méretének növekedése sem marad el.
Azonban a tervezők legnagyobb sajnálatára a méretnövekedésnek fizikai akadályai vannak. Sok mai alaplapnál még egy 12 centiméteres átmérőjű ventilátor felhelyezése is gondot okozhat, arról nem is szólva, hogy a nagy hűtők tömege is tekintélyes. A közel 1 kilogrammos hűtőknél akár az alaplap is veszélyben lehet. Logikus megoldás lehetne a vízhűtés alkalmazása, de a magas ár és a szükséges technikai felkészültség akadályát állja az elterjedésnek. Az Aerocool jelenlegi két terméke az első problémára ad jó választ, mivel hűtőtornyuk nem az alaplap síkjában, hanem arra merőlegesen foglal sok helyet.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Mindkettő hőcsöves megoldás, azaz a két oldalon látható három csőpárosba töltött folyadék a számítógép bekapcsolása, azaz a chipek felmelegedése esetén mozgásba lép, és a hűtőborda teljes felületén szétoszlatja az alul felvett hőt. Mindkét hűtő külsőre tetszetős csomagolásban érkezett, azonban ilyen nehezen kibontható alkatrésszel még nem találkoztam. Ugyan első látásra könnyen kipattinthatónak tűnik, azonban az oldalát teljes egészében lehegesztették, olyan erősen összeolvasztva a külsejét, hogy széttépésre a műanyag előbb adja meg magát, mint a ragasztás.
Az Aerocool két terméke közötti egyetlen lényegi eltérés anyagukban van. A HT-101 rézből, a HT-101 JR pedig teljes egészében alumíniumból készült. Felhelyezhetők mind Socket 462-es, 754-es, 939-es és 940-es Athlon XP és Athlon 64 processzorokra, mind Socket 478-at használó Pentium 4 alaplapokra, és a gyártó szerint még a jövőben megjelenő, még több hőt termelő chipek sem jelentenek nekik majd akadályt. Persze egy mai átlagos processzor esetében a 22 decibeles (réz), illetve a 24 decibeles (alumínium) hangnál - mely kifejezetten alacsonynak mondható! - is kevesebb a zajterhelés.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A csomagolásokban a hűtőn és a felcsavarozható ventilátoron kívűl számtalan csavar, hővezető paszta, egy kis képes ismertető és a többféle foglalathoz passzoló tartóelemek találhatók. A hűtőkből nem spórolták ki az anyagot. A 40 darab 76x50 mm-es lemezzel szerelt alumínium modell tömege 350 g, a 31 lemezes réz pedig majdnem fél kiló, egész pontosan 470 g. Azaz ugyan az alumínium változat gyengébb hővezető, de a több lemezzel ezt ellensúlyozták, ezáltal teljesítményük majdnem azonos. Ezek az értékek ventilátorok nélkül értendőek, melyekből az extrém tuningra vágyók mindkét oldalra szerelhetnek egyet-egyet. A nagy tömeg miatt a gép szállításakor mindenképp fokozottan figyeljünk.
A chippel érintkező lapon enyhén látszanak a megmunkálás vonalai. Ugyan a mellékelt - sajnos csak angol nyelvű, de ellenben rengeteg képecskével illusztrált - telepítési útmutató szerint előszőr a bordát helyezzük fel, és csak utána csavarozzuk fel a ventilátort, jóval praktikusabb a fordított sorrend. A mellékelt ventilátorokon lévő egyedien megtervezett, a zajkibocsátás csökkentése miatt virágsziromszerűen kinéző lapátok teljesítménye meglepően nagy. A maximális 2500-as percenkénti fordulatszámon gyári adat szerint majdnem egy köbméter levegőt préselnek át a lamellák között, és a bordákra akár két ilyet is ráhelyezhetünk. A rézváltozat ráadásul kék színű, UV-érzékeny kivitelezésű, megvilágításáról a sarkokban lévő négy rászerelt LED gondoskodik.
A processzorhűtő tipikusan az az alkatrész, melynél a túlméretezés sose árt, mert ha nem 3600+-os chipünk van, akkor simán 20 dB alatt maradhat gépünk zajszintje. Ráadásul a számítógép sok részegységével ellentétben egy minőségi darab hosszú évekig szolgálhat minket, és a jelenlegi termékek azáltal, hogy akár Athlon 64-es chipekhez is használhatóak, akár több chipet is kicserélhetünk alattuk, míg elavulnának. A külön hütő-ventilátoros szerelés előnye az is, hogy utóbbi elromlása esetén nem kell az egészet a kukába dobnunk - mint számos más gyártó termékénél -, hanem ezt az egy-kétezer forintos alkatrészt lecserélve ismét működő rendszerünk van. Éppen ezért a termékek nem csak magas órajelű CPU-k esetén vagy tuning iránt érdeklődőknek ajánlottak, hanem a halk működésre vágyók és hosszú távra előre gondolkodók számára is megfontolást érdemel.
A cikk megjelenését a Mistral Computerworld támogatta. Az aluminíumból készült AeroCool HT-101 JR bruttó ára a Mistral szaküzleteiben 6000 Ft, a réz AeroCool HT-101 pedig bruttó 7750 Ft-ba kerül.